Június 1.:

1252. IV. Béla hadjáratot vezet Ausztriába, hogy a hercegség élére segítse szövetségesének, a halicsi fejedelemnek a fiát, Románt.
- Tünde napja Vörösmarty Mihály alkotta a tündér szóból 1831-ben megjelent drámájában, a Csongor és Tündében. (Havril-Szabó-Tarnai: A nyitnikék kalendáriuma címû kiadvány alapján. Kiadta az RTV-MINERVA Budapesten 1985-ben, (fay-bp.sulinet.)-125 éve az európai hatalmak nemzetközi postaszerzõdést írnak alá Párizsban
-1913. A Szürke Taxi vezérigazgatója és alapítója, Haltenberger Samu elindította az elsõ taxit Budapesten.
-1914. halt meg Feszty Árpád festõ.

Június 2.:

1869. született Szomory Dezsõ író.
-1984. A MÁV leállítja az utolsó gõzvontatású személyvonat forgalmát. -1959. Zsámboki Zoltánt és nyolc társát, a Mérei-per folyományaként, másféltõl 7 évig terjedõ börtönbüntetésre ítéli a Legfelsõbb Bíróság Népbírósági Tanácsa Vida Ferenc elnökletével. (Beszélõ.)

Június 3.:

1958. Hruscsov a Bolgár KP kongresszusán alapvetõen helyesnek minõsíti a Kominform 1948-as határozatát a „titoizmusról”. Szavai szerint „az ellenforradalmi puccs idején Budapesten a jugoszláv követség lett azoknak a központja, akik felvették a harcot a Magyar Népköztársaság kormánya ellen, a követség nyújtott menedéket a gyáva és áruló Nagy-Losonczy-csoportnak”. (Beszélõ)

Június 4.:

Bulcsú napja Régi magyar személynévbõl ered. Lehet, hogy a magyar búcsú szóval azonos, jelentése ez esetben bocsátó, tudniillik a vérszerzõdésben vért kibocsátó. Mások szerint török eredetûés jelentése vért keverõ.
Havril-Szabó-Tarnai: A nyitnikék kalendáriuma címû kiadvány alapján. Kiadta az RTV-MINERVA Budapesten 1985-ben, (fay-bp.sulinet.)
1786. halt meg Benyovszky Móric utazó.

Június 5.:

1446. Hunyady János Magyarország kormányzója lett
-1473. Magyarországon megjelent az elsõ nyomtatott könyv.
-1889. született Renner János fizikus, geofizikus, egyetemi tanár, Kossuth-díjas. 1911-tõl évekig Eötvös Lorand irányításával dolgozott és a torziós ingával végzett mérései során e problémakör specialistája lett.
Június 5.: 1900. született Gábor Dénes Nobel-díjas magyar származású angol elektormérnök. (A "holográfia atyja"-ként nevezett tudós a holográfiai módszer felfedezéséért és továbbfejlsztéséért kapta a magas elismerést.) Gábor Dénes (Dennis Gabor) (Budapest 1900. június 5.- London 1979 február 9.) természettudós, villamosmérnök, Nobel-díjas feltaláló, a Royal Society rendes (1956.), az MTA tiszteletbeli tagja (1964.), a Brit Birodalmi Rend lovagja (1970.), a National Academy of Sciences (USA) külsõ tagja (1973.), a Southamptoni (1970.), a Delft-i (1971.), a Surrey (1972.), a City-i (1972.), a Londoni (1973.), és a Columbia-i (1975.) egyetem díszdoktora.1944-ben "Az elektronmikroszkóp" címû könyvében az optikai lencsék aberrációját analízálja, s felvillantja az egyes atomok "látásának" lehetõségét. Kutató tevékenysége során felismeri a kis nyomású neongáz, higanygoz és nátriumgoz plazmaállapotának számos törvényszerûségét. A második világháborút követõ években kezd az elektronmikroszkópijával és általában a szabad elektronok külsõ térbeli mozgásával foglalkozni. A megkezdett út az elektron- és ionfizikától az elektronmikroszkópián át elvezet az optikához és az információelmélethez, s közben - mintegy mellékesen - megszületik a holográfia, melynek felfedezése húsz évvel megelõzi technikai megvalósításának lehetõségeit. Gábor Dénes 1949-tol a londoni Imperial College-ban ad elõ elektronikát. 1958-ban az alkalmazott elektronfizika professzorává nevezik ki. Szerkeszt egy Wilson-féle ködkamrát, melyben a részecskék sebessége is mérhetõ. Alkot holográfiai mikroszkópot, univerzális analóg számítógépet, lapos, zínes tv-képcsövet és egy új típusú termionikus átalakítót. Elméleti munkája elsõsorban a hírközléselmélet területén jelentõs.Az Imperial College professzori székfoglaló elõadását az elektronika találmányairól és azoknak a civilizációra gyakorolt hatásáról tartja. Könyvének alapgondolata:"A JÖVÕT NEM LEHET ELÕRE MEGJÓSOLNI, DE A JÖVÕNKET FEL LEHET TALÁLNI".1971-ben a holográfia feltalálásáért és lehetõségeinek kiaknázásáért FIZIKAI NOBEL-DÍJAT kap. (Gábor Dénes Foiskola web)

Június 5.:

Környezetvédelmi világnap (ENSZ, 1972 – Stockholmi bioszféra világkonferencia)

Június 5-6.:

l948. Máriagyúd 800 éves ünnepségen 150000 zarándok vesz részt. MÁRIAGYUD a Dél-Dunántúl legismertebb katolikus zarándokhelye. Története a XII. századig nyúlik vissza - az elsõ templomot II. Géza király 1147-ben építtette -, ám fénykorát a XVIII. században élte, amikor az ellenreformáció idején feléledt Mária-kultusz baranyai központjává vált. A kéttornyú kegytemplom és a kolostor falai között a lelki segítségre szorulók gondozását ferences szerzetesek látták el. A templom Mária-szobra 1712-bõl származik.

Június 7.:

1243. IV. Béla írásba foglalja a szepesi nemesek kíváltságait.
Június 8.: Medárd napja "Ha Medárd-napon esik, negyven napig mindig esik." Az utolsó fagyosszent a hegyvidékeken: "Medárd fagya nem árt a szõlõnek!" Medárd-napkor, ha esik, nem lesz bor. Medárd napján nem jó varrni, mert ez villámütést jelent. "Deákok hordozzák az esût" - vagyis a szünidõre hazatérõ diákok. (A parasztregulák c. sokszorosított kiadvány alapján, fay-bp, suli.net.)
-1823. született Hauch Antal kohómérnök, aki feltalálta az ércek arany-, ezüst- és réztartalmának kivonására a melléktermékeket is hasznosító eljárást, amelyre egész Európára kiterjedõ szabadalmat kapott.
-1867-ben) koronázták meg Ferenc Józsefet és Erzsébetet.
-1984. Krassó György és Háy Ágnes lakásán házkutatást tart az állambiztonság. Mindkettejüket elôállítják az 1956-os forradalomról szóló, a SZER-nek eljuttatott nyilatkozat miatt. Krassó egyhetes fogvatartás után rendõrségi megrovásban részesül. (Beszélõ)

Június 8 után.:

1147. A második keresztes hadjáratra induló III. Konrád német király átvonul seregével Magyarországon.

Június 8-9.: Pünkösd

Június 8. és 9.:

1950. A két éjszaka folyamán a jugoszláv határhoz közelebb fekvõ szerzetesházak lakóit, 413 férfi és nõi szerzetest, az ország belsejében fekvõ egyházi épületekbe szállítanak teherautókon.(Beszélõ)
Június 09-15.: 1958. A Nagy Imre-per. A Legfelsõbb Bíróság Népbírósági Tanácsa Vida Ferenc elnökletével, Lakatos Péterné, Sulyán György, Fehér Kálmán és Bíró Mihály népbírák közremûködésével folytatja az elnapolt büntetõper tárgyalását. A vádat Szalai József és Béres Miklós ügyészek képviselik. A pert szigorúan titkosan bonyolítják, a szervezést Rajnai Sándor ezredes irányítja. Nagy Imrét halálra, Donáth Ferencet 12 évi börtönre, Gimes Miklóst halálra, Tildy Zoltánt 6 évi börtönre, Maléter Pált halálra, Kopácsi Sándort életfogytiglani börtönre, Jánosi Ferencet 8 évi, Vásárhelyi Miklóst 5 évi börtönre ítélik.(Beszélõ).

Június 10.:

Margit napja Retkes Margit: a feketeretek vetése, káposztaültetés napja. Ha esik - rossz lesz a dió-és a mogyorótermés.(A parasztregulák c. sokszorosított kiadvány alapján, fay-bp, suli.net.)
-1625. született Apáczai Csere János filozófus, pedagógus, író.

Június 11.:

Barnabás napja Szénakaszáló, gyógynövénygyûjtõ nap.

Június 12.:

1814. született Kemény Zsigmond báró, író, publicista, politikus.

Június 13.:

Antal napja Antal-napkor nem jó sütni meg szénával dolgozni, mert becsap a villám.

Június 15.:

1246. A Lajta folyó melletti csatában vereséget szenved IV. Béla II. (Harcias) Frigyes osztrák és stájer hercegtõl, aki azonban maga is elesik, s ezzel kihal a Babenberg-dinasztia.