Október

Magyar Krónika, november 15.

Bencsics Klára

Montreál

Kazinczy Ferenc

Katona József(Kecskemét, 1791. nov. 11.Kecskemét, 1830. ápr. 16.): a magyar drámairodalom kiemelkedő alakja.

Apja takácsmester volt. Kecskeméten, Szegeden és Pesten járt iskolába. Az utolsó filozófiai évet (1809-1810) és a jogot Pesten végezte (1813). 1816-ban letette az ügyvédi vizsgát és először mint Halász Bálint ügyvéd segédje, később önálló ügyvédként működött Pesten 1820-ig. Színpadi gyakorlat útján mindjobban elsajátította a drámaírás mesterségét. A színház iránti szenvedélyét fokozta Déryné iránti elfojtott szerelme. Egyetlen vígjátékában (Rózsa, vagy a tapasztalatlan légy a pókok közt, 1814) a színtársulat körül szerzett tapasztalatait örökítette meg, hangot adva egyúttal Dérynében való csalódásának is. A fordítások és lovagregények dramatizálása után megírta A Luca széke c. karácsonyi játékát, majd pedig rátért az önálló történelmi drámákra, melyek közül figyelemre méltóak a Žiśka (1813) és a Jeruzsálem pusztulása (1814). 1814-ben az Erdélyi Múzeum c. folyóirat pályázatot hirdetett a kolozsvári Nemzeti Színház megnyitásakor előadandó történeti drámára. A pályázatra írta ~ fő művét, a Bánk bánt. Az Erdélyi Múzeumban megjelent befejezetlen beszámoló (1818) a beérkezett tizenkét pályamű közül csak hatról közölt bírálatot. A Bánk bánt meg sem említik. ~ drámája vagy be sem érkezett, vagy azok közé került, melyekről nem készült el a bírálat. 1819-ben, amikor a fehérvári színtársulat nagy sikerrel játszotta Pesten Kisfaludy Károly első drámáit, ~ átdolgozta a Bánk bánt. Átdolgozásában figyelembe vette barátjának, Bárány Boldizsárnak "Bánk bán rostája" c., 1814-ben a szerző használatára írt bírálatát, de a dráma lényegén nem változtatott. Az első kidolgozás "Előversengés"-e helyére egy prózai "Jegyzés" került. E "Jegyzés"-ből kitűnik, hogy ~ még ekkor (1819) sem tudott a pályázat eredményének előző évi kihirdetéséről. A cenzúra a drámának csupán kinyomtatását engedélyezte, de előadását nem. Az 1820-ban nyomtatásban megjelent mű irodalmi körökben nem keltett visszhangot. Írói terveiben csalódva ~ visszavonult szülővárosába. A város kérésére belefogott Kecskemét történetébe, de az a munka korai halála miatt csak töredékesen jelent meg Szabados Kecskemét Alsó-Magyarország első mezővárosa történetei címmel (1834). 1815-1818 között ~ néhány lírai költeményt is írt. A Bánk bán elismerése csak a költő halála után kezdődött. Egy színésztársa és barátja, Udvarhelyi Miklós, akinek maga olvasta fel még 1816-ban az első kidolgozását, jutalomjátékául választotta Kassán 1833-ban. Azután Egressy Gábor játszotta Kolozsvárt (1834), majd pedig Budán (1835) és Pesten (1839) került színre. A mű teljes irodalmi elismerése Arany János és Gyulai Pál nevéhez fűződik. Ők méltatták először a remekmű drámai konfliktusának feszültségét, a nemzeti élet alapvető problémáinak tipikus alakokban való megjelenítését és nyelvének kifejező erejét. - Zenei feldolgozás: Erkel Ferenc: Bánk bán; az opera szövegét K. J. drámájából Egressy Béni írta (Bp., 1861).
Forrás:Életrajzi Lexikon

Ady Endre

(Érmindszent, 1877. nov. 22. - Bp., 1919. jan. 27.): a 20. sz. magyar költészetének forradalmi megújítója, a legnagyobb magyar költők egyike.

Elszegényedett kisnemesi családból származott. Apja, ~ Lőrinc kisparaszti gazdálkodóként kezdte, de az 1900-as években már 100 hold körüli birtoka volt; anyja, Pásztor Mária ref. papi család leszármazottja. 1888 őszétől a nagykárolyi piaristáknál, 1892 őszétől 1896-ig a zilahi ref. kollégiumban végezte középisk.-i tanulmányait. 1896. márc. 22-én a zilahi Szilágy c. lapban jelent meg nyomtatásban az első verse (Március 20.) A. E. aláírással. 1896 őszén beiratkozott a debreceni jogakad.-ra. 1897 utolsó hónapjaiban a temesvári ítélőtáblán, 1898 tavaszán egy zilahi ügyvédi irodában díjnok. 1897. jan.-tól rendszeresen jelentek meg versei és tárcái a Szilágyban, teljes nevével 1897. nov. 21-től. 1898. dec.-ben abbahagyta jogi tanulmányait, s belépett a kormánypárti Debreceni Hírlap szerkesztőségébe, majd 1899 tavaszán átment a függetlenségi Debrecenhez. A debreceni lapokon kívül több más vidéki lap és A Hét közölt tőle verseket, 1899. jún.-ban . 1900. jan.-ban átkerült a nagyváradi Szabadsághoz, ahol együtt dolgozott Bíró Lajossal és Nagy Endrével. 1901. ápr.-ban perbe fogták és háromnapi államfogházra ítélték Egy kis séta c. forradalmi írása miatt. 1901. máj.-tól a radikális Nagyváradi Napló segédszerk.-je. 1903-tól szerk.-je. 1902. szept. 27-én a nagyváradi Szigligeti Színházban bemutatták A műhelyben c. színművét. 1903 nyarán kezdődött szerelme Lédával, Diósy Ödönné Brüll Adéllal. Léda biztatására 1904. jan. végén Párizsba utazott, ahonnan cikkeket küldött a Budapesti Hírlapnak, Pesti Naplónak és a Budapesti Naplónak. Itt ismerkedett meg Bölöni Györggyel. Párizsi tartózkodása igen jelentős mind politikai, mind költői fejlődése szempontjából. 1905. jan.-ban visszatért Bp.-re és a Budapesti Napló munkatársa lett. 1906. febr.-ban megjelent a m. líra történetében döntő hatású kötete, az Új versek. Költészete körül hamarosan megindult a feudális-konzervatív tábor és a társadalmi, irodalmi megújhodás híveinek harca. Az I. világháborúig még többször járt Párizsban 1907-ben megjelent Vér és arany c. kötete az eddigieknél is hevesebb támadásokat váltott ki, de ekkor már megnövekedett ~ híveinek tábora is. Ebben az időben került baráti kapcsolatba Hatvany Lajossal. A Nyugatnak megindulásától (1908. jan.) vezető költője; 1909-ben kapta a költői elismerés egyetlen hivatalos jelét költői pályáján: elnyerte a főváros 2000 koronás Ferenc József-díjat. 1909-től szoros kapcsolatban állt a forradalmi utat kereső egyetemi ifjúság Galilei Körével. A szabadkőműves Martinovics-páholy tagja lett. Verseiben, cikkeiben korábban a feudális Mo. polgári demokratikus megújhodását, a paraszti forradalmat, a jogtalanság és kifosztottság megszüntetését hirdette és sürgette; később meggyőződve a polgárság gyengeségéről és felkészületlenségéről, a proletariátus felé fordult, tőle várta a megváltó forradalmat. 1912 tavaszán, a nagy tömegtüntetések idején: a "vérvörös csütörtökön" odaállt a munkásosztály mellé. 1915-ben feleségül vette Csinszkát (Boncza Bertát), B. Miklós erdélyi földbirtokos ügyvéd lányát, akivel már évek óta levelezett. A háború első éveit főképp a csucsai Boncza-kastélyban töltötte, innen küldte a háború ellen tiltakozó verseit, cikkeit a Nyugatnak és a Világnak. 1917-ben Bp.-re költözött; betegsége állandóan súlyosbodott. 1918. aug.-ban A halottak élén címmel kiadta a háború alatt írt verseinek egy részét. 1918 elment még a Vörösmarty Akadémia ülésére, amelynek elnökévé választották. - 1919 január 27-én meghalt.

NOBEL DÍJASUNK
Wigner Jenő

(Budapest, 1902. XI. 17. - Princeton, 1995. I.3.) 
A Fasori Gimnáziumban tett érettségi után a berlini Technische Hochschulén folytatta vegyészmérnöki tanulmányait. Itt doktorált 1925-ben. Rövid időre hazatért Budapestre, ahol bőrgyári vegyészmérnökként dolgozott. Ezután németországi egyetemeken, 1930-tól pedig a princetoni egyetemen működött. Meghatározó jelentőségű volt a szerepe az atombomba kifejlesztésében. A Nobel-díjat 1963-ban - Maria Goeppert Mayerrel és J.H.D. Jensennel megosztva - kapta meg "az atommagok és az elemi részek elmélete terén, különösen pedig az alapvetô szimmetriaelvek felfedezésével és alkalmazásával elért eredményeiért". Az MTA 1988-ban választotta tiszteleti tagjává.
Forrás: Életrajzi Lexikon

TUDTAD, HOGY...?

 A fafaragó prókátor

Deák Ferenc a kehidai birtokán délutánonként, ha volt erre ideje kedvenc foglalatosságának, a fafaragásnak hódolt, még bútorokat is készített Még azt követően, hogy 1854. november 11-én beköltözött az Angol királynő szállodába, sem hagyott fel e kedvtelésével, s a Zalából magával hozott kézi szerszámokkal kisebb darabokat, például pipát, sétapálcafejet, apró dísztárgyakat faragott. Ahogy egy-egy darab elkészült, elajándékozta.
(Király Béla: Deák Ferenc, Akadémiai K., Bp., 1993, 137.o.)

Hogyan nyert Kennedy?

Az amerikai elnökválasztáson 1960-ban egy hajszálon múlott J. F. Kennedy győzelme, mindössze 110 ezer szavazattal nyert ellenfelével, Richard Nixonnal szemben. (Ez a több mint 60 milliós szavazótáborhoz képest elhanyagolható szám.) Minek köszönhette győzelmét? Annak, hogy felismerte a polgárjogok kiterjesztésében rejlő politikai lehetőségeket. A választási hadjárat során elérte, hogy a kéthavi kényszermunkára ítélt Matin Luther Kinget szabadlábra helyezzék. Miután - hála a 2 millió röplapnak - a fekete bőrű lakosság erről tudomást szerzett, s Martin Luther King is nyilvánosan ismerte el Kennedy érdemeit. az afroamerikai lakosság szavazatai döntőnek bizonyultak.
(Magyarics Tamás: Kennedy, In: Rubicon 1994/1.)