ÁPRILIS
Április 2 -
16
| Magyar Krónika, április
5. |
| |
| Montreál
|
Már kék selyembe pompázik az égbolt,
tócsákba fürdenek alant
a fák,
a földön itt-ott van csak még fehér folt,
a légen édes szellő
szárnyal át.
Pöttön fiúcskák nagyhasú üvegbe
viszik a zavaros szagos vizet,
a lány piros tojást tesz el merengve,
a boltokat emberraj tölti
meg.
S míg zúg a kedv s a víg kacaj kitör,
megrészegül az illaton
a föld,
s tavasz-ruhát kéjes mámorban ölt --
kelet felől egy sírnak
mélyiből,
elrúgva a követ, fényes sebekkelszáll,
száll magasba, föl az
isten-ember.
(Húsvét, Kosztolányi Dezső.)
Április 2.:
1473.
születet Corvin János, Mátyás király házasságon kívül született
fia. Apja hercegi rangra emelte, utódjául jelölte ki, de
II. Ulászlóval szemben nem tudta érvényesíteni trónigényét.
Április 4.:
1784. született Körösi Csoma
Sándor nyelvtudós, a tibeti-angol szótár megalkotója.
-1853. született Zipernowszky Károly gépészmérnök, feltaláló,
a
hazai erősáramú elektromos ipar megteremtője. Legjelentősebb
találmánya a Dérivel és Bláthyval közösen szabadalmaztatott
transzformátor, valamint a váltakozó áramú áramelosztó rendszere.
-1883. született Juhász Gyula költő.
-1933. rendeli el a Budapesti Büntető Törvényszék József
Attila: Döntsd a tőkét (1931) című verseskötetének elkobzását.
-1945. szabadította fel hazánkat a szovjet hadsereg a német
megszállás alól. Ezzel a nappal négy évtizedes szovjet megszállás
vette kezdetét.
Április 5.:
1893. született Szabó Pál író,
politikus.. (Biharugra, 1893. ápr. 5. - Bp., 1970. okt. 31.)
A Nemzeti Parasztpárt alapító tagja és elnöke voltszegényparaszti
családból származott, ezért a hat elemi elvégzése után az
ugrai iskolában dolgoznia kellett. Többek között napszámosként
dolgozott; illetve kőműves mesterséget tanult. Ifjúkorát
és ezeket az éveket számos írásban örökítette meg. Rengeteget
művelődött, már ifjúkorában könyveket vásárolt, sokat olvasott,
sőt még színházba is bejárt Nagyváradra. 1915-ben az első
világháborúban is részt vett, katonaként nyolc hónapig az
orosz, később az olasz fronton harcolt. Leszerelési pénzéből
azonnal előfizetett a Nyugatra. A Tanácsköztársaság alatt
Ugrán részt vett a forradalmi eseményekben is, minek következtében
két év helyi internálásra ítélték. Ezalatt az idő alatt a
faluban műkedvelő csoportot, sportegyesületet szervezett
fiatalok számára. 1922-ben vette feleségül Kiss Etelkát,
akiről később előszeretettel formálta meg regényeinek nőalakját.
.Harminchét éves korában fordult a regényírás felé, az Emberek
című regényének kézirata Tildy Zoltán közreműködésével jelenhetett
meg. 1933-ban Övék a glória címmel kiadták novelláit is.
Könyvei honoráriumából a Független Kisgazdapárt Bihar vármegyei
szervezését finanszírozta és élénk politikai tevékenységet
folytatott. 1938-tól 1944-ig a Szabad Szó című lapot szerkesztette,
mely szintén jelentős szerepet töltött be a a népi írók mozgalmának
történetében, a Nemzeti Parasztpárt megszervezésében, amelynek
egyik alapító tagja és 1939-től kezdve elnöke is volt. Munkásságának
legkiemelkedőbb csúcspontja, az 1941-43-ban megjelent trilógia,
mely később Talpalatnyi föld címen jelent meg és három kötetből
áll: Lakodalom, Keresztelő, Bölcső, és amely a szegényparasztság
szomorú sorsát mutatja be. . 1945 őszétől a Parasztújságot
szerkesztette, melyet később beolvasztottak a Szabad Földbe.
1946 tavaszán családjával végleg Budapestre költözött, ahol
haláláig részt vett a politikai és társadalmi életben, mint
országgyűlési képviselő, és a Hazafias Népfront Országos
Tanácsának elnöke. Hatvanadik születésnapján kezdte el önéletírását,
amelynek összefoglaló címe Nyugtalan élet lett és amely később
négy kötetben jelent meg 1954-1958 között, az ötödik rész
Minden kör bezárul címmel 1968-ban készült el.
Április 6.:
1490. Mátyás király halála
Nézd Donatello márvány vésetét,
A karvaly orrt, a dactól
görbe ajkat,
Mely gúnyt nyilazva sújt, bár csukva hallgat,
Nézd a szemét,
mely fényes és setét!
Ez ő! Rőt múltunk ércizmú magyarja,
Királyi holló, mely nyugatra
tart,
Mely fölgyújtja a bús magyar avart,
Mely a jövendőt lángolón
akarja!
Pusztára épül tündérpalotája,
Plutárkot érti és Cézárt csodálja
És elmereng olasz kéz remekén.
De garabonciásként viskóba járva,
Míg írt keres az árva pór
bajára,
Érezi, hogy mily magányos szegény!
(Mátyás király, Juhász Gyula)
-1814. született Ybl Miklós építész.
Április 6.:
Pészach Chaim Levi: Miért Pészach
az ünnepek koronája? A zsidó ünnepek és örömteli összejövetelek
közül kétségtelenül Pészach széder-estje a legnépszerűbb:
a legkülönbözőbb háttérű zsidók igyekeznek részt venni a
szertartáson - és még a hagyományos zsidó életformától messze
távolodott otthonokban is összegyúlnek Pészach estjén valami
mélyen gyökerező és megmagyarázhatatlan vágyakozástól vezérelve.
A náci haláltáborok elmondhatatlan rémülete közepette a zsidók
életüket kockáztatták egy rövid és szegényes széder kedvéért
és a katolikus Spanyolországban az inkvizíció idején sok
marranus titokban gyűlt össze földalatti barlangokban, hogy
együtt ünnepeljenek a felfedezéstől és megkínzástól való
félelem mellett. Miért? Mi különbözteti meg a széder-estet
más rituális ünnepektől? Jelentheti-e ez egyszerűen a történelmünk
hajnalán lejátszódott eseményekről való megemlékezést szövegek,
szertartások és szokások komplex sorozatán keresztül? Amennyiben
a válasz egy egyszerű "igen", akkor miért nem emlékezünk
meg ugyanilyen pazar módon a szináji kinyilatkoztatásról,
mely maga is egy rendkívüli csoda? A kulcs: a széder szerkezete.
A fenti kérdésre a választ a széder felépítésének áttekintésével
kaphatjuk meg. A szövegek, előírások és rituálék - az utolsó
részletig - egy meghatározott rendszert alkotnak, mely nyilvánvalóan
tudatosan lett megszerkesztve. Tulajdonképpen maga a "pészachi
széder" kifejezés héberül a "Pészach rendjét" jelenti.az
este alapszerkezete a következő: 1, Az Exodus elbeszélése
a gyermek és az apa közti kérdés-felelet formájában kell
megtörténjen.2, Az ünneplés mindig családi körben zajlik,
lehetőleg minél több barát bevonásával. Ez nem a magányosok
éjszakája.3, A Haggada elbeszélése a macesz, a keserő fő
és a négy pohár bor köré összpontosul. Ahhoz, hogy megértsük
a széder-este lényegét, az első és legfontosabb, hogy lássuk
a Tóra viszonyát az egész történethez: A Tóra nem azt parancsolja
nekünk, hogy elhiggyük az Exodus megtörténtét, hanem azt,
hogy emlékezzünk arra a kellemetlen dologra, melynek az egész
zsidóság tanúja és részese volt. A tíz csapás, a kivonulás,
a Vörös-tenger kettéválása - mindezeknek 600.000 húsz és
hatvan év közötti férfi személyesen tanúja volt. Ezekhez
hozzáadva asszonyaikat, gyermekeiket és az idősebb férfiakat
- a végösszeg milliókra rúg. A Tóra határozottan állítja,
hogy mindezek az események valóban ezen milliók szeme láttára
történtek, mindannyian személyesen részesei voltak. Nem egy,
nem tizenkettő - hanem milliók! És megparancsoltatott nekik,
hogy ezt a tanúbizonyságot továbbadják a jövő generációinak,
hogy e hatalmas esemény sose merülhessen feledésbe. ...(Goldi
Szabó fordítása, Szombat)
Április 9 .
Húsvét. a kereszténység egyik
legnagyobb ünnepe: e napon ünneplik Krisztus feltámadását.
Ekkor ér véget a negyven napig tartó nagyböjt, a hústól
való tartózkodás; innen származik az ünnep magyar elnevezése.
Megünnepléséről már a 3. századból vannak adatok. Magyarországon
az 1092-ben tartott szabolcsi zsinat határozata szerint
-e határozatok képezik 1. (Szent) László úgynevezett 1. törvénykönyvét
-a húsvéti ünnepek négy napig tartanak. 1611-ben a nagyszombati
katolikus zsinat három napra csökkentette a húsvét megünneplését,
XIV. Kelemen pápa 1m-ben már csak két napban szabta meg.
S bár X. Pius pápa 1911-ben törölte húsvét második napját
a kötelező ünnepek sorából, nálunk, Magyarországon továbbra
is megmaradt annak. A húsvéti szertartásokhoz tartozott
az étel, a húsvéti bárány megszentelése. Az ilyen liturgikus
cselekményekkel függ össze a húsvéti népszokások és hiedelmek
többsége is. Ilyen szokás volt például a határkerülés is,
amikor a legények és a fiatal házasok a templom megkerülése
után végigvonultak a falun, majd énekelve imádkozva bő
termésért és békességért, megkerülték a határt. Ez a szokás
a kereszténység előtti időkben gyökerezik: eredete a körüljárt
terület, azaz a tavaszi vetések megvédése a gonosz, a fagy,
a jégverés ellen. Országszerte szokásban volt húsvétkor a
kereszt járás, amely után a patakra mentek mosakodni, hogy
egész évben frissek, egészségesek legyenek. A húsvéti locsolás
is ilyen termékenységvarázsoló népszokás, amely az egész
ország területén közismert. A húsvéti locsolkodás eredetének
egyházi magyarázata részint a keresztelésre utal, részint
arra a legendára, amely szerint a Jézus sírját őrző katonák
vízzel öntötték le a feltámadás hírét vivő asszonyokat. ...(Egri
JánosTerra 1987)
Április 12.:
1793. született Bugát Pál
orvos, egyetemi tanár. Jelentős érdemeket szerzett a magyar
orvosi műnyelv kialakításával.
-1944. Korányi Sándor báró, orvos, belgyógyász halála
Április 16.:
1951.Finály Gábor archeológus
halála. (Kolozsvár, 1871. okt. 31. - Bp., 1951. ápr. 16.)
Régészeti kutatásainak eredményeiről Archaeológiai Értesítőben
számolt be. Egész életén át dolgozott a mo.-i latin nyelvű
helységnevek összegyűjtésén. latin helységnevek kutatása
okán vessünk egy pillantást apjának, Finály Henriknek életművére.
A hajdani neves kolozsvári professzor latin szótára alapmű.
Modernebb változata őseinek, Szenczi Molnár Albert, Pápai
Páriz Ferenc, Bod Péter munkáinak. Több, mint 61.000 szócikkével
az eddigi legteljesebb és leghasználhatóbb latinszótár. Finály
Henrik 1852-től a kolozsvári kereskedelmi iskola tanára,
1856-tól az Erdélyi Múzeum Egyesület titkára, 1872-től a
kolozsvári egyetem klasszika-filológia tanára. 1868-tól egyben
a kolozsvári kereskedelmi- és iparkamara elnöke. Az MTA levelező
tagja. Az EKE választmányi tagja (1894-), a Helynév helyesbítő
bizottság tagja (1894-).
A Kolozs vármegyei osztály választmányi
tagja (-1894), jegyzője (1894-). Főbb művei: A római kori
Magyarország térképe (Bp., 1911); Régészeti kutatások (Archaeológiai
Értesítő) (A Barcsay, a Madách Imre Gimnázium Baráti Köre)