Május
17.:
1817. született Irinyi János, a gyufa
feltalálója.
Május
20.:
1092. A magyar egyház I. (Szent) László
király elnökletével zsinatot tart Szabolcson. (Szent László
ún. I. törvénye elsősorban egyházfegyelmi kérdésekben intézkedik,
de szabályozza a magyarországi nem keresztény lakosság helyzetét
is.)
-1893. született Schwitzer Pál gépészmérnök, motorkonstruktor,
egyetemi tanár. 1920-ban az USA-ba költözött. Több mint 30
szabadalmazott találmányát nemcsak az Egyesült Államok kormánya
és hadserege, hanem nyugati motorgyárak is igénybe vették.
Május
24.:
1813. született Kmety György, a szabadságharc
alezredese, majd tábornoka.
A világosi fegyverletétel után Törökországba emigrált, ahol
Kursid pasa néven vett részt a krími háborúban.
Május
25.:
Orbán (az utolsó fagyosszent) napja;
ha fagyos idő járta, besározták szobrát, szép időben viszont
felvirágozva hordozták végig a szőlőkön. Kezdődik a méhek
rajzása: "Orbán ereszti a bogarait." Orbán napján
áldomást isznak, ha nincs dér. "Ha Orbán nevet, a szőlő
sír"
Május
26.:
1045. III. Henrik Péter király meghívására
Székesfehérvárott üli meg Pünkösd ünnepét, s hűbérként adja
át az országot Péternek.
Május
29.:
1205. Trónra lép II. András magyar
király.
-1206. június 7. III. Ince pápa felszólítja a magyar egyházi
és világi előkelőséget, hogy tegyenek hűségesküt II. András
születendő fiának.
-1217-1218 között II. András egyházi és világi előkelőségek
kíséretében keresztes hadjáratot vezet a Szentföldre.
-1222. május 29. előtt II. András kiadja az Aranybullát.
-1224. II. András írásba foglalja az erdélyi szász telepesek
kiváltságait.
-1225 tavasza II. András seregével kiűzi országából a Német
Lovagrendet.
-1234. május 14. II. András feleségül veszi Beatrixot, egy
itáliai őrgróf rokonát.
-1235. május 27. IX. Gergely pápa szentté avatja Erzsébetet,
II. András leányát.
Aranybulla-emlék
Benedek György alkotása.
Az Árpád-emlékmű körül kialakított szertartástér középpontjában
látható az Aranybulla-emlék. II. András 1222-ben adta ki az
Aranybullát, amely a királyi hatalom és a köznemesség viszonyának
legfontosabb kérdéseit rendezte. A törvényt sértő uralkodóval
szembeni ellenállást engedélyező záradéka miatt joggal tekinthetjük
alkotmányunk legkorábbi, középkori dokumentumának. Az Aranybulla
elsősorban a köznemesség elődjeinek, a királyi szervienseknek
követeléseit tartalmazza. A király biztosítja személyes szabadságukat,
adómentességüket, előírja hadkötelezettségüket. Az Aranybulla
1231-es megújításakor az egyház követelései is helyet kaptak
benne. A királyi okiratot aranypecsét zárta le, amely a királytól
való eredetét igazolta. A 67 mm átmérőjű aranypecséten - a
korabeli ötvösművesség remekén - az előlapon a király trónon
ülő alakja látható Az uralkodó hosszú ruhát és palástot visel,
mely jobb karját takarja. Fején nyitott korona, lábát íves
zsámolyon tartja. Térdére helyezett jobb kezében liliomos
végű jogart, mellére hajló bal kezében országalmát tart. A
király mellett jobbra napot, balra sarló alakú holdat és csillagot
jelképező díszítmény látszik. Az előlap körirata latin nyelven,
rövidítésekkel íródott: ANDREAS DEI GRACIA VNGARIE DALMACIE
CHROACIE RAME SERVIE GALICIE LODOMERIQVE REX Magyarul:ANDRÁS
ISTEN KEGYELMÉBOL MAGYARORSZÁG, DALMÁCIA, HORVÁTORSZÁG, RÁMA,SZERBIA,
HALICS ÉS LODOMÉRIA KIRÁLYA.A hátlapon az Árpádok vágásos
címere látható. A kerekített sarkú háromszögű vágásos pajzs
minden második sávjában két-két szembe forduló oroszlán között
egy-egy szív alakú pajzs van, a 8. sávban pedig egy oroszlán.
A hátlap körirata: SIGILLVM SECVNDI ANDREE REGIS TERCII BELE
REGIS FILII, magyarul: III. BÉLA FIÁNAK, II. ANDRÁS KIRÁLYNAK
PECSÉTJE. Benedek György szobrászművész feladata az volt,
hogy tervezze meg az Árpád-emlékművet körül ölelő történelmi
szoborpark méltó lezárását és emlékjelét. Az Aranybulla aranypecsétjére
esett a választása. A középkori királyi jelvény a szobrászi
transzformáció révén emlékművé nemesedett és jelképi erővel
töltődött fel. Szerepköréből adódóan hitelesíti a történelmi
kapcsolódást a megyék által kiválasztott jeles magyarok emlékszobrai,
és a vármegyei hagyományokat maguk mögött tudó, a modern kori
önkormányzatiságot képviselő megyei testületek között. Az
államalapítás millenniumán köztéri alkotássá transzponált
és látványértékeivel közkinccsé tett Aranybulla-ábrázolás
jelképe a jogállamiságnak is, a közügyek intézésében jelentos
részt vállaló önkormányzatiságnak. Az Aranybulla-emlék valóságosan
is lezár egy alatta kialakított, légmentesen zárt üreget,
amelyben az avatás alkalmával minden megye elhelyezett valamilyen
okiratot, emléktárgyat, érmet, üzenetet. Az Aranybulla-emléket
fél évszázad múlva 2050-ben, az államalapítás 1050. évfordulóján
mozdítják el majd helyéről, ekkor nyitják fel a fémtrezort.
(csongrád-megye web)
Május
30.:
Fáy András 1786. május 30-án született
Kohányban, Zemplén vármegyében. Atyja László, a család eredetét
a tatárdúlta Magyarország idejéig tudta visszavezetni, amikor
egyik őse a Muhi csatában lovát a menekülő királynak felajánlotta,
aki ezért a tettért nemességet és Fái községet adományozta
a családnak. Édesanyja Szemere Krisztina is ősrégi, nagy múlttal
bíró családból származik, akinek szülei nagy szerepet játszottak
a kis András neveltetésében. Mindkét család őrizte a hagyományokat,
az ősök mintáit állította a gyerekek elé, arra nevelték őket,
hogy eszüket, képességeiket a haza javára fordítsák. Mikoron
apja a Pest megyei Gombára költözött, a gyermek András a Szemere
nagyanya védőszárnyai alá került, aki nagy gyengédséggel és
kényeztetéssel nevelte. A boldog gyermekkort csakhamar erős
korlátozás váltotta fel, a sárospataki iskola lett lakóhelye...
A német nyelv elsajátítása végett négy évig a pozsonyi evangélikus
líceumban tanult, ahol barátságot kötött Szemere Pállal. Itt
ismerkedett meg Kazinczy Ferenccel, akinek határtalan tisztelője
volt. Neki ajánlotta 1807-ben megjelent első Bokréta címet
viselő verseskötetét. Kazinczy nagy örömmel fogadta az első
zsengéket, jobbító tanácsaival pártfogólag támogatta az ifjút.
A pozsonyi évek után - ahol már hallgatóként belekóstolt az
országgyűlés életébe is-, ismét visszatért Patakra, hogy jogot
tanuljon...1804-ben ügyvédi vizsgát tett Pesten. Törekvéseit
önéletírásában imigyen fogalmazza meg: "...mi visszaemlékezéseimnek
egyik főgyönyörét képezi, hogy gróf Széchenyi Istvántól és
Kazinczy Ferenctol kezdve, le egészen a legújabb politikai,
irodalmi és társadalmi notabilitásokig, mindnyájának részint
bizalmát és méltatását, részint belső barátságát voltam szerencsés
bírhatni"...A magyar irodalmi világ éltető lelke ebben
a korban Teleki László királyi táblabíró volt, akinek házában
összegyűlt a haladást képviselő művészek színe-java. A kedélyes
estéken Fáy András nem egyszer humoros és dévaj verseket mondott
a társaság felvillanyozására, melyeknek sokszor intő tartalmuk
is volt.1811-ben Gombára költözött, szolgabírája volt a vármegyének.
Emellett is folytatja irodalmi ténykedését, többek között
ekkor írja Próbatételek (1816) c. pedagógiai munkáját...Fáy
a 20-as években már Pesten él, s beleveti magát a politikai
élet küzdelmeibe. Feleségül veszi nevelt lányát Sziráky Zsuzsikát,
aki egy életen át hű társa lesz a nála jóval idősebb írónak.
Nem tartozott az igazi politikusok közé, inkább a társadalmi
és gazdasági téren kívánta a megújhodást... Fáy András az,
aki Széchenyi eszméit népszerűsíti. Széchenyi egyik beszédében
azt mondta: sokat tanult Fáy Andrástól, különösen meséiből.
Fáy gondolatai alapján Széchenyiben felébredt a reformátori
buzgalom... Bélteky ház c. regénye pl. Széchenyi Hitelének
hatására készült...Fáy András nevelési eszmék iránti érdeklődését
is erősíti Széchenyivel való kapcsolata. Mindketten úgy vélték,
hogy egy nemzet akkor emelkedhet igazán az európai nemzetek
sorába, ha tudás és muveltség tekintetében elöl jár...1864
július 26-án bekövetkezett halála gyászba borítja az egész
országot.
(fay-bp.sulinet)
Május 31.:
80 éve született Földes Gábor színházi
főrendező, (Budapest, 1923. máj. 31. - Gyõr, 1958.
jan. 15.) színművész, rendező A keszthelyi premontrei gimnáziumban
érettségizett, majd elvégezte a Színművészeti Főiskolát. Előbb
a néphadsereg színházában színész-rendező, majd a Győri Kisfaludy
Színházban főrendező lett. 1956. október 23-án a győri Petőfi
Kör elnökévé, október 26-án pedig a Gyori Nemzeti Tanács értelmiségi
tanácsának elnökévé választották. Október 27-én a győri rádió
adásainak politikai ellenőrzésével bízták meg. A tömegtüntetéseken
az erőszakos megmozdulások ellen lépett fel, Győrben és Mosonmagyaróváron
is a vérontás elkerülésén fáradozott. Ellenezte a dunántúli
ellenkormány tervét is, mert a Nagy Imre - kormányban látta
biztosítottnak a forradalom céljainak megvalósítását. November
4-e után színházi és egyéb rendezvényeket szervezett, valamint
Hazánk c. lapban publikált. 1957. május 3-án tartóztatták
le, és szervezkedés vezetése valamint gyilkosság vádjával
ítélték halálra. A gyilkosság vádja alól másodfokon felmentették,
ennek ellenére 1958. január 15-én kivégezték.
(Nevezetes Zalaiak, Zalaegerszeg web)