November
| Magyar Krónika, november
30. |
| |
| Montreál
|
1919. november 16
85 éve vonult
be Horthy Miklós Budapestre
A hadserege élén fehér lovon bevonuló Horthy a Gellért
szállóban rendezte be főhadiszállását.
A Tanácsköztársaság idején (1919) Szegeden ellen-kormány alakult, amelynek
hadügyminisztere Horthy Miklós lett, aki egyben a tisztekből, csendőrökből
és önkéntesekből szervezett, ún. nemzeti hadsereg fővezére volt. A baloldali
diktatúra bukását követően, majd miután - a Párizsban ülésező békekonferencia
felszólítására - a megszálló román csapatok is kiürítették a fővárost, 1919.
november 16-án Horthy Miklós - hadserege élén - ünnepélyesen bevonult Budapestre.
A bevonulás után megjelent az általános választójogról szóló kormányrendelet.
November 24-én Huszár Károly vezetésével megalakult az új keresztény nemzeti
kormány, amelyet a párizsi békekonferencia is ideiglenesen elfogadott, amíg
az "egész magyar nép" akaratát kifejező kormány nem alakul. Horthy
Miklóst 1920. március 1-jén kormányzóvá választották.
Csokonai Vitéz Mihály
Debrecen, 1773. nov.
17. - Debrecen, 1805. jan. 28. Református vallású költő.
Debrecenben tanult,
1788-ban lépett a felsőbb osztályokba. A teológia elvégzése
után 1794 tavaszától nem egészen egy évig - köztanítóságot
viselt, amit azonban nem megfelelően töltött be, s 1795 júliusában
ki is zárták a kollégiumból, mire az 1795-96. tanévben jogot
hallgatott Sárospatakon .
Ez után éveken át különböző helyeken tartózkodott több-kevesebb
ideig, míg 1799 tavaszán helyettes tanár lett a csurgói gimnáziumban,
de már az év végére lemondott állásáról. 1800 tavaszán aztán
visszatért Debrecenbe, mely ettől fogva többszöri távolléttel
ugyan, állandó lakóhelye volt. A legnagyobb magyar költők
egyike, kinek több vallásos vonatkozású verse közül legkiválóbb "A
lélek halhatatlanságáról" szóló tankölteménye.
A reményhez
Földiekkel játszó
Égi tünemény,
Istenségnek látszó
Csalfa, vak Remény!
Kit teremt magának
A boldogtalan,
S mint védangyalának,
Bókol untalan.
Sima száddal mit kecsegtetsz?
Mért nevetsz felém?
Kétes kedvet mért csepegtetsz
Még most is belém?
Csak maradj magadnak!
Biztatóm valál;
Hittem szép szavadnak:
Mégis megcsalál.
(Részlet)
Advent
A naptári év szerint András napja (november 30.) a téli
napforduló időpontja, az advent kezdete. Az első adventi
koszorúk nyomait a néprajzkutatók északon, a Keleti-tenger
partvidékén és szigetvilágában találták meg. Fűzfavesszőből
koszorút fontak és örökzöldet csavartak köré. "Valódi" adventi
koszorút a XIX. században készítettek. Az ötlet egy hamburgi
lelkésztől, Johann Wichemtől származik, aki 1860-ban, otthonában,
hatalmas fenyőkoszorút függesztett a mennyezetre, és 24 gyertyát
állított bele, minden adventi napra egyet. Az idők folyamán
ez a szokás annyiban módosult, hogy az adventi vasárnapoknak
megfelelően 4 gyertyát helyeznek a koszorúra.
A latin eredetű szó (adventus) megérkezést jelent. A Jézus
születésére való várakozás, a felkészülés, a reménykedés
időszaka. András napjához legközelebb eső vasárnap és december
25-e közötti négy hetes "szent idő" a karácsonyra való lelki
felkészülés ideje. A régi időkben éjfélkor harangszó hirdette
advent, valamint az egyházi év kezdetét. Eredete az V-VI.
századba nyúlik vissza. Ebben az időben az emberek szigorú
böjtöt tartottak. Napfelkelte előtt hajnali mise volt, amelyet "angyali
misének", "aranyos misének" is neveztek. 1611-ben a nagyszombati
zsinat advent első vasárnapjától vízkeresztig megtiltotta
az esküvőket, zajos mulatságokat.
Latabár Kálmán
Kecskemét, 1902. nov.24.
- Bp. 1970. jan11.): színész.
1921-ben végezte el Rákosi
Szidi színiiskoláját. Egyéni humorú, dinamikus, kitűnő tánctudású
komikus volt. Igényesebb feladataiban felhagyott a külsődleges
ábrázolással, így találó jellemrajzot adott. Groteszk ötletei,
rögtönzései, poentírozó és karikírozó készsége féktelen komédiázó
kedvvel párosult. Számos filmben is kamatoztatta egyedülálló
tehetségét. 1950-ben érdemes művész kitüntetést és Kossuth-díjat
kapott, 1953-ban kiváló művész lett.
Karády Katalin, Kanzler
(Budapest.,
1912. dec. 7. NewYork, 1990. febr. 8.) filmszínésznő.
A kereskedelmi leányiskolában két osztályt végzett. 1931-ben
feleségül ment Vargha Rezső adótiszthez, akitől még az évben
elvált. 1936-ban Egyed Zoltán tanácsára színészetet tanult
Cs. Aczél Ilonánál. Akkor vette fel a Karády nevet. A színpadon
először Somerset Maugham-Zoe Atkins Az asszony és ördög c.
darabjában lépett fel a Pesti Színházban (1939. febr.). Fellépett
a Vígszínházban és a Pesti Színházban is. Mint filmszínésznőt
Zilahy Lajos fedezte fel. 1939-1948 között húsz nagyjátékfilm
és három kisfilm főszerepét játszotta el. 1944 őszén a Gestapo
kémkedés vádjával letartóztatta. 1945 után viszont rendőri
felügyelet alá helyezték egy ideig. Még fellépett operettekben,
zenés darabokban Budapesten és vidéken. 1949-ben külföldre
távozott. Előbb Brazíliában élt, azután az USA-ba költözött.
Néhány fellépésen és alkalmi lemezfelvételeken kívül nem
vállalt semmilyen szereplést. Egy kalapszalon tulajdonosa
volt New Yorkban. Magyarországon 1949-től filmjeit betiltották.
Csak 1957-ben játszották egy rövid ideig az 1948-ban készült
Forró mezők cimű filmjét. Az 1970-es években Karády válogatott
dalai lemez jelent meg, klubmozihálózatban elkezdték vetíteni
filmjeit. Az első Karády-filmet (Halálos tavasz) 1978. nov.-ben
újította fel a Filmmúzeum. Utána még öt filmjét vetítették.
Jobba Gabi Nosztalgia címmel a Várszínházban önálló estet
állított össze Karády dalokból. 1992-93-ban a Magyar Televízióban
sorozatokban sugározták filmjeit. Budapesten temették el
1990. febr. 19-én. - Művei: Hogyan lettem színésznő (a könyvet
Furkó Zoltán gondozta, Bp., 1989). I.f.: Halálos tavasz (1939);
, Erzsébet királyné (1940); A szűz és a gödölye (1941); Egy
tál lencse (1941); Ne kérdezd, ki voltam! (1941); Külvárosi
őrszoba (1942); Csalódás (1942); Tábori levelezőlap (rövid
játék, 1942); Szíriusz (1942); Valamit visz a víz (1943);
Valahol Oroszországban (rövidjáték, 1943); Makrancos hölgy
(1943); Machita (1943); Ópium keringő (1943); Boldog idők
(1943); Betlehemi királyok (rövid játék, 1947); Forró mezők
(1948). -
Kacsóh Pongrác
(Budapest , 1873. dec.
15. - Budapest., 1923. dec. 16.): zeneszerző,
zenepedagógus, tanár.
1896-ban Kolozsvárott bölcsészdoktori diplomát szerzett,
1898-tól mint matematika-fizika szakos tanár természettudományi,
főként matematikai cikkeket publikált, később zeneelmélettel,
komponálással, zenei szaklap szerkesztésével foglalkozott
(Zenevilág, 1905-1907). Néhány népies hangvételű dala ismertté
tette nevét. Csipkerózsika c. daljátékára felfigyelve Bakonyi
Károly felkérte a János vitéz megkomponálására. ~ a munkát
5 hónap alatt végezte el, 1904. nov. 18-án a bemutatón (Király
Színház) a daljáték nagy sikert aratott. 1909-ben Kecskeméten
a főreálisk. ig.-ja, 1912-től Bp. székesfőváros zenei szakelőadója,
a közép- és felsőfokú zenetanfolyamok főig.-ja; hosszú ideig
a Székesfővárosi Énekkar vezetője, az Országos Dalosszövetség
igazgatója, valamint az Országos Zenészszövetség elnöke.
Az elsők közé tartozik, akik felismerték Bartók Béla zenéjének
jelentőségét (Zenevilág, 1904). Kísérőzenét szerzett Molnár
Ferenc Liliom és Fehér felhő (1909), Maeterlinck Kék madár
stb. című színművéhez. -Fő művei: Rákóczi (dalmű, 1906);
Mary-Anne (dalmű, 1908); Prolegomena a zene pozitív aesthetikájához.
A zene fejlődéstörténete (zenepedagógiai munka, Bp., 1909);