Október 17.:
200 éve született Deák Ferenc államférfi,
politikus. A haza bölcse. (1803. október 17. Söjtör
- 1876. január 28. Budapest) Szülei korai halála
után Antal bátyja nevelte, iskoláztatta.
Nagykanizsán és Pápán végezte
középiskolai tanulmányait, Gyõrben
jogot végzett, Pesten ügyvédként
helyezkedett el, majd Zala vármegyében egyszerre
három tisztséget is elvállalt: tiszti
ügyész, árvaszéki jegyzõés
helyettes alispán lett. 1833 – ban bátyja
lemondott addigi országgyûlési követi
tisztérõl, mire õt választották
meg helyette. Pozsonyban a liberális ellenzéket
párttá kovácsolja, vezérszónokuk
lesz. 1839-ben az Magyar Tudományos Akadémia
tagjai közé választják. Az 1843/44-es
országgyûlés idején a kormánypárt
csalásai miatt nem foglalja el követi helyét.1845-ben
a Védegylet tagja lett, de politikailag Kossuth és
Széchenyi eszméi között állt.
1847/48-ban ismét követ lett,.. Április
11. –szeptember 11. között igazságügyi
miniszter, Batthyány Lajos miniszterelnök jobb
keze, Windisch-Grätz támadásakor a bicskei
küldöttség tagja. Pestrõl nem tudott
eljutni Debrecenbe, (Zalaszentgrót képviselõje
volt) ezért visszavonult kehidai birtokára (ma:
Kehidakustány) 1851-ben Schmerling, osztrák
igazságügyi miniszter felszólította,
hogy vegyen részt az igazságügyi reformok
tárgyalásában, de ezt nem vállalta
el...1860 december 29-én Ferenc József császár
kihallgatásra kérette, hogy vele is megvitassa
a kiadatás elõtt álló februári
pátenst, amivel azonban Deák nem értett
egyet. Az 1861-es országgyûlés elõtt
részt vett az országbírói értekezleten,
Pest belvárosi képviselõje és
egyben az u.n. felirati párt vezére lett. Május
13-án megtartotta felirati beszédét és
javaslatát, miszerint szerkesszenek feliratot a királyhoz
a 48-as alkotmány visszaállítása
miatt. Annak visszautasítása után, augusztus
8-án újat szerkeszt. 1865 április 15-én
a Pesti Naplóban megjelenik az. u.n. Húsvéti
Cikke, amelyben a jövõbeni kiegyezést körvonalazza.
Az 1865-ös országgyûlés pártja
gyõzelmét hozza meg számára: (48-as
törvények, a megyei autonómia visszaállítása,
dualisztikus tervek) 1866-ban egy újabb császári
meghallgatás alkalmával gróf Andrássy
Gyulát ajánlja miniszterelnöknek. 1867-ben
Kossuth Deáknak címezve megírja a kiegyezés-ellenes
u.n. Kassandra levelet. A kiegyezést követõen
visszavonul a politikától, de haláláig
neve tartja össze különbözõ platformokból
álló pártját. A Kerepesi temetõ
egyik mauzóleumában nyugszik. (Zalaegerszegi
megyei könyvtár)
Október 18.:
Élelmezési világnap Az ENSZ Élelmezési
és Mezõgazdasági Szervezete, a FAO Rómában
ülésezõ konferenciája magyar határozati
javaslat alapján nyilvánította világnappá.
A éhínség elleni harc napja egybeesik
a FAO megalakításának évfordulójával.
Október 19.:
1981. Megemlékezés a forradalom évfordulóján
Krassó György szervezésében, lakásán.
Október 20.:
Vendel napja A legenda szerint Szent Vendel a 7. században
élt ír királyfi volt, remetéskedett,
majd egy birtokoshoz szegoõött, annak nyáját
ellenorizni.
A jószágtartó gazdák és
pásztorok védoszentjükként tisztelték.
Ha állatvész ütött ki, azt mondták
Vendel viszi az állatokat. E napon nem fogták
be a jószágot és vásárra
sem hajtották. (Tiszaujváros
web)
Október 21.:
Orsolya napja A hajdúböszörményi
pásztorok úgy tartották, ha ilyenkor
szép az idõ, akkor az karácsonyig meg
is marad. Úgy vélték, amilyen Orsolya-napkor
az idõ, olyan lesz a tél. (Tiszaujváros
web)
Október 22.:
1106. Kálmán a guastallai egyetemes zsinaton
lemond a magyar uralkodók által addig gyakorolt
invesztiturajogról. (A pápaság és
a császárság harcában az elõbbit
támogató Kálmán e lépésével
veszi rá feltehetõen Rómát a maga
horvátországi uralmának elismerésére.
A magyar királyok ugyanakkor a lemondás ellenére
is megorizték befolyásukat a fõpapi székek
betöltésének kérdésében.)
(sulinet.)
-Liszt Ferenc születésnapja
Október 23.:
A Magyar Köztársaság nemzeti ünnepe
-Az 1956-os forradalom napja
-1981. New Yorkban, a Brooklyn College-ben megemlékeznek
a magyar forradalomról. Elõadást tart
többek között Aczél Tamás, Méray
Tibor, Nagy Károly, Szendrey Tamás, Barbara
Lotze, Robert Blumstock, Dreisziger Nándor, Völgyes
Iván, Ludányi András, Heltai György,
Held József.
Október 24.:
ENSZ Napja Az ENSZ 1945 október 24-én jött
létre e történelmi jelentõségûesemény
emlékére minden évben megünneplik
az Egyesült Nemzetek Napját.
Október 25.:
-75 éve avatták fel a Magyar Rádió
új székházát a mai Bródy
Sándor utcában
Október 26.:
Dömötör napja. A keleti egyház kedvelt
szentje, a 4. században a nagy keresztényüldözések
idején vértanúhalállal halt meg.
Az ország keleti felében o volt a juhászok
pártfogója. A Dömötör-napi hideg
szelet a kemény tél elõjelének
tartják. (Tiszaujváros
web)
-1981. Pákh Tibor útlevelének elkobzása
elleni tiltakozásaként éhségsztrájkot
folytat. Az Országos Ideg- és Elmegyógyintézetben
kényszergyógykezelik, és mesterségesen
táplálják. 57 magyar értelmiségi
és több nemzetközi szervezet tiltakozásának
hatására október 26-án szabadon
engedik. ( Beszélõ.)
Október 28.
Simon - Júdás napja Hegyalján ilyenkor
kezdték a szüretet. A szüreti szokások
a szõlõszedés utolsó napjához
kapcsolódnak. Közvetlen a szüret után
gyakori a szüreti felvonulás, majd az ezt követõ
bál. A szüret idõpontja a 18-19. században
valamilyen jeles naphoz kötõdött. (Tiszaujváros
web)
Október 29.:
15 éve Budapesten megalakul a Nyilvánosság
Klub. A tízesztendõs Nyilvánosság
Klub december 12-én tartotta meg jubileumi és
egyben tisztújító közgyûlését
a Közgazdasági Egyetemen. A Klub – viszonylag
kicsiny létszáma ellenére – a rendszerváltást
elõkészítõ és mindmáig
a morálisan-politikailag „karbantartó”
civil szervezetek egyike, amely jelentõs érdemeket
szerzett a demokráciában nélkülözhetetlen
nyilvánosság és sajtószabadság
kivívásában, fenntartásában.
(GADÓ GYÖRGY, Hetek,
1998.)
Október 31.:
A reformáció emléknapja. Luther Márton
1517-ben ezen a napon függesztette ki tanait a wittenbergi
vár kapujára.
-Polgári demokratikus forradalom Magyarországon
(“Õszirózsás forradalom”)
-1903. Született Bartók Béláné
Pásztory Ditta
Emlékezés egy halk szavú mûvészasszonyra
"Te benned bíztunk eleitõl fogva..."
(Szenczi Molnár Albert: XLII. zsoltár) Az elhunytak
életét az élõk emlékezete
õrzi – tanultuk egykor, de Cicero nem tette hozzá:
„kik és meddig”. Ez a két szó
jutott eszembe december 2-án, amikor a naptárra
néztem. Vajon hányan emlékeztek a húsz
éve elhunyt „Dittára”, a kituno
zongoramûvészre, Bartók mûvésztársára
és feleségére, aki még a baráti
leveleket is gyakran „Bartók Béláné
Pásztory Ditta” teljes névvel írta
alá. Harminchét esztendeig viselte azt a nehéz
sorsot, amit a világhírû zeneszerzõ
özvegyének lenni jelentett. Mûvész
volt maga is, érdemes mûvész, de munkásságát
férje emlékének szentelte. Csodálatos
szerénységgel és lelkiismeretességgel
teljesítette küldetését, emberi
és mûvészi feladatát, amire a nagy
név kötelezte. Évtizedeken át a
zene jelentett számára feloldást, a sorsába
való beletörõdést. Halk és
kevés szavú volt. Erõs volt a hite, ezért
tudta egyedül is tovább vinni, újra elrendezni
életét, amikor 1946-ban hazatért –
és mert bizonyos volt felõle: férje is
hazatért volna. Egyedül érkezett, és
a világhírû mûvész, zeneszerzõ
özvegyét, zongoramûvész társát
csak ifjabb Bartók Béla, férje elsõ
házasságából született fia
fogadta egyedül…„Az anyám tanított
zongorázni, az apám az elméletet tanította.
1922-ben kerültem a budapesti Zeneakadémiára,
ahol Bartók Béla tanítványa lettem
a zongora tanszakon. A második akadémiai osztályba
vett fel, de csak az elsõ évet végeztem
el, mert közben feleségül mentem hozzá,
és tanulmányaimat mellette folytattam…
Nagyon szigorú kritikus volt, nem tudott megalkudni,
mûveit saját elképzelése szerint
akarta hallani…” – õszinte szavait
magnóm kelti életre.