November 19.:

1858. született Ábrányi Kornélné Katona Klementin újságíró, írónõ. A nõk érdekében írta bátor cikkeit, melyek eredményeként nyitották meg az 1895-96. tanévtõl a nõk elõtt az egyetemek gyógyszerészeti, orvosi és bölcsészeti karát. (sulinet.)
Atyja Katona József, a tisztántúli ref. egyházkerület fõgondnoka, geleji Katona István családjából, anyja Kölcsey Antónia, Kölcsey Ferenc unokahúga, keresztlánya és neveltje volt, akihez a nagy író és költõ kiadott levelei közt az Antoniához címzettek szólnak. Klementin egyike a legtermékenyebb és sokoldalúbb nõi íróknak, kiknek eredeti tárcacikkei s más irodalmi dolgozatai gondolatgazdagság, nemes, fennkölt irány s változatosságuk által tûnnek ki, melyek korábban mind saját neve, mind pedig Vera és Costance név alatt láttak napvilágot. Számos francia s angol regényfordítással is gazdagította a magyar irodalmat, a többek közt Wilkie Collins Vak szerelem c. legutolsó regényét is õ ültette át a magyar irodalomba. Zenebírálataival s tárcacikkeivel is magára vonta a figyelmet. (A Pallos Nagy Lexikona)

November 29-30.:

1986. az Írószövetség közgyûlésén a tagság leszavazza a párt által kijelölt vezetõket.

November 30.:

András napja András a téli évnegyed kezdõnapja. Mint ilyen, a férjjósló, párjósló cselekmények egyik fontos napja. Egész nap böjtöltek. (Néprajzi Múzeum)
-1843. született Kiss József költõ, a Hét címû irodalmi folyóirat alapító szerkesztõje. A falusi zsidóság és a nagyvárosi kispolgárság mindennapi életének ábrázolásával új hangot hozott a magyar költészetbe. (sulinet.)
-125 éve született Márffy Ödön festõ, grafikus.

December 1.:

1785. született Döbrentei Gábor író, mûvelõdéspolitikus, az Erdélyi Magyar Múseum alapító szerkesztõje, az Erdélyi Magyar Társaság alapító titkára.
-1800. született Vörösmarty Mihály.
-1925. kezdte meg mûködését a Magyar Rádió. Akkoriban 10000 vevõkészüléken hallgatták.
-1974. halt meg Zilahy Lajos író, szerkesztõ.
-1843. született Borbély Lajos kohómérnök. Õ honosította meg hazánkban a Siemens rendszerû gáztüzelést és a Martin-acélgyártást. Megépítette az elsõ kettõs munkaterû regeneratív kavarókemencét, amely külföldön is ismertté tette a nevét.

December 2.:

1923. megkezdte adását a 120 kW-os lakihegyi nagyadó. Építésekor a legkorszerûbb adók egyike, a magyar ipar jelentõs teljesítménye. Az antennatorony sokáig Európa legmagasabb építménye volt, építésekor pedig a világ legmagasabb antennatornya.

December 3.:

1933. halt meg Nádaskay Béla állatorvos, orvos. 1878-ban megalapította az elsõ magyar állatorvosi folyóiratot, a Veterinariust.

December 4.:

Szent Borbála napja -Bányásznap Magyarországon

December 6.: Mikulás

-1060. koronázzák királlyá Székesfehérváron Béla herceget.
December 8.: 1789. született Hild József építõmester; több száz fõvárosi épülete Budapest történelmi hangulatának meghatározója.

December 9.:

1838. született Pekár Imre gépészmérnök. Külföldi tapasztalatgyûjtés után vette át a debreceni István-malom vezetését. Számos találmánya közül kiemelkedik a lisztnemek egyszerû, ma sem pótolható vizsgálata, amely a szakmai fogalomazonosító szótárban 16 nyelven szerepel pekározás (Pekarprobe stb.) néven.
-1878. született Révész Géza
Révész Géza (Siófok, 1878. dec. 9. - Amszterdam, Hollandia, 1955. aug. 18.): zenepszichológus és hangfiziológus, egyetemi tanár. Budapesten jogot, Göttingenben pszichológiát tanult. 1908-ban a bp.-i tudományegy.-en a kísérleti lélektan magántanára, 1918-tól rk. tanár, a Tanácsköztársaság idején ny. r. tanár. A proletárdiktatúra bukása után külföldre távozott. 1921-tõl Amszterdamban mûködött mint az ottani kísérleti lélektani intézet igazgatója. 1932 - 1950 között az amszterdami egyetemen a lélektan tanára. 1949-tõl a bajor tudományos akadémia tagja. (Magy. Tud. 1956. 4 - 6. sz.)

December 10.:

1895. született Török Sophie (Bp. 1895. dec.10. - Bp. 1955. jan. 28) költõnõ, Babits Mihály felesége. Mûveiben egyetlen törekvés vezérelte: önnön lelki vívódásait maradéktalanul megmutatni, akár a poétikai megformálás igényének feladása árán is. Szabad versei a teljes önmegvetéstõl a kritikátlan önimádatig követik nõi mivolta minden ambivalenciájának mély átélését. Prózai írásai is a magát szerelemben, az áhított anyaságban egészen átadni vágyó, ugyanakkor a függõség ellen azonnal fellázadó asszonyt mutatják. Hintz tanársegéd úr (1934) c. regénye olaszul is megjelent (Milánó, 1943). 1946-ban Baumgarten díjat kapott. (Új magyar irodalmi lexikon, Akadémiai Kiadó 2000.)

December 11.:

1956. letartóztatják Bali Sándort és Rácz Sándort munkástanácsok vezetõit. Bali Sándor 1923. február 18-án született Újdombóváron, napszámos család gyermekeként. A tizenkét testvér közül õ volt a legfiatalabb. A hat elemi elvégzése után volt kifutó, napszámos, gazdasági cseléd, egészen 1944 õszéig, amikor mint leventét Nyugatra vitték, ahonnan 1945-ben tért haza. 1946-ban került a Standard (késõbb Beloiannisz) Híradástechnikai Gyárba. 1946-ban belépett az MKP-ba, majd 1948-tól az MDP tagja. 1956. október 23-án részt vett a tüntetésen, majd 25-én a gyár ideiglenes munkástanácsának megválasztása elõtt két-háromszáz munkatársával csatlakozott a Gerõ ellen tüntetõ egyetemi ifjúsághoz. Október 25-én tagja lett a Beloiannisz Híradástechnikai Gyár (BHG) 15 tagú ideiglenes munkástanácsának, november végén pedig a végleges munkástanácsba is beválasztották: mindkettõben elnöki tisztséget töltött be. Október 29-én a BHG munkástanácsa 8 pontban foglalta össze a „nemzeti forradalom követeléseit”. Október 31-én a XI. kerületi munkástanácsok gyûlése ezt 6 pontban megismételte. 1956. december 11-én a Parlamentben õrizetbe vették, de december 16-án szabadon bocsátották. 1957. március 13-án ismét letartóztatták. 1957. december 19-én 12 év börtönre ítélék, 1963-ban szabadult. A börtön megviselte egészségi állapotát, 1981-ben a Korányi Szanatóriumban kezelték. 1982. január 2-án meghalt. Temetésén a Rákoskeresztúri köztemetoben közel négyszázan vettek részt, köztük számos volt politikai elítélt. (sulinet)
Rácz Sándor 1933-ban született Hódmezovásárhelyen szegényparaszti családban. Apja zsellérként dolgozott. 1946 augusztusától Budapesten volt elõbb asztalos-, majd kádárinas. 1948-tól a Standard Elektromossági Vállalatnál – késõbb Beloiannisz Híradástechnikai Gyár – helyezkedett el szerszámkészítõ-inasként. 1956. október 29-én összekötõként bekerült a Beloiannisz Híradástechnikai Gyár választott munkástanácsába. November 14-én beválasztották a Nagy-budapesti Központi Munkástanács vezetõségébe és a Parlamentbe küldött bizottságba, másnap a KMT elnöke lett. December 11-én tárgyalni hívták a Parlamentbe, ahol megérkezése után letartóztatták. 1958. március 17-én a Legfelsõbb Bíróság a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedés vezetésének vádjával életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte. 1963-ban amnesztiával szabadult. A Híradástechnikai Ipari Szövetkezetnél dolgozott szerszámkészítõként. 1988-ban a Történelmi Igazságtétel Bizottság alapító tagja. A FIDESZ megalakulásakor tiszteletbeli tagjává választotta. Független jelöltként indult az 1990-es választásokon, de nem jutott be a Parlamentbe. Az 1990. május 5-én újjáalakuló Központi Munkástanács elnökévé választotta. 1993 májusában megválasztották az ’56-os Szövetség elnökévé. (u.o.)

December 12.:

10 éve halt meg Antall József történész, politikus, miniszterelnök.
Amikor halálos ágyához hívatott engem, közölte velem, hogy nem szed semmilyen orvosságot, amely értelmének vagy akaratának gyengítését eredményezhetné. Ezután azt mondta: "Három dolgot szeretnék neked mondani. Elõször: eljött a végórám. Másodszor: keresztény Magyarországot akartam, mert csak ennek van jövõje. Harmadszor: szolgáltasd ki nekem a szentségeket." Kiszolgáltattam neki a bûnbánat szentségét, majd a betegek szentségét, megáldoztattam, együtt imádkoztam vele. Ezután azt mondta: "Nagy béke költözött szívembe. Senki iránt gyûlöletet vagy bosszúvágyat nem táplálok. Mindenkinek megbocsátok." Antall József szavai súlyos szavak. Mert az ember a halálos ágyán nem bocsátkozik komolytalan kijelentésekbe. Ha pedig ezek komoly szavak, akkor tanúságtévõ erõ van az õ üzenetében mindnyájunk számára. "Eljött a végórám." Aki ezt ilyen tudatosan ki meri mondani, az szembe mer nézni a halállal. Aki szembe mer nézni a halállal, az bátor ember. Antall József bátor ember és bátor politikus volt...
(BOLBERITZ PÁL CÍMZETES APÁT)