MÁRCIUS
Március 20 -
30
| Magyar Krónika, március
24. |
| |
| Montreál
|
Március 20.: 1828. meghalt Barczafalvi
Szabó Dávid író, fordító, nyelvújító Barczafalvi Szabó Dávid
(1752-1828). 1770-tol tanult a pataki kollégiumban, kiváló
író, a Magyar Hírmondó szerkesztője, nyelvújító, több külföldi
akadémia elvégzése után visszajön Patakra. 1792-ben matematika-fizika
tanár az ősi iskolában. A tantárgyait magyar nyelven adta
elő, a nyelvújításban Kazinczy lelkes támogatója. Több mint
400 új szava közül közel 100 túlélte a nyelvújítás harcait,
s ma már teljesen átment a mindennapi nyelvhasználatba.
(Sárospataki
Református Koll. Gimnáziuma)
Március 21.: A Magyarországi Tanácsköztársaság
kikiáltásának napja.
- A költészet világnapja (UNESCO, 1999-)
Március 22.: 1903.született József Etelka,
József Attila nővére
-1963. Székely Mihály operaénekes halála
- A víz világnapja (1993 óta)
Március 23.: 1913. BARCZA ELEK halála:
műépítész, hatvanéves korában, március huszonharmadikán halt
meg Budapesten. Barcza Nemes-Csón született 1853-ban. Budapesten
végezte tanulmányait, a műegyetemen. Építészi működése elején
Schulek Frigyes irodájában dolgozik. Évekig tagja Schulek
irodájának s ily minőségben résztvesz a budai Mátyás-templom
restaurálásának munkájában. Schulek mellől a főváros technikus-karába
lép át s a közhivatal keretei közt, nagy munkakedvvel végzi
a reábízott tervezéseket Magánosok számára keveset épített,
Budapest székesfővárosnak azonban annál több iskolája, hivatalos
épülete tőle való. Harminc évig munkálkodott így, mint a
főváros műszaki karának tevékeny építője s hivatalos minőségben
műszaki tanácsos lett. Ez idő alatt a terézvárosi és józsefvárosi
kath. templomok rekonstruálását tervezte, továbbá az új Szent-János
kórházat, a harmadik és nyolcadik kerületi elöljáróságok
épületét, a fehérvári-úti, sziget-utcai, hungária-úti, korona-utcai
és óhegyi iskolákat, a mértékhitelesítő hivatal s az Izabella-utcai
kereskedelmi iskola épületét stb. A VIII. kerületi elöljáróság
épületének új tervén dolgozott halála előtt. Barcza különböző
szaklapokba, építészeti kérdésekkel foglalkozó cikkeket is
írt, legtöbbször az "Építő Ipar" hasábjain.
(MŰVÉSZET
1913, Magyar Képzőművészeti Egyetem)
Március 23.: Meghalt Kemenes (Kempf) József,
klasszikafilológus, műfordító, (Kocs, 1854. jan. 18. - Bp.,
1922. márc. 23.) Ismert Homérosz-fordító. Teológiát végzett,
majd görög-latin szakos tanári oklevelet szerzett. Lefordította
és bevezetéssel látta el Xenophónnak Szókratészről szóló
emlékiratait, Homérosz Iliászát és Odisszeáját, Euripidész
és Szophoklész műveit. Számos cikke, értekezése, ifjúsági
műve jelent meg. Főbb művei: A trójai háború (Bp., 1895);
Odysseus kalandozásai (Bp., 1898); Latin-magyar szótár (Bp.,
1900). (A Barcsay, a Madách Imre Gimnázium Baráti Köre)
Március 23.: Meteorológiai Világnap (ENSZ-WMO).
Március 24.: A tuberkulózis napja (WHO)
Március 25.: 1828. Született Borszéky Soma
jogász, szakíró.
-1881. Született Bartók Béla.
-1983. Megjelenik az 1000 Ft-os címletű bankjegy.
Március 26.: 1881. Született dr. Méhes
Gyula természetrajztanár, zoológus, paleontológus.dr. Méhes
Gyula (Nagykanizsa, 1881. márc. 26. - Bp.,? ) A biológiai
tudományok kandidátusa. Tanulmányait 1901-1905 között a budapesti
tudományegyetemen és a műegyetemen végezte. 1906-tól 1940-ig,
nyugalomba vonulásáig a Barcsay, illetve Madách tanára, miközben
1908-ban bölcsészdoktorrá avatták; 1919-től 1923-ig természetrajzi
szakfelügyelő, majd 1926-ban a Crustaceák (rákok) alak- és
élettanából egyetemi magántanárrá képesítették. 1951-től
nyugdíjasként a Természettudományi Múzeum munkatársa. Tudományos
tevékenysége főleg az élő és kihalt alsóbbrendű rákok (fosszilis
Ostracodák), valamint a gubacsok és azok okozóinak kutatására
terjedt ki. Természetrajzi tankönyveket is írt. Huszonhárom
megjelent tudományos publikációjáról tudunk.
Március 27.: 1925. Meghalt Köpesdy Sándor
pedagógus, pedagógiai író. Köpesdy Sándor (1840. december
10., Kiskunfélegyháza - 1925. március 27., Budapest). a budapesti
főgimnáziumi tanár, igazgató. A Tanáregyesületi Közlöny és
a Kritikai Közlöny szerkesztője. Az iskolai természetjárás
úttörője. A Berzsenyi Gimnázium görög-latin szakos tanára.
1881-ben Trefort Ágoston vallás- és közoktatásügyi miniszter
megbízta a budapesti állami főgimnázium megszervezésével,
akkor még a VII. kerületi Klauzál, majd Wesselényi utcában.
Szemethy Béla matematika-ábrázoló, Dezső Béla természetrajz-földrajz,
Szilasi Móric magyar-latin tanárok alkották az első tantestületet.
Az MKE Budapesti osztály (1895-1904-), a központ választmányi
tagja (1911-). Az MTSZ Sajtóügyi és szakirodalmi bizottság
tagja (1917-). Síremléke a Nemzeti Pantheonban található
(37/1-.2.19) (A Barcsay, a Madách Imre Gimnázium Baráti Köre)
- 1853. Született dr. Márki
Sándor történetíró, egyetemi tanár. dr. Márki Sándor (Kétegyháza,
1853. márc. 27. - Gödöllő, 1925. júl. 1.) az MTA levelező,
majd rendes tagja: 1892, ill. 1912. Egyetemi tanulmányai
elvégzése után 1876-tól Aradon tanít, és 1877-ben egyetemi
doktori címet szerez; majd 1886-1892 között főgimnáziumunkban
tanár. 1892-tol a kolozsvári egyetemen az egyetemes történelem
tanára, ahol tanítványai és tanártársai körében rendkívül
nagy tisztelet övezte. 30 éves tanári működése alkalmából
díszoklevelet adományoztak neki. Korának kimagaslóan művelt
és a magyar szellemi életnek vezető személyisége volt. Az
Akadémia levelező, majd rendes tagja 1912-tol. A kolozsvári
egyetem Szegedre költözésekor a szegedi egyetem Közép- és
Újkori Intézetében katedrát vállalt, amelynek 1921-1925 között
a vezetője. Az MKE Budapesti Osztály vidéki választmányi
tagja (Kolozsvár 1888-1905), az MTE választmányi tagja (1911-től),
az Erdélyi Kárpát Egyesület tagja, kezdettől fogva az Erdély
munkatársa. Számos tudományos társaságnak volt tagja: Magyar
Történelmi Társaság, Földrajzi Társaság, Erdélyi irodalmi
Társaság, Pedagógiai Társaság, Kemény Zsigmond Társaság és
Mikes Irodalmi Társaság. Munkássága nyomon követhető az egyetem
könyvtárának gyűjteményében. Haladó szemléletű munkáiban
különösen a nagyobb hazai parasztmozgalmak és szabadságharcok
történetével, emellett Bihar és Arad vármegyék múltjával
és földrajzi témákkal is foglalkozott. Sok tanulmánya, cikke,
népszerűsítő írása stb. jelent meg. Könyvgyűjteményét a Régi
Könyvek Tára, Egyetemi Könyvtárban őrzik. Főbb művei: Sarkad
története (Bp., 1877); Dósa György és forradalma (Bp., 1883);Arad
vármegye és Arad sz. kir. város története (I - II., Arad,
1892 - 95); Péró lázadása (Bp., 1893);A magyar térképfiás
múltja és jelene (Földrajzi Közl. 1896); II. Rákóczi Ferenc
(I -III., Magy. Tört. Életr. 51, 53, 54, sz., Bp., 1907 -
1910); Az 1848 - 49-évi szabadságharc története (Bp., 1898);
Az ó- és középkor története (I - II., Bp., 1910); Nagy Péter
cár és II. Rákóczi F. szövetsége (1913);Dósa György (Bp.,
1913); Magyar középkor (Bp., 1914);Római itineráriumok Magyarországról
(Földrajzi Közl. 1926). (A Barcsay, a Madách Imre Gimnázium
Baráti Köre)
Március 27.: Színházi világnap (1961-)
Március 28.: 1828. Kultsár István halála.
Kultsár István (Komárom, 1760. szept. 16. - Pest, 1828. márc.
28.) író, szerkesztő Bencés papnak készült, bölcseletet hallgatott
Tihanyban, rendjének feloszlatása után tanár volt Szombathelyen,
itt kiadta Mikes Kelemen Törökországi leveleit. Később lemondott
tanári állásáról, s 1799-tol Festetics György fiának nevelője
lett. 1806-ban megalapította a Hazai Tudósítások című újságot.
A magyar kultúra és nyelv ügybuzgó harcosa volt, erőteljesen
támogatta a színészetet, részt vett az akadémia alapszabályait
előkészítő bizottságban. Pesti háza a magyar írók kedvelt
találkozóhelye volt.
( Deák Ferenc Megyei Könyvtár, Zalaegerszeg)
Március 29.: 1903. Dankó Pista zeneszerző
dal- és nótaszerző halála Dankó Pista a századforduló legnépszerűbb
nótaszerzője volt, több mint 400 dalt írt, és az ő alkotása
számos népszínmű dalbetétje. Dalait ma is országszerte éneklik.
(vendégváró web)
Március 29 .: 1981. A Magyar Nemzeti Bank
250 millió dollár hitelt vesz fel arab bankoktól.
Március 31 .: 1981. Rófusz Ferenc A légy
című animációs rövidfilmje Oscar-díjat nyer.