December 13.:
1863. született Kolbányi
Géza mérnök, repülõgép-
és repülõgépmotor-szerkesztõ.
Jelentõs újításokat vezetett be
a repülõgépmotorok porlasztóin és
gyújtóberendezésein. (sulinet)
-75 éve megkezdik a fõvárosban az utcai
távbeszélõ-hálózat fölszerelését
December 14.:
1830. született Madarász Viktor festõmûvész.
MADARÁSZ Viktor (1830, Csetnek - 1917, Budapest) Festõ.
Közhonvéd, majd hadnagy volt a szabadságharcban.
Ez az ifjúkori élménye végigkísérte
egész életén; mûvészetét
mindvégig a nemzeti függetlenség eszméjének
szentelte; a magyar történelem hõsi és
tragikus emlékeit idézte a nemzeti szellem ébrentartására.
A szabadságharc leverése után egy ideig
bujdosott, majd jogot tanult, amit azonban hamarosan felcserélt
a festõpályával. 1853-55 között
a bécsi akadémián a történeti-festészeti
szakosztály hallgatója volt. Ekkor festette
elsõ történelmi tárgyú képét
(Kuruc és Labanc), amelyet 1856-ban Budapesten állítottak
ki. Ezután Waldmüller szabadabb szellemû
magániskolájába került, e korszak
termése A bujdosó álma c. Thököly
Imrét ábrázoló mûve. 1856-tól
Párizsban L. Cogniet mûtermében tanult,
ahol az akadémikus-romantikus szemléletû
történelmi festészet képviselõi
közül különösen Delaroche mûvészete
hatott rá. Itt alkotta meg 1859-ben élete fõ
mûveit: Hunyadi László siratása,
Zách Felicián és Zrínyi Ilona
Munkács várában c. történelmi
jeleneteit.1864-ben festette Zrínyi és Frangepán,
1868-ban Dobozi c. képeit, 1867-ben Dózsa-portréját
és ugyancsak 1868-ban Dózsa népe c. kompozícióját.
Drámai erejû történelmi festményeit
Párizsban aranyéremmel tüntették
ki. 1870-ben hazajött Budapestre, ám a francia
mûvészethez kapcsolódó, erõteljes
mûvei nem nyerték meg a bécsi szokványhoz
szokott kritika tetszését. Bethlen Gábor
tudósai körében c. pályamûvét
visszautasították. Egy 1873-ban történt
újabb méltánytalanság után
visszavonult a festészettõl, s apjától
örökölt üzletével foglalkozott.
1875-ben festett Petõfi halála c. képe
mûvészi erejének hanyatlásáról
tanúskodott. Üzlete tönkrement, 1902-ben
elárverezték, 1903-ban újra festeni kezdett,
fõként portrékat és néhány
fáradt történelmi kompozíciót
alkotott. Korábbi mûvei azonban a romantikus-akadémikus
történelmi festészet egyik legjobb hazai
képviselõjévé avatták.
(képtár web)
December 14.:
1845. született Ray Rezsõ Lajos svájci
származású magyar építész.
A Lukács-fürdõ, az egykori Royal Szálló
építésze, valamint a siófoki fürdõtelep
egyik alapítója volt. (sulinet)
-1921. e napon kezdõdött meg Sopronban a népszavazás
arról, hogy a város Magyarországhoz,
vagy Ausztriához tartozzék. A "hûség
városa" 15 343 szavazattal (8227 ellenében)
Magyarország mellett döntött.
(u.o.)
December 16.: 1833.született
Lotz Károly festõ.
-1882-ban született Kodály Zoltán zeneszerzõ,
zenepedagógus.
December 17.:
1800. született Czuczor Gergely költõ. Czuczor
Gergely (1800-1866) Andódon született és
Pesten halt meg. Lírikus, eposzköltõ és
nyelvtudós. Jobbágycsaládból származott.
Szülei olyan iskolákba küldték, ahol
a környezettõl elsajátíthatta a
szlovák és a német nyelvet. (Nyitra,
Esztergom, Pozsony). A 17 éves ifjú édesapja
ellenzésére, de édesanyja örömére
belép a bencés rendbe. Unokatestvérével,
Jedlik Ányossal együtt volt novícius. Teológiai
tanulmányait kiváló eredménnyel
végzi. Pesten a központi szemináriumban
felkeresi Kisfaludy Károly; elsõ irodalmi ösztönzést
tõle kap. Gyõri iskolánkban két
ízben is tanít, majd Komáromban, ahol
az 1831-es kolera idején a betegeket ápolja
önfeláldozó bátorsággal.
Eposzai egymás után jelennek meg. Irodalmi körökben
nevét ismerik. Politikai jellegû vádaskodás
következtében elmozdíották a gyõri
akadémia magyar tanszékérõl. Az
ifjúsági fáklyás menettel fejezte
ki együttérzését a haladó
felfogású költõ és tanár
iránt (1838). 1831-ben az MTA levelezõ, 1836-ban
rendes tagja lesz. Hosszú éveken át az
MTA titkári teendõit is ellátja. Széchenyi
közbenjárására Pestre kerül.
Egy idõre Pannonhalmára kell visszavonulnia.
1842-ben újra Pesten mûködik, az Akadémia
megbízza a magyar nyelv nagy szótárának
elkészítésével. A szabadságharc
eseményei fellelkesítik. Megírja Riadó
c. költeményét, amely a jelenlegi értékelések
szerint - Petõfi versei mellett - a magyar forradalom
egyik leghatásosabb verse. E költemény
miatt 1849-tõl 1851-ig osztrák börtönökben
él. (844 napot vasra verve, így is, ott is a
szótáron dolgozott.) Az MTA kérésére
kegyelmet kap. Csak nyelvészettel foglalkozik haláláig,
1866-ig. Hivatása teljesítése közben
a kolerajárvány áldozata lett... Költõi
alkotásai a reformkor idején jelentõségben
és szépségben közvetlenül Vörösmarty
hasonló jellegû alkotásai után
következnek. Eposz költészetével idõrendben
megelõzi Vörösmartyt, és a népnek
Czuczor eposzaiban sokkal nagyobb szerepe van, mint Vörösmartyéban.
Legismertebb epikai alkotása a Botond c. eposz. Lírai
versei közül legismertebb a Hunyadi c. óda.
Életképeibõl A falusi kislány
Pesten c. derûs hangulatú versét ismerik
legtöbben. Munkásságának terjedelmes
és maradandó része a szótár
4 kötete.
(Gyõri Bencés Gimnázium web)
December 17.:
15 éve alakult meg Budapesten az Erdélyi Szövetség
és a Raoul Wallenberg Egyesület
December 22.:
1833. született Semsey Andor természettudós,
mineralógus, az MTA tagja, a magyar ásványtan
és földtan mecénása. Jövedelmét
az MTA, a Nemzeti Múzeum Ásvány- és
Õslénytára, valamint a Magyar Állami
Földtani Intézet felvirágoztatására
fordította. (sulinet)
December 23.:
1793. született Déryné Széppataki
Róza, az elsõ magyar operaénekesnõ,
a vándorszínészet korának legnépszerûbb
mûvésznõje. A Nemzeti Színház
tagja volt (Jászberény, 1793. dec. 23. –
Miskolc, 1872. szept.29), Schenbach József jászberényi
patikus leánya. 1813-ban szerzõdött a második
magyar színtársulathoz, mely a mai bp.-i Tanács
körút 7. sz. alatti, akkori Hacker-szálóban
játszott. Katona József feleségül
kérte, de õ pályatársa, Déry
István felesége lett, akitõl azonban
hamarosan elvált. 1815-ben Egerbe, majd Miskolcra ment,
végül Kilényi Dávid dunántúli
színtársulatának lett tagja; Pozsonyba
és Bécsbe is eljutott. 1821-ben Székesfehérvárra
szerzõdött, nagy sikerrel vendégszerepelt
a pesti német színházban. 1823-ban Kolozsvárra
szerzõdött, ahol négy esztendeig játszott.
Nevéhez fûzõdött Kolozsváron
az operai elõadások megindítása
és felvirágzása. 1827-ben a társulat
zömével elhagyta Kolozsvárt és újra
Kilényi társulatához szerzõdött.
Pesten is vendégszerepelt. Grimm Fedor, a pesti német
társulat ig.-ja szerzõdést kínált
neki, de visszautasította. 1828–37 között
Kassán élt. 1837-ben a Nemzeti Színházhoz
szerzõdött, azonban mivel játékát
a kritika már elavultnak, édeskésnek
bélyegezte, elkedvetlenedve visszament vidékre:
Kassa, Kolozsvár, Debrecen és kisebb erdélyi
városok vándorlásának fõbb
állomásai, majd visszatérve Pestre kisebb
szerepeket játszott a Nemzeti Színházban.
1852-ben visszavonult a színpadtól, kibékült
férjével s annak diósgyõri házában
élt. 1862-ben Déry halála után
Miskolcra ment nõvéréhez. 1868-ban Egressy
Ákos jutalomjátékán még
egyszer fellépett. Egervári Potemkin Ödön
segélyt szerzett számára; ekkor hálából
megírta emlékezéseit... Életét
többen feldolgozták szépirodalmi mûvekben,
filmben: Katona József...Herczeg Ferenc...
(Magyar Eletrajz Lexikon.)
December 23.:
40 éve az Elnöki Tanács módosítja
1963:35 és 36. törvényerejû rendeletével
a kitüntetések adományozását:
új kitüntetés a Magyar Népköztársaság
Állami Díja; a Kossuth-díj a továbbiakban
csak a kulturális-mûvészeti teljesítmények
jutalmazására szolgál.
(Magyar Rádio)
December 24.:
1888.született Kertész Mihály, aki a nagyvilág
számára Michael Curtiz néven vált
híres amerikai filmrendezõvé. Budapesten
végezte el a színiakadémiát, majd
egy dániai tanulmányút után 40
filmet rendezett itthon. 1919 tavaszán Bécsbe
ment, több nyugat-európai fõváros
után Hollywoodban rendezte vadnyugati és történelmi
filmek egész sorát, köztük a klasszikussá
vált Casablancát. (sulinet)
December 25..:
1795. született Kliegl József. Mechanikus szedõgépet,
számológépet, egysínû vasutat
talált fel. (sulineet)
December 25-26.: Karácsony
Karácsonykor, ha megbékül
a lélek,
minden ember újra a testvéred.
A jó, mert jó, a bûnös mert gyenge,
s nem vetsz követ az idegenre...
(Korondi F. János: Karácsonykor.)