Június 14.:
Éliás napja. Már hajnalban lehet következtetni
a beálló idõváltozásra...
Ha a kelõ napot szürke felhõ övezi,
biztosan megérkezik a neve napját ünneplõ
Éliás. Különben Éliás
olyan buta, azt sem tudja, mikor van a neve napja. De mikor
rájön, akkor úgy örül, hogy összehajtja
az eget a földdel, akkora lármát csap.
Éliás zajos, viharos öröme ellen a
régi topolyai öregek szentelt gyertya gyújtásával
védekeztek.
(Néprajzi Múzeum web.)
Topolya
A vajdasági települések épített
örökségének dokumentálása
..Topolya elsõ írásos említése
1462-bõl való, amikor Mátyás király
anyjának adományozta a település
elõdjeként számontartott Fybaychot. Az
1543. évi kalocsai érsekség dézsmalajstroma
említette elõször Topola néven a
települést, amely a török hódoltság
alatt sem néptelenedett el. A török kiûzése
után Topolya környéke kamarai birtok lett.
Gróf Grassalkovich Antal Zomborban 1750. szeptember
15-én kelt ajánlólevelében Csizovszki
Ferenc szabadost bízta meg a topolyai puszta betelepítésével.
Az 1765-ös összeírás szerint a településnek
már 1376 lakosa van. Az elsõ katolikus templomot
1764-ben építették a hívek. Sarlós
Boldogasszony római katolikus templom 1800-ban Topolya
kamarai falu királyi adományként báró
Kray Pál birtokává vált. Mezõvárosi
oklevelét az évi három országos
vásár megtartásának jogával
a település 1806-ban kapta meg. Fejlõdésnek
indult a kézmûipar, a céhek 1815-ben kaptak
privilégiumot.
A múlt század második felében
a kézmûipar mellett az ipar is fejlõdésnek
indult. Gõzmalom, cserép- és téglagyárak,
vágóhíd létesült. A századforduló
legnagyobb építkezése az akkor még
újdonságnak számító vasbeton
oszloprendszerrel, és neogót stílusban
épült 71 méter hosszú, háromhajós,
új katolikus templom. Nagyságát tekintve
a mai Jugoszlávia legnagyobb katolikus temploma. A
Sarlós Boldogasszony tiszteletére emelt templomot
1906. augusztus 5-én adták át közhasználatra.
Fõoltárát Dudits
Andor (1907), a két mellékoltárt Barabás
Miklós (1855) és Molnár József
(1855) festette, amelyek a régi templomból kerültek
az új épületbe. A város másik
templomát, a pravoszláv templomot 1940-ben adták
át a hívõknek. A második világháború
óta Topolya város dinamikusan fejlõdõ
községi székhely. Közel 20.000 lakosával
a térség gazdasági, közigazgatási,
egészségügyi, oktatási és
kulturális központja. Az eddig elkészült
inventarizáció nem csak mûemlékvédelemrõl,
vagy településvédelemrõl, de identitásvédelemrol
is árulkodik..
(Dr. Harkai Imre, Nemzeti Kulturális
Örökség Minisztériuma.)
Június 15.:
Vida~Vid~Vitus napja. Vitus a vitustánc, nyavalyatörés,
õrjöngés, hisztéria, kígyócsípés,
kutyaharapás esetében segít. Mindenütt
azt tartják, hogy most fordul meg az idõjárás.
A rákok – a muravidékiek szerint –
e napon kijönnek a folyó partjára és
várják a változást. A Vid-napi
idõjárás termésjósló
is. Jó idõ esetén jó termés,
rossz idõ után rossz termés várható.
Ha szent Vid –napján esõ esik, hibás
lesz az árpa, mondogatják már régóta.
Vitus napján rendszerint viharos, zivataros idõ
járta, Topolyán ilyenkor gyertyát gyújtottak.
(Néprajzi Múzeum web.)
-1988. Az Egyesült Államok Kongresszusa emlékülést
tart Nagy Imre halálának 30. évfordulója
alkalmából.
Június 16.:
300 éve II.Rákóczi Ferenc Vereckénél
Magyarország területére lép és
a népi felkelés élére áll.
-1958. A Kozma utcai Budapesti Országos Börtönben,
hajnalban, kötél által kivégzik
Nagy Imrét, Gimes Miklóst és Maléter
Pált. (Velük együtt végzik ki Gábor
Péter újpesti nemzetõrt.) Holttestüket
a börtönudvaron betonba ágyazták,
majd 1961-ben titokban átvitték a 301-es parcellába.
-Lékai László esztergomi érsek
is részt vesz II. János Pál pápa
lengyelországi látogatásának eseményein.
-1988. Nagy Imre és mártírtársai
kivégzésének 30. évfordulóján
Párizsban, a Pére Lachaise temetõ 44-es
parcellájában felavatják Nagy Imre, Losonczy
Géza, Maléter Pál, Szilágyi József,
Gimes Miklós és a forradalom minden kivégzettjének
jelképes síremlékét.
Június 18.:
Úrnapja Székelykevén e napon koszorút
fonnak virágokból, elviszik a templomba, megszenteltetik.
A ganglábra, az ajtó fölé akasztják
az úrnapi koszorút. Ha jön „a nagy
ido „három szál virágot kihúznak
a koszorúból, és egyesek tûzben,
mások szentelt gyertya tüzében elégetik.
A virágok füstölnek a tûzben. Közben
az Úrangyalát imádkozzák. Remélik,
hogy elkerüli õket a zivatar.
(Néprajzi Múzeum web)
-Levente napja Régi magyar személynévbõl
ered, amely a lenni ige származéka, jelentése
tehát levõ, létezõ. A Levente
név elsõ például szolgáló
viselõje Árpád fejedelem fia volt. (Havril-Szabó-Tarnai:
A nyitnikék kalendáriuma címû kiadvány
alapján. Kiadta az RTV-MINERVA Budapesten 1985-ben;
hay-bp sulinet web)
Június 20.:
1843. a rendek a magyart teszik az országos tanácskozás
nyelvévé.
-1983. II. János Pál pápa – lengyelországi
tartózkodása alatt – fogadja Lech Walesa
munkásvezért.
Június 24.: Szent Iván ~
Búzavágó Szent János napja Iván.
Két azonos eredetû név újból
való találkozása, egybeesése.
A régi magyar Ivános rövidülése,
ez a Jovános - ma János alakváltozata.
Másrészt az orosz Iván késõi
átvétele. (Havril-Szabó-Tarnai: A nyitnikék
kalendáriuma címû kiadvány alapján.
Kiadta az RTV-MINERVA Budapesten 1985-ben.) A szegedi kirajzású
falvakban e napot Búzavágó Szent János
napjának szokták emlegetni. A nyári napfordulat
napja ez, melyet õsidõktõl fogva Európa-szerte
lángoló tuz gyújtásával
ünnepeltek. A tüzet háromszor kellett átugrani,
hogy a tûz tisztító ereje átjárja
az illetõt. Ez a szent Iván vigíliáján,
Európa-szerte gyakorolt kultikus-játékos
célú tûzgyújtás és
a tuz átugrása a tûz tisztító,
gyógyító, termékenyíto
tûz, szerelemvarázsló erejébe vetett
archaikus hitén alapult. A nyári napfordulatot
ünneplik vele. (Néprajzi
Múzeum web.)
-Virágos Szent János vagy Szent Iván
a nyári napforduló ünnepe volt. "Hosszú,
mint a Szent Iván-i ének." (A falu határában
nagy tüzet raktak és elkezdték a párokat
összeéneklõ, összevarázsló
nótát - amely addig tartott, míg a tûz
el nem hamvadt.) "Ivánkor alig fekszünk le,
máris fel kell kelni."
Szent János napján szakad meg a búza
gyökere. (Attól kezdve ugyanis nem nõ,
csak érik.) "János napja elõtt ne
dicsérd árpavetésedet" - tarja a
szólás.
( hay-p.sulinet web)
-1988. 60 ezer magyar állampolgár zarándokol
el a burgenlandi Darázsfalvára, hogy részt
vegyen a II. János Pál pápa által
celebrált misén.
-1887. született. Karinthy Frigyes (1887. jún.
25. Bp. - 1938. aug. 29. Siófok) író,
költõ drámaíró. Karinthy
elõzménye még a Jókai által
megalapított és serkentett, és az 1890-es
években kiteljesedõ pesti vicclapkultúra,
amely mûfajaival, látásmódjának
sokszínûségével már a gyermek
Karinthyra is hatást gyakorolt. Kezdõ újságíró
korában látogatta a Pázmány Péter
Tudományegyetem természettudományi fakultásának
elõadásait, mûveltségét
azonban elsõsorban Csáth Gézával
és Kosztolányival való barátsága
gazdagította. A Nyugat körének modern filozófiai
és természettudományos érdeklõdése,
valamint az a pesti kávéházi életforma,
amely a különbözõ szakmákat és
foglalkozási ágakat képviselõ
személyeket egy asztal mellé ültette. A
paródia - Karinthy meghatározása szerint
irodalmi karikatúra - érzékletesen megjelenített,
epikus és drámai, valamint költõi
eszközökkel írott kritika. Aforizmákba
fogalmazta humorelméletét: "Álhumor:
nevetségessé tenni a dolgokat. Igazi: megtalálni
a nevetségest." Kesernyés, olykor morbidba
hajló komikumának lényegét így
határozta meg: "Mindnyájan halálra
vagyunk ítélve. Alapjában véve
minden humor akasztófahumor." A háború
végének, az akkori idõk szereplõinek
mozgatása a valóság és az álom
mezsgyéin, az író elbizonytalanodására,
csalódásaira utal. A Mennyei riport (1937) lírai,
humoros, fantasztikus önvallomás, a férfi
vágyakozása az elérhetetlen után.
Merõben más természetû az Utazás
a koponyám körül, mely az akarat himnusza
a kikerülhetetlen végzet ellenében. A posztumusz
megjelent Üzenet a palackban egész élete
és életmûve filozófiáját
fogja össze, aminek summázata a XX. század
emberében való csalódása, kiábrándulása
és visszavágyakozása a XIX.-XX. századforduló
idilli világába.
(Humorlexikon 2001 szerk: Kaposy
Miklós - Tarsoly kiadó)
Június 27.:
László napja László idõjósnap,
figyelik is az idõjárást. Muravidék
népe azt tanácsolja: „Jól figyeld
meg László napját, Jó elõre
megjósolja az idõ járását.”
(Néprajzi Múzeum web.)