Szirom borzong a fán, lehull;
fehérlő illatokkal alkonyul.
A hegyről hűvös éj csorog,
lépkednek benne lombos fasorok.
Megbú a fázós kis meleg,
vadgesztenyék gyertyái fénylenek.
(Radnóti Miklós: Naptár,
1941. február 25.)
Május 1.:
Májusfaállítás "Éhgyomorra vizet inni: újul a tüdő."
Erdélyben néhol szokás volt, hogy a lányok kimentek a forráshoz
vagy a folyóhoz ezen a napon arcukat "aranyosvízben megmosni""
hogy szépek és egészségesek legyenek.
(fay sulinet web)
1901. Szerb Antal születésnapja. 1901. május 1-én született
Budapesten.
A budapesti piarista gimnáziumban érettségizett, majd egy
évig Grázban nyelvet tanult. 1924-ben magyar-német-angol szakos
diplomát szerzett a budapesti egyetemen és még abban az évben
doktorált. Járt Párizsban és Olaszországban, 1929-30-ban Londonban
volt tanulmányúton...1932-ben elnyerte az Erdélyi Helikon
magyar irodalomtörténet megírására közzétett pályázatának
(1930) első díját. Az 1934-ben megjelent Magyar irodalomtörténettel
országos hírnevet szerzett. 1933-ban a Magyar Irodalomtudományi
Társaság elnökévé választották. 1935-ben és 1937-ben Baumgarten-díjat
kapott. Szellemi műhelyének tekintette a Kerényi Károly körül
kialakult, klasszika-filológusokból álló baráti társaságot.
Sík Sándor és Zolnai Béla támogatásával 1937-ben a szegedi
egyetem magántanárává habilitálták. 1938-ban házasságot kötött
Bálint Klárával. Az 1930-as évek végén kapcsolatba került
a Vajda János Társasággal. Irodalmi előadásokat tartott a
Magyar Rádióban. 1941-től alkotói tere egyre szukült: rádióelőadásai
elmaradtak, Magyar irodalomtörténetét betiltották, a Nyugat
megszűnt. 1943-ban, majd 1944. június 5-én behívták munkaszolgálatra.
Fertőrákosra, onnan Balfra vitték. Embertelen körülmények
között halt meg 1945. január 4-én.(Somogyi-könyvtár, Szeged
web)...Ha nem lett volna kitűnő regényíró, novellista, műfordító,
nevének helye akkor is múlhatatlanul biztosítva lenne irodalomtörténészeink,
irodalomtudósaink legkiválóbbjainak névsorában... Szerb Antal
oly fontos tudományos és kritikai munkássága mellett a két
világháború közti magyar szépirodalomnak senki máshoz nem
hasonló írója...Nemzedékek óta nagyon művelt értelmiségi család
leszármazottja volt, apja nagy hírű orvos-tudós, maga is nagy
irodalmi és művészeti kultúrájú ember... Könyvek közt nőtt
fel, s lett már fiatalon olyan művelt, hogy kortársai és a
nála sokkal korosabbak is elámultak ismereteinek kimeríthetetlen
tárházán, gondolatainak meglepő ötletekkel teljes frissességén,
csillogó szellemességén, lebilincselő csevegőkészségén. Mindehhez
olyan mindig mosolygós emberi kedvesség, bármikor bárkit segíteni
hajlandó szívélyesség, ravaszkás humor párosult, hogy a harmincas
években az volt az irodalmi közvélemény, nincs is műveltebb
és egyben rokonszenvesebb ember az egész magyar irodalomban.
Egyszerre volt lankadatlanul kutató tudós, szenvedélyes örökolvasó,
bravúrosan szerkesztő és fogalmazó író, lelkiismeretes középiskolai
tanár és könnyed társasági ember. Mire magyar-német-angol
szakos tanárként huszonhat éves korában tanítani kezdett egy
kereskedelmi középiskolában, már nemcsak ismert, hanem nagyra
tartott író és tudós hírében is állott. Húszéves volt, amikor
a Nyugatban versei és novellái jelentek meg... harminckét
éves korában őt választják a Magyar Irodalomtudományi Társaság
elnökének...A királyné nyaklánca alig meghatározható mufajú
átmenet a szépirodalmi értelemben vett regény és a tudományos
értelemben vett történelmi kőrkép között......Jött a borzalom,
a világégés és a tömegöldöklés... De neki nem volt útja a
menekülésre. Vagy nem is akart menekülni. A magyar kultúra
legműveltebb hordozója nem is igyekezett menekülni... A keresztény,
vallásos keresztény, a magyar, a nagyon mély nemzeti hitű
magyar, a magyar irodalom legművészibb összefoglalója szembenézett
azzal az érthetetlen ténnyel, hogy őt se kereszténynek, se
magyarnak nem tekintik. Ugyanúgy vállalta azt a tényt, hogy
elődei zsidók voltak... Szerb Antalt puskatussal verték agyon.
Így halt meg a század egyik legműveltebb, legszellemesebb,
kételyei közt is hívő keresztény magyar írója.
(Forrás: László Zoltán 1999-2000)
Május 2.:
1923. született Diószegi Vilmos (Bp., 1923. máj. 2. - Bp.,
1972. júl. 22.): néprajzkutató, orientalista, az irodalomtudományok
kandidátusa (1960). Tanulmányait a bp.-i tudományegyetem.
bölcsészkarán végezte (1946).
Az egyetem Belső-ázsiai Intézetének tanársegédje (1944-47),
majd 1963-ig a Néprajzi Múzeum munkatársa, 1963-tól haláláig
az MTA Néprajzi Kutató Csoport tudományos főmunkatársa, osztályvezetője
volt. Fő kutatási területe a magyarság honfoglalás előtti
pogány hitvilágának, ill. ezzel kapcsolatban a magyar néphit
történeti rétegeinek vizsgálata. Műveiben nagy figyelmet szentelt
a samanisztikus kultuszok néphitbeli maradványainak. A samanizmust
mint önálló jelenséget más népek körében is tanulmányozta.
Öt alkalommal járt ázsiai tanulmányúton: Törökországban (1954),
a SZU-ban Szibériában (1957, 1958, 1964) és Mongóliában. Saját
gyűjtéseiből, valamint az európai és ázsiai múzeumok, könyvtárak
és adattárak vonatkozó anyagából Bp.-en létrehozta a maga
nemében világviszonylatban egyedülálló Sámánhit-Archívumot,
amely a samanizmus néprajzi, nyelvészeti, néptörténeti, etnogenetikai
kutatását hivatott szolgálni. Samanizmussal foglalkozó kutatásait
nemzetközi figyelem kísérte. Szervezte és szerkesztette a
témakör nemzetközi jelentőségű kiadványait. Néphitkutatásaihoz
kapcsolva vizsgálta a magyar néprajzi csoportok jellegzetességeit
(palócok, bukovinai székelyek, moldvai magyarok). Foglalkozott
a magyarországi nemzetiségek néphitével is. Tanulmányai magyar
és idegen nyelven hazai és külföldi szakfolyóiratokban és
tanulmánykötetekben láttak napvilágot...
(Forrás:Terebess Azsiai Lexikon)
Május 3.:
1904. meghalt Jókai Mór.
-1909. született Radnóti Miklós.
Május 4.:
Flórián napja A tûzoltók védőszentje. Flóriánkor vetett
bab kisül.
-1983. Rendeletet adnak ki a magyar állampolgárok külföldi
munkavállalásáról.
Május 6.:
Babevő János napja A bab, a lencse vetőnapja.
-1635. Pázmány Péter esztergomi érsek egyetemet alapított
Nagyszombatban.
Május 7.:
1205. Meghal III. László magyar király. (A gyermeket előzőleg
anyjával együtt Ausztriába menekítették; holttestét Székesfehérvárott
temetik el.)
-1776. született Berzsenyi Dániel költő.
Május 8.:
1288. Az esztergomi érsek keresztes hadjárat meghirdetését
kéri a pápától az esküszegő IV. (Kun) László ellen.
- 1827. született Vajda János költő.
-1828. született Jean-Henri Dunant: a solferinoi csata után
alapította a Nemzetközi Vöröskeresztet, hogy segítséget nyújtson
a háborúk sebesültjeinek, békeidőben a rászorultak egészségét,
biztonságát védje. Emlékére ez a nap a Vöröskeresztes Világnap.
(Fay sulilnet web)
-1835. született Székely Bertalan festőművész, a romantikát
és az akadémizmust elegyítő magyar történelmi festészet legnagyobb
képviselője.
Május 9.:
1763. született Batsányi János költő, író; első hazai irodalmi
folyóiratunk, a Magyar Múseum egyik alapítója.
-1945. Győzelem Napja. Európában véget ért a második világháború.
Május 10.:
1983. Megkezdi működését a Budapesti Városszépítő Egyesület,
amely az öntevékeny értékmentő munka egyik fontos intézménye
lesz. (Beszélő.)
-1116. II. István király és I. Ulászló cseh herceg korábbi
ellenségeskedéseik megszüntetése érdekében a határ menti Oltava
folyónál találkozót tart. A tárgyalások kudarca után csata
alakul ki, melyben a magyar hadak vereséget szenvednek.
Május 12.: Pongrác napja
Május 13.:
1898. született Jendrassik György építészmérnök, aki kidolgozta
a sűritő nélküli kis dízel-motort, amellyel megindult a hazai
vasutak és a dunai tengerhajózás dízelesítése. 1990-ben Széchenyi-díjjal
ismerték el munkásságát.
(Fay sulilnet web)
Pongrác-napi eső nem jó a gabonára.
Május 13.:
Szervác napja
Fagyosszentek: Pongrác, Szervác, Bonifác.
Május 13 után.:
1270. Trónra lép V. István király, IV. Béla fia.
Május 14.:
Bonifác napja "Sok bort hoz a három "ác",
ha felhőt egyiken se látsz."
Május 16.:
Nepomuki Szent János (a gyónási titkot megőrző cseh vértanú
ünnepe)
A hajósok, hídvámosok, dereglyések védőszentje. Nepomuki Szent
János a vízen-járókat védte, prágai pap. Vencel cseh király
1383. május 16-án, miután különféle kínzásokkal nem tudta
kivenni Johanna királyné gyónási titkát, megkötözve és a száját
széthasítva a Prágán átfolyó Moldvába dobatta.
A hagyomány szerint Prága népe még azon az éjszakán csodát
látott - fényesen tündöklő csillagok úszkáltak a Moldva vizén.