JÚNIUS
Június 15 -
19
| Magyar Krónika, jűnius
15. |
| |
| Montreál
|
Június 16.:
Rendszeres magyar mise Rómában
... május 18-tól minden kedden reggel háromnegyed nyolckor
a Rómába zarándokló hívek a Szent Péter-bazilika
magyar kápolnájában magyar nyelvû szentmisén
vehetnek részt. Az elsõ szentmisét Németh László,
a Pápai Magyar Intézet rektora mutatta be... Minden kedves Rómába
zarándokló magyar hívet szeretettel várnak ezekre
a kedd reggeli szentmisékre az Örök Városban dolgozó,
tanuló magyar papok. (b.l.)
(Uj Ember,2004.05.30)
A FÜGGETLEN MAGYARORSZÁG NAPJA
(1992-tol)
- A Menekültek Világnapja (ENSZ, 1995-)
Június 18.: 1877. született Gombocz Zoltán
(Sopron, 1877. jún. 18.– Bp., 1935– máj.
1.): nyelvtudós,
egyetemi tanár, az MTA tagja (l. 1905, r. 1922, ig. 1933). ~ Endre botanikus
bátyja. Tanulmányait 1895-tol mint az Eötvös Kollégium
tagja a budapesti egyetemen végezte. 1899-ben tett magyar -francia szakból
tanári vizsgát. 1900-ban bölcsészdoktorrá avatták.
Több ízben járt külföldi tanulmányúton,
1899-ben Párizsban Rousselot-nál a kísérleti fonetika
módszereit tanulmányozta, 1903–04-ben Lipcsében,
Párizsban, Finnországban és Svédországban
végzett fonetikai kutatásokat. 1906-ban a budapesti egyen az általános
fonetikából magántanárrá képesítették.
1908–10-ben ugyanitt a francia nyelvészeti órákat
látta el.. Melich Jánossal együtt szerkesztette a Magyar
etymológiai szótárt, amelyért az MTA nagyjutalmát
nyerték el (1921), szerkesztõje volt a Nyelvtudományi
Közlemények, a Magyar Nyelv címû szaklapoknak. Igen
széles látókörû, nagy tehetségû tudós.
Egyetemi oktatómunkájából alakult ki magyar történeti
nyelvtana; ennek egy része egyetemi elõadásai nyomán,
jegyzet formájában jelent meg. – Fõbb munkái:
A jelenkori nyelvészet alapelvei (Bp., 1898); A vogul nyelv idegen elemei
(Bp., 1898); Az altáji nyelvek hangtörténetéhez (Bp.,
1905); Honfoglalás elõtti török jövevényszavaink
(Bp., 1908); A magyar hangok történetéhez (Bp., 1909); Zur
ungarischen Phonetik (E. A. Mayerrel, 1909); Die bulgarisch-türkischen
Lehnwörter in der ungarischen Sprache (Helsinki, 1912); Nyelvtörténeti
módszertan (Bp., 1922); Összegyûjtött mûvei (I–II.,
Bp., 1938–40); Hangtörténet (Bp., 1950); Syntaxis (Bp., 1951);
Honfoglalás elotti bolgár-török jövevényszavaink
(Bp., 1960).
(Magyar Életrajz Lexikon.)
Június 19.:
1913. született Gyurkovics Mária (Bp:, 1913.
jún. 19. – Bp., 1973. okt. 28.): opera- és hangverseny-énekesnõ (koloratúrszoprán),
Kossuth-díjas (1953), érdemes mûvész (1950), Liszt-díjas
(1953), kiváló mûvész (1954). A harmincas évek
elején Jászó Györgynénél és
Molnár Imrénél tanult a Zenemûvészeti Fõiskolán.
1937-ben, oklevelének megszerzése után szerzõdtették
az Operához. Itteni mûködése során azt a hatalmas ûrt
töltötte be, melyet Szabó Lujza halála, Alpár
Gitta külföldre távozása és Sándor Erzsi
visszavonulása váltott ki. Gyakran énekelt daljátékokban és
filmekben is (Kacsóh P.: János vitéz – Francia királykisasszony;
Déryné c. film címszerepe), de igazi mûködési
területe mindvégig az opera- és oratórium-szerepek
maradtak. Különösen az utóbbiak stilárisan kiváló megoldásainál
talált segítõ- és pályatársra Forrai
Miklós személyében, akihez 1940-ben feleségül
ment. 1968-ban abba kellett hagynia a nyilvános szereplést egyre
súlyosbodó betegsége következtében. Johann
Strauss keringõjéhez írott kadenciáit 1957-ben
a Zenemûkiadó megjelentette. Kodály Z. Missa brevis, Éj
királynõje (Mozart: Varázsfuvola); Norina (Donizetti:
Don Pasquale); Gara Mária (Erkel F.: Hunyadi László);
Lakmé (Delibes); Rosina (Rossini: A sevillai borbély); Lammermoori
Lucia (Puccini); Annuska (Weber: A bûvös vadász). – Oratóriumok:
Händel: Messiás és Judás Makkabeus; Haydn: Teremtés és Évszakok;
Mozart: Requiem és C-moll mise.
(Magyar Életrajz
Lexikon.)
Megkezdte adását a Magyar Katolikus Rádió
Tisztán kell szólnia...Pünkösdvasárnap hajnali
fél ötkor megszólal a Magyar Katolikus Rádió -
az 1341 kHz-es középhullámú frekvencián. A
dátum szimbolikus, sokat ígérõ: hiszen az addig
félénk apostolok a Lélek erejével eltelve bátran
kezdték hirdetni az Örömhírt, és úgy
tudtak beszélni, hogy azt mindenki a maga nyelvén értette.
Tíz nappal a rádió megszólalása elõtt
Juhász Judit vezérigazgató-helyettes asszonytól
elõször is azt kérdeztük, milyen nyelven fog szólni
a katolikus rádió.
Megértik-e majd a szavát azok is, akik nem tudnak jól "katolikusul"?
- Reményeim szerint tiszta hangon fog szólni. Nem szeretnénk
valamiféle belterjes nyelvezetet használni, tisztán és érthetõen
kell megszólalnunk, hiszen olyasmirõl beszélünk,
ami mindenkiben mélyen benne él. A tiszta beszéd nemcsak
nyelvhasználati, hanem erkölcsi követelmény is. Magyarul
kell szólnunk, azon a nyelven, amelyet reménybeli hallgatóink értenek és
beszélnek, és magyarán kell szólnunk, vagyis világosan,
hiszen nem elterelni akarjuk valamirõl az emberek figyelmét,
hanem megragadni szeretnénk azt. Amikor olvasóink többsége
olvasni kezdi ezt az interjút, már szól a rádió.
- Kiknek szól?
- Elsõsorban a vallásukat gyakorló hívõ katolikusokat
tekintjük "célközönségnek". De nem közönségként
gondolunk ezekre az emberekre, hiszen nemcsak "mûsort akarunk szolgáltatni",
hanem közösséget is szeretnénk teremteni. Akik vallási értelemben
talán "csak keresõk", akik talán nem is tudják
még, hogy valójában Istent keresik, csak valami hiányérzettõl
hajtva nyitottak arra az erkölcsiségre és gondolatiságra,
amelyet ez a rádió közvetíteni akar.
- Meg fogják találni a hallgatók ezt a hullámsávot?
- Bízom benne, de kis aggodalom is van bennem emiatt, hiszen évek óta
nem mûködik ez a hullámsáv, a Magyar Rádió Petõfi
adójának korábbi frekvenciája, amely mostantól
a mi adásunkat sugározza. Vannak olyan rádiókészülékek,
amelyeken a középhullámú adások már
nem vehetõk, ám a kábeltévéken keresztül,
illetve az Amos-1 mûhold révén (a 11303 MHz frekvencián) és
az interneten is elérhetõk leszünk. Igyekszünk minden
lehetséges módon közhírré tenni az erre vonatkozó tudnivalókat
is.
- Mitol katolikus ez a rádió? Attól, amirol, vagy attól,
ahogyan szól?
- Ahogy az embert is egyaránt minõsíti, hogy mirõl és
hogyan beszél, ugyanúgy szeretném, ha ez a rádió is
mindarról beszélne, ami szóra érdemes, és úgy
szólna, hogy azt hallgatni is érdemes legyen. Katolikusnak lenni
nemcsak a hit tanításának elfogadását jelenti,
hanem azt is, hogy az ember ennek jegyében igyekszik élni. Rádiónk
sem szorítkozhat arra, hogy a katolikus tanítás szócsöve
legyen, hanem azt is szeretné bemutatni, hogy mindez élhetõ.
Próbáljuk megfogalmazni az emberekben fölmerülõ kérdéseket,
s velük együtt keresni azokra a válaszokat - a legkülönfélébb
mûsorok keretében: a hírektõl, a közéleti,
a kulturális és szórakoztató programok során át. —
-
Tud-e valami olyat mondani, ami biztosan nem lesz ebben a rádióban?
- Azt a fajta szabadosságot, "sokszínûséget",
amely sok médiumnál alapkövetelmény, tolünk
ne várja senki. Mi nem gondoljuk, hogy a különféle,
egymásnak ellentmondó értékrendek és életszemléletek
egyenrangúak, hogy azokat mint szabadon választhatókat
kellene bemutatnunk. Hangvételünktõl is idegen lesz a "szabadosság",
vagyis a trágárság, a ferdítés és
a szenzációhajhászás is.
- Önök mivel próbálkoznak ebben a meglehetõsen
kiélezett versenyben?
- Nem akarunk versenyezni - sok mindenben nem is akarunk versenyképesek
lenni. Nem az a legfontosabb, hogy minden hírt mindenáron mi
közöljünk elsõként, nem akarunk mindig és
bármi áron "szórakoztatni". A mai harsány
médiavilágban talán sokak számára vonzó lehet
a halkabb hang, a végtelenített szóáradatban a
megfontoltabb megfogalmazás. A déli órákban már
az indulásnál mindennap felolvasunk egy részt Móra
Ferenc nagyszerû regényébõl, Az aranykoporsóból,
délutánonként egy néhány perces mûsorban
egyházi népéneket tanítunk - hogy csak ezt a két
példát mondjam hirtelenjében -, mindezzel nem versenyezni
akarunk, hanem kielégíteni és ébren tartani egy
olyan igényt, amellyel sokan nem törõdnek. Amikor a médiumok
többsége "kikapcsolódást" ígér,
mi azon leszünk, hogy "bekapcsoljuk" az embereket - a saját életükbe és
annak energiaforrásaiba. Úgy gondoljuk, hozzá kell szólnunk
a közélet minden fontos kérdéséhez, de nem
feltétlenül kell belebonyolódnunk napi pártpolitikai
csatározásokba, még kevésbé a sárdobálásba.
Nem semlegesek szeretnénk lenni, hanem mértéktartóak és
kiegyensúlyozottak. A mai rádiózás egyik jellemzõje
az interaktivitás: a hallgatók betelefonálnak, elmondják
véleményüket a mûsorról, a témáról.
- A Magyar Katolikus Rádióban szóhoz jut-e a hallgató?
- Reggel fél öttol kilencig Zenés napköszöntõ címmel
indul a napi adás, a délutáni Vendégváró,
illetve a hetente hatszor jelentkezõ Életre való címû családi
magazinban nagyon számítunk a hallgatók kérdéseire,
véleményére. Lesznek különféle fejtörõk,
vetélkedõk, amelyek kifejezetten a hallgatói részvételre épülnek.
- Tervezik-e a velük való együttmûködést?
-
Ez nem csak szándékunk, ez egyszerûen elkerülhetetlen.
Részben azonos a "célközönségünk",
akárcsak a munkatársaink. A küldetésünk ugyanaz,
a "mûfajunk" különbözik. Ebbõl kifolyólag
nem konkurenciát jelentünk egymásnak, hanem erõsítést.
Másfél héttel a rádió megszólalása
elõtt beszélgetünk. A lelkem nyugalma megvan, de tele vagyok
izgalommal. Nagy vállalkozás ez, gyakran eszembe jut a híres
Rubljov-film egyik jelenete, a harangöntés. Ugyanaz a felelõsségteljes
izgalom van bennünk is, mint a harangöntõ fiúban: szépen,
tisztán kell szólnia...
(Kipke Tamás,
Uj Ember,2004.05.30)