December
| Magyar Krónika, december
16. |
| |
| Montreál
|
Karácsony
Karácsony az év legnagyobb keresztény ünnepe. Jézus születésének
napja. Közismert jelképe a feldíszített fenyőfa. Változnak
az ünnepi szokások, akárcsak hétköznapjaink, és velük együtt
az ünnepre való készülődés is. Hagyományőrző a templomokban,
köztereken, hivatalokban, üzletekben, pályaudvarokon felállított
karácsonyfa. Az utcai forgatag, a díszes kirakatok, a kivilágított
utcák, árkádok, a sátorosok portékái, mind az ünnep közeledtét
jelzik a városokban. A karácsonyt nemcsak a hívő emberek
körében nevezik a szeretet ünnepének, hiszen a karácsonyfa
állítása, a karácsony megünneplése az egész világon jelképpé
vált. A karácsony köré egész ünnepkör épül, kezdve az adventtől
egészen vízkeresztig (január 6.). Magában foglalja miklós,
luca, ádám és éva napját, karácsony után pedig istvánét,
jánosét, szilveszterét és az újévet.
Az igen széles körben elterjedt szokások többsége napjainkban
már csak az emlékezetekben és a néprajzi forrásmunkákban
lelhető fel. Közülük a betlehemezés és a karácsonyi dalok
éneklése maradt fenn leginkább. Az utóbbi években egyre gyakrabban
látni lakások ajtajára függesztett koszorúkat, az ablakokon
fenyőágakból készített girlandokat.
Az emberek mind nagyobb figyelmet fordítanak az ünnepi
előkészületekre. Az üzletek gazdag kínálata mellett az otthon
készített díszek legalább olyan szépek. Sőt, az együtt készítés
öröme, mindannyiunk boldogsága, az a meghitt családi hangulat
is benne van, ami munka közben áthat bennünket. Ez az érzés
semmihez sem hasonlítható.
December - szokások, hiedelmek karácsony elött
és után
A "hivatalos" évszakváltás küszöbén mondogatták
régen ezt a népi megfigyelést: ha korábban beköszönt a keményebb
tél, akkor előbb véget is ér majd, s nem rontja meg a tavaszt.
December huszonkettedikéig, Zénó napjáig (reggel
8 óra 44 perckor van a téli napfordulat) a népi kalendárium
is igen zsúfolt emlékeztetővel színesíti az ünnepvárás adventi
hangulatát. Régebben - a Lucát követő - szent Rikázius vértanú
napját is számon tartották a karácsonyra készülődők, főként
a gazdasszonyok. Ez a dátum jelezte a házkörüli rendcsinálás
kezdetét. Féregűző nap lévén, Baranyában a viccelődő férfiak
azt javasolták az asszonyoknak, hogy hajnalban ruhátlanul
kerüljék meg a házat, és vesszővel hajtsák el a patkányokat,
egereket. Másfelé elegendőnek tartották a "védekezéshez",
ha a féregűző szent nevét a küszöbre írták. Az esztendő
legrövidebb és rendszerint legködösebb napjait enyhítette
- tizenhetedikén - szent Lázár névünnepe - a bibliai mária
és márta fivérét jézus támasztotta fel, és ő lett a betegek
védőszentje. Róla, az elesettek és a koldusok patrónusáról
írta a xx. Század elején, a nyomor miatt "lázadó" Ady Endre
a következőket: ".szomorúan jön meg
Az öreg lázár a bibliából
S a gazdagok félve köszönnek..."
A karácsonyt megelőző héten jártak - és a
falvakban még ma is sok helyen él még ez a szokás - a gyerekek
betlehemezni. A kis Jézust köszöntő betlehemi zarándokokra
emlékeztetően: subába öltözött pásztorokként, aranypapír
koronás, fehér inges főangyal, ún. Gyolcsinges kisangyalok
közreműködésével vitték "betlehem énekit", egyházi dallamokkal,
hogy adjanak nekik némi jutalmat.
A betlehemjárás (vagy betlehemi játék) a legjelentősebb
drámai népszokások közé tartozik. Jézus születésének megjelenítése
mellett: sokféle, más-más eredetű emlékét is magába olvasztotta
régi kultúránknak.
Ebben a sokszínűségben van a vallásos jelentésen túlmenő,
maradandó, kulturális értékeket is közvetítő hatása. Nagy
László testvéröccse, a szintén neves Ágh István írása is
ezt érzékelteti:
"három pásztorok voltunk a későbbi vízkereszti
háromkirályok. Amikor a harmadik pásztor, az öreg fölállított
bennünket a keljetek föl, pásztorok, pásztorok, nagy örömet
mondok dallamával, elmeséltük vágyas álmainkat olyan hosszú
kolbászról, aminek egyik vége a Tiszába, másik a Dunába ért.
A legendák juhászaiból elevenedtünk meg. Szokásaink nemcsak
őseink szokásairól, hanem a világról való gondoskodásainkról
is vallottak"
Ádám-Éva napjának estéjén köszönt ránk a téli ünnepkör
legnagyobb ünnepe: nagykarácsony estéje. A régi, népi szóhasználatban
karácsony szombatjának; a gazdag ünnepi vacsora révén bővedestének,
míg a szegényes, böjtös ételekre utalóan karácsony böjtjének,
szenvedőjének is nevezték szent estét. Az utóbbi - szegényes
- ételek közé tartozott a bab, a lencse és a mákos tészta
minden fajtája, és persze az egészség megőrzését elősegítő,
rontást elhárító fokhagyma, vagy az egyazon almából szétosztott
gerezdek közös elfogyasztása, hogy együtt maradjon a család.
Minden fogásbó1 az első falatot, többfelé, a megmaradt morzsákat
- az asztál alá helyezett növényi magvakkal együtt - a jószágoknak
tették félre, hogy szaporák legyenek.
Ugyancsak babonás hiedelmek társultak az éjféli miséhez
is. A luca-székre állók megpillanthatták a falu boszorkányát,
még a hívekre leselkedő gonoszokat ostorcsattogatással riasztották
el a pásztorok, köszöntvén vele Jézus Kkrisztus születését.
Természetesen elmaradhatatlan alkalma volt a karácsony esti
örömszerzésnek a házról házra járó gyerekek ablak alatti
köszöntő éneke, rigmusos mondókája. Gyakran énekelték a még
talán ma is ismert, régi karácsonyinépéneket:
Nagykarácsony első napján, és ezt követően egészen kiskarácsonyig
(újév ünnepéig) tilos volt dolgozni. Ez az időszak oldottabb
hangulatban telt el: először a jánosok, majd az istvánok
köszöntésével. Őket köszöntötték a szintén házról házra bekopogtató "szent
istván láncos botokkal zörgető szolgái", a regősök.
Néprajztudósok kimutatták, hogy az esztendő egyetlen szakaszához
sem tapadt ennyi jókedvű, vidám hagyomány, mint az évváltás
körüli napokhoz.
"apró szentek" napján - december huszonnyolcadikán
- volt szokás a gyermekek és a jószágok "megkorbácsolása", "megsubrikálása", hogy
egészségesek maradjanak. 1750 táján Bod Péter jegyezte fel
a következőt: "ezen a napon a gyermekecskéket
jó reggel vesszővel megütögetik az atyák, ahogy a gyermekek
szenvedtek Heródes idején, ennek emlékezetére."
Szilveszter estéjét és éjszakáját ma is -
hasonlóan, mint régen, de igazodva a mai korhoz - ünneplések
és rendezvények ölelik körül. Még ma is él az alábbi mondás: Amilyen
az újév napja, olyan lesz az egész esztendő is
Hanukkah
Mivel a zsidó vallási életben a holdnaptár használatos,
így a zsidó és keresztény vallások fontos ünnepeinek ideje
nem mindig azonos. A nyolcnapos hanukkah első napja ezúttal
december 7-ére esett.
Hanukkah, a fény ünnepe a kislev hónap 25. napjától kezdődően
8 napig tart és a zsidóknak Krisztus előtt 167-ben, a szíriaiak
felett aratott győzelmének emlékét hivatott dicsőíteni.
A győzelem után a makabeusok, akik a felkelést vezették, a szíriaiak által
bemocskolt jeruzsálemi szent templomot megtisztították és újra isten szolgálatára
szentelték. Aztán a győzelem emlékére megünnepelték az első hanukkáht, mely
héber nyelven "felajánlást" jelent. Az ünnepségre készülve nem találtak elég
olajat lámpáikba, csupán annyi tiszta olajra leltek a templom egyik kamrájában,
mely egyetlen estére lett volna elegendő. Csodálatos módon azonban ez a kis
mennyiségű olaj, nem egy, de nyolc éjszakán át éltette a templom fényeit. Ez
a csoda testesül újra a hanukkah fényeiben. Észak Amerikában a hanukkah és
a karácsony közelebb került egymáshoz . Hanukkah a zsidó vallás harmadik legfontosabb
ünnepe, mely a gyakorló zsidók vallási öntudatának kinyilatkoztatásává vált.
A zsidók, keresztény honfitársaikhoz hasonlóan szintén feldíszítik otthonaikat
saját vallási jelképeikkel, szintén megajándékozzák egymást és keresztény barátaikat.
Ez az egyetlen nem bibliai eredetű ünnep.
1. Az ünnep nyolc napig tart. Ezalatt minden nap gyertyát
gyújtanak, méghozzá minden nap eggyel többet. Általában színes
faggyú- vagy viaszgyertyákat használnak, de pl., a haszidok
az olíva-olajat részesítik előnybe, ezzel is emlékezve a
szentély kis olajkorsójára. A gyertyagyújtást különleges
módon végzik, a gyertyákat nem közvetlenül, hanem a kisegítő,
az ún. "samesz"-el gyújtják meg. A gyertyákat mindig
az est beálltakor kell meggyújtani.
2. Szokás a gyertyákat az ablakba kitenni - az utóbbi években
gyakorivá vált a közterületeken való, nagyméretű Hanukkah-kandelláberek
felállítása - hogy az egykor megtörtént csodát közhírré tegyék.
3. Hanukkahkor olajban sült pogácsát szoktak enni, ezáltal
is emlékezve az olaj által létrejött csodára.
4. Minden nap elmondák a hálaadó hállél zsoltárciklust
a 18 áldásban (smoné eszré) és az étkezés utáni imában betoldják
a csodákra (ál hániszim) imát, amelyben dióhéjban, a hanukai
történés van leírva.
5. A hanukkah alatt nincs kötelező munkaszünet. Rendszerint,
a kb. fél óra folyamán, amíg égnek a gyertyák, nők nem szoktak
munkát végezni.
6. Pénteki napon a hanukkah-gyertyákat a pénteki gyertyák
előtt kell meggyújtani és ügyelni kell arra, hogy a szombat
beállta után legalább még egy fél órát égjenek. Szombaton
pedig a szombat kimenetele, a hávdálá ima elmondása után,
gyújtják meg. A halacha szerint, akinek nincs pénze hanuka-gyertyára,
az akár menjen el kéregetni, mert sok más micvét - jobb híján
- gondolatban is meg lehet tartani, de a hanuka csodáját
csak valóságos égő lánggal.