MÁJUS
Május 15 - 26
| Magyar Krónika, május
17. |
| |
| Montreál
|
Május 15.:
1905. Szilasi Móric, Szilasbalhás, 1854. okt.
20- Kolozsvár,1905.máj. 5. indogermán
és finnugor nyelvész, egyetemi tanár,
az MTA levelezõ tagja (1902). A veszprémi gimnáziumban
(ma: Lovassy László Gimn.) volt diák,
majd bp.-i és német egyetemeken indogermán
nyelvészetet és klasszika-filológiát
tanult. Hazatérve 1882-1899-ig Barcsay fõgimnáziumunkban,
majd az Eötvös-kollégiumban tanár.
1903-tól a kolozsvári egyetemen a magyar nyelvészet
és összehasonlító nyelvtudomány
rendes tanára. Vogul (manysi) szójegyzéke
és cseremisz (mari) szótára az összehasonlító
nyelvészet segédeszköze. Írt iskolai
tankönyveket, nyelvhasonlító dolgozatai
a Nyelvtudományi Közleményekben jelentek
meg. Fõbb mûvei: Vogul szójegyzék
(Bp., 1896); cseremisz szótár (Bp., 1901); Adalékok
a finn-ugor palatális mássalhangzók történetéhez
(Akad. Ért. 1904. I. füzet).Mikes, Bolyai, Kisfaludy
Károly és Irénéje. Budapest, 1880.
(A Barcsay, a Madách Imre
Gimnázium Baráti Köre).
Május 17.:
1817. született Irinyi János, a gyufa feltalálója.
Május 18.:
Múzeumi világnap (UNESCO, 1977-) -A múzeumok
nemzetközi világnapja (ICOM, 1977- )
Május 19.:
1893. született Bajor Gizi színésznõ,
feledhetetlen színésznõnk a két
világháború közötti magyar
színházi világ ünnepelt sztárja.
[1893. május 19. - 1951 február 12.] Beyer Gizella
néven látta meg a napvilágot 1893. május
19-én, és Bajor Gizi néven írta
be magát a színháztörténetbe.
Kossuth-díjas kiváló mûvész,
a Nemzeti Színház örökös tagja.
1914-ben végezte el a Színmûvészeti
Akadémiát, s még ebben az évben
a Nemzeti Színházhoz szerzõdött.
Elsõ nagy sikere Gárdonyi Géza Annuskájának
címszerepéhez fûzõdik, 1915-ben.
Ettõl kezdve több darab fõszerepét
is rábízták, melyek a társulat
élvonalába emelték, s 1922-tõl
kezdve a színház mûsora nagyrészt
rá épült, s nevéhez fûzõdnek
a színház legnagyobb sikerei. Harmincegy éves
volt, mikor két évadra a Magyar Színházhoz
szerzõdött, egyébként élete
végéig a Nemzeti tagja maradt. Gyakran vállalt
vendégszerepléseket fõvárosi magánszínházakban,
s nem maradt ki életébõl a filmezés
sem.1918-41 között több magyar film fõszerepét
játszotta el, s 1929-tõl kezdve rendszeresen
fellépett a Rádióban is. Sokoldalúságát
bizonyítva 1938-ban rendezett is a Nemzeti Kamara Színházában.
Valóban sokoldalú és széles skálájú
mûvész volt. Játéka gondosan megszerkesztett
és kidolgozott, magas fokú beszédtechnikája
és mimikai készsége klasszikus- és
modern, drámai -és vígjátéki
mûvekben is egyaránt érvényesült.
Késõbb, a német megszállás
idején nem volt hajlandó színpadra lépni,
saját otthonában azonban mégis a legkülönfélébb
szerepek eljátszására kényszerült.
Mivel ismert volt jótékony és segítõkész
természetérõl, budai villájában
kibombázott családokat, katonaszökevényeket
bújtatott, és férjét, Germán
Tibor professzort is itt rejtegette, akit a náci törvények
szerint a németek gettóba, majd Auschwitzba
deportáltak volna. A színésznõ
a razziázások idején komédiázásával
terelte el a nyilasok figyelmét a házkutatásról,
hogy ezzel mentse meg az üldözött emberek életét.
Férje, attól való félelmében,
hogy ötvennyolc éves feleségét teljes
süketség, agydaganat és biztos halál
fenyegeti, megzavarodott elmével 1951. február
12-én megölte, majd önmagával is végzett.
A mûvésznõt a budapesti Farkasréti
Temetõben helyezték végsõ nyugalomba,
a halálát követõ évben budai
villájában emlékmúzeumot rendeztek
be...1951-ben alakították ki az elsõ
emlékszobát, ami életét és
mûvészetét mutatta be. 1957-ben a múzeum
gyûjteménye kibõvült a Színház-
és Filmmûvészeti Szövetség
könyvtárával és színházi
dokumentációs adattárával. Az
intézmény ebben az idõben kialakult alapszolgáltatásai
azóta is megmaradtak, némileg bõvültek
és korszerûsödtek. Késõbb,
a XX. századi magyar színjátszás
másik kiválósága, Gobbi Hilda
kapott itt helyet, mert õ hozta létre az emlékszobát,
s 1990-ben õ is oda költözött. Nagy
elõdeik közül a múlt századi
magyar színjátszás utolérhetetlen
tragikája Jászai Mari, és a színpadon
hetvenöt évet töltött "szõke
csoda" Márkus Emília kapott emlékszobát.
A többi emlék azokhoz a mûvészekhez
fûzõdik, akiknek neve a Nemzeti Színház
nevezetes elõadásaihoz kapcsolódik: Rózsahegyi
Kálmán, Németh Antal, Jávor Pál,
Olty Magda, Váradi Hédi, Major Tamás,
Tímár József és alkotótársaik.
(suli.net, nagy magyarok)
Május 20.:
1893. született Schwitzer Pál gépészmérnök,
motorkonstruktõr, egyetemi tanár. 1920-ban az
USA-ba költözött. Több mint 30 szabadalmazott
találmányát nemcsak az Egyesült
Államok kormánya és hadserege, hanem
nyugati motorgyárak is igénybe vették.
1964-ben itthon is bemutatta 40%-os üzemanyag-megtakarítást
biztosító Opitzer készülékét.
(sulinet)
Május 20.:
1978. Tájvédelmi körzetté nyilvánítják
az Õrséget. Az Õrség neve geobotanikai
és néprajzi fogalom, amelynek határai
nem mindig esnek egybe. A történelmi- néprajzi
Õrség egykor tizennyolc településbõl
állt, amelybõl három ma Szlovéniához
tartozik. Földrajzi-növénytani értelemben
azonban az említettnél tágabb az Õrség,
amely a körmendi Rába- vonaltól délnyugatra
húzódó tájat foglalja magába
a Vend-vidékkel, valamint a három szlovéniai
településsel és a szomszédos Ausztriai
Felsõ-õrvidékkel együtt. Ezért
az ország legnagyobb tájvédelmi körzetének
hosszú távú megõrzése csak
a határokon átnyúló együttmûködés
keretében oldható meg. A múlt év
novemberében megalakult Õrség-Vendvidék
Natúrpark a Raab-Õrség-Goricko magyar-
osztrák-szlovén háromoldalú természeti
park (naturpark) magyar része lett...Az Õrség
és a Vend-vidék az ország legnyugatibb
része, amelynek éghajlatát döntõen
a Keleti- Alpok határozza meg, emiatt a legcsapadékosabb
és legpáradúsabb térsége
hazánknak. Talaja fõleg agyagon és kavicson
alakult ki, tehát rossz vízelvezetõ,
néhol szinte teljesen vízzáró.
. Sehol másutt az országban nem képzõdõtt
és nem maradt fenn ennyi láp, mint itt. A megszámlálhatatlan
apró forrásláptól a hektárnyi
úszólápig terjed a sor, s közös
bennük, hogy szinte mindegyikük védett növényfajok
otthona. A forrás körül gyakran - a hazánkban
másutt oly ritka jégkorszaki reliktum növények
- tõzegmohák (Sphagnum sp.) alkotnak párnákat.
Ezek a jégkorszak jellemzõ fajai voltak, s a
jég felolvadása és fokozatos visszahúzódása
után szigetszerûen fennmaradtak. Ezen a párnán
a különös nõvény- és állatfajok
egész sora él. Például egyik növényritkaságunk,
a rovaremésztõ kereklevelû harmatfû.
Ez a faj a Dunántúlon már csak egy-két
helyen maradt fenn, szerencsére az Õrségben
még él néhány több száz
töves állomány. Az itteni lápok
jellegzetes, ugyancsak ritka növénye a tõzegeper,
a széles- és keskenylevelû gyapjúsás,
a vidrafû, a töviskés, a szürkés
és a csõrõs sás, a fásszárúak
közül pedig a füles fûz és a szõrös
nyír. A tajgát idézik. A bõséges
csapadéknak köszönhetõen valaha szinte
mindent erdõ borított, de még napjainkban
is a terület több mint fele erdõs. A magára
hagyott irtásföldeket néhány év
alatt meghódítják az erdeifenyõ,
a nyír és az éger magoncai. A lombelegyes
erdeifenyvesek szintén a jégkorszak utáni
hûvös idõszak maradványai, amelyek
hazánkban másutt nem fordulnak elõ. A
magyar-osztrák-szlovén hármashatár
környéki megjelenésük szigetszerû,
s leginkább a tajga erdeihez hasonlítanak. Emellett
szól a fafajösszetételük is, amelyben
szálanként fordul elõ a lucfenyõ,
gyakoribb kísérõk a kocsányos
tölgy és a bibircses nyír, ritkább
a havasi éger, a szõrõs nyír és
a füles fûz. A lágy szárú
növények közül különösen
a mohák adnak erre ékes bizonyítékot.
De sok, másutt ritka harasztfaj is elõfordul
ezekben az erdei fenyvesekben: így a kapcsos, a kígyózó
és a lapos korpafû, bár a két utóbbi
itt sem gyakori. A borda- és a hegyi páfrány
szintén erdei fenyveseink ritkásabb foltjaiban
jellemzõ kelet-alpesi vendég. A mészkerülõ
erdei fenyvesek jellemzõ fajai a körtikék
és a fekete áfonya, amely sok helyen együtt
fordul elõ a vörös áfonyával.
Különleges érték az avarvirág.
A sekély termõrétegû helyeken tömeges
a csarab. Az erdõszegélyeket tavasszal a bennszülött
henye boroszlán, a nyár végén
pedig a feltûnõen szép fecsketárnics
színesíti. Az üde bükkösök
és gyertyános-tölgyesek egzotikusan szép
virága a kakasmandikó és az erdei ciklámen.
A mély völgyek, patakok menti égerligetek
páratlan értéke a struccpáfrány
és az osztrák zergevirág. (Havas Márta
- Bodonczi László - dr. Markovics Tibor). folyt
köv. Május 24.: 1813. született Kmety György,
a szabadságharc alezredese, majd tábornoka.
A világosi fegyverletétel után Törökországba
emigrált, ahol Kursid pasa néven vett részt
a krími háborúban.
(sulinet)
Május 28.:
1910. Mikszáth Kálmán író
halála.
Május 26.:
1917. született Szörényi Éva, Lersch
Elvira (Bp. 1917. máj. 26.) színésznõ.
1935-ben végzett a Színiakadémián
és a Nemzeti Színház tagja volt 1956-ig.
Ekkor Ausztriába távozott, majd 1957-ben az
USA-ban telepedett le. Klasszikus és modern mûvekben,
tragédiákban és vígjátékokban
egyaránt kiemelkedõ alakítások
fûzõdnek nevéhez. Játékára
az átgondoltság és a mély átélés
jellemzõ. Filmezett is. Mûvészetét
1952-ben Kossuth-díjjal, 1954-ben érdemes mûvész,
majd kiváló mûvész kitüntetéssel
ismerték el.
(Magyar Színházmûvészeti
Lexikon, Akadémiai Kiadó 1994.)