Június 28.:
1958.Tíznapos hallgatás után Gomulka
- a lengyel pártvezetés nevében - a gdanski
hajógyárban tartott beszédében
elfogadja a hivatalos magyar álláspontot a Nagy
Imre-perrel kapcsolatban. (Beszélõ)
-1983. Hét szocialista ország pártvezetõinek
találkozója Moszkvában, a téma:
az aggasztó nemzetközi helyzet. (u.o.)
-1988. Romániában – válaszul a
„településrendezés" ellen magyar
tiltakozásra – bezárják a kolozsvári
magyar fõkonzulátust. (u.o.)
Június 29.:
Péter-Pál napja az õsi ünnep,
az aratás kezdõ idõszaka. A Muravidéken
megkezdik aratni a rozsot. Szabadka, Kispiac, Bánát,
Muravidék, Szlavónia, Szerémség,
Baranya népének tapasztalata szerint erre a
napra már megszakad a búza gyökere, szõkül,
zsendül, pár hét múlva lehet aratni.
Topolyán ilyenkor kimentek a gazdák a határba,
megnézték a búzát, egy-két
kaszasuhintást végeztek. Ez a nap ugyanis tilos
nap, és dologtiltó. (Néprajzi Múzeum
web.) Pál a latin Paulus rövidülése.
Jelentése kicsi, kis termetû (férfi).
Péter a görög Petrosz névbõl
latinosított Petrus rövidítésébõl
származik, jelentése kõszikla. Péter-Pál
A búzaaratás hagyományos napja. Péter-Pálkor
szakad meg a búza töve, vagyis kezdõdik
az aratás. Eperszüret.
(A parasztregulák c. sokszorosított kiadvány
alapján, u.o.)
-1988. Megkezdõdik az Országgyûlés
nyári idõszaka. Állásfoglalást
tesznek közzé a romániai falurombolásról.
A nyugdíjazott Németh Károly helyett
Straub F. Brunó akadémikust választják
meg az Elnöki Tanács elnökének.
A kormányba három új miniszter kerül.
Az államminiszter Pozsgay Imre, az igazságügy-miniszter
Kulcsár Kálmán, a mûvelõdési
miniszter Czibere Tibor lesz. Az Országgyûlés
új elnöke Stadinger István. A Kelet-Nyugat
Párbeszéd Hálózat Kör közérdekû
bejelentésben javasolja az Országgyûlésnek
az alternatív katonai szolgálat bevezetését.
(Beszélõ)
A polgári szolgálat intézménye
... 1989-ben, a rendszerváltás elõtti
utolsó parlamenti ciklusban került bevezetésre
és legutóbb idén nyáron került
újraszabályozásra. (A újraszabályozás
egy része 2002. január 1.-tõl lesz hatályos.)
A polgári szolgálat bevezetésének
hazai története azonban korábbra nyúlik
vissza. A katonai szolgálatot vallási (Jehova
tanúi, nazarénusok, reformadventisták,
Bokor katolikus bázisközösség tagjai)
és a politikai okokból megtagadók 10-36
hónap börtönbüntetést vállaltak
meggyõzõdésükért a baracskai
fogház és börtönben. A Bokor, majd
a Demokratikus Ellenzék, a Karácsonyi Ajándék,
az Égtájak és a Beszélõ
szamizdat kiadványok révén, késõbb
a Kelet-Nyugat Párbeszéd Hálózat
Kör, mint civil szervezet muködése által
itthon és külföldön nyilvánosság
teremtõdött a lelkiismereti foglyok meghurcolásának.
A rendszerváltás egyik – ma már
az is tudható, hogy a III/III-as ügyosztály
által megfigyelt – Parlament melletti tömegdemonstrációjára
1988-ban azért került sor, hogy a baracskai fogházban
ezért bebörtönzöttek kiszabadulhassanak
és bevezetésre kerülhessen a polgári
szolgálat. A kedvezõ nemzetközi viszonyok
között (Magyarország ekkor még a Varsói
Szerzõdés tagja) és belpolitikai helyzetben,
az illetékes szaktárcák támogatás
révén mindkét célt hamarosan sikerült
elérni. A polgári szolgálat bevezetésekor
a szolgálat teljesítésének vonatkozásában
négy olyan súlyt helyeztek el, ami azóta
is nehezíti ezen szolgálat vállalását
(nem választható szabadon; sorkatonák
nem, tartalékosok kis számban választhatják;
sokkal hosszabb a sorkatonai szolgálatnál; illetményrendszere
nem megoldott). Mindezeknek és az azóta is meglévõ
információhiánynak betudhatóan
a behívott sorkötelesek töredéke,
az elsõ években ezreléke, napjainkban
mintegy 13 százaléka kérvényezi
a polgári szolgálatot. A kérvények
mintegy 30 százaléka kerül elutasításra
és ezek kb. 8 százaléka kerül a
felettes szervhez és ennek cirka 3 százaléka
bíróság elé. Polgári szolgálatot
eddig mintegy 30 ezer hadköteles teljesített ill.
teljesít. Általában polgári szolgálatosból,
azon belül pedig diplomás polgári szolgálatosból
óriási hiány van és a több
ezer nyilvántartott foglalkoztató szinte verseng
értük.A polgári szolgálatosok 80
százalékának esetében a munkavégzésükkel
kapcsolatban probléma nem merül fel. A kb. 10
százalékuk esetében kisebb, míg
a fennmaradó mintegy 10 százalékuk esetében
súlyos fegyelemsértés merül fel.
Ezeket foglalkoztató váltással, az igazolatlan
napok helyett megháromszorozott szolgálati idovel
ill. feljelentés nyomán, büntetõjogi
eszközökkel fegyelmezik. A polgári szolgálat
teljesítésének megtagadása (5
évig terjedõ szabadságvesztés)
és a polgári szolgálat alóli kibúvás
(3 évig terjedõ szabadságvesztés)
egyaránt bûncselekménynek számít.
Június 30.:
1884. született Szép Ernõíró,
költõ.
- A keresztény vértanúk emléknapja
római egyház elsõ vértanúinak
liturgikus emléknapját 1969-ben tették
június 30-ára, Szent Péter és
Szent Pál apostol ünnepe mellé. Korábban,
a 12-13. században június 22-én, a 16.
század végén június 24-én
emlékeztek meg róla. A vértanúság
megjelenése Néró császár
római keresztényüldözésével
kezdõdött 64- ben. Az elsõ vértanúkat,
a Róma felgyújtásáért bunbakká
tett keresztényeket, az apostolokat és tanítványaikat
Néró kertjeiben, a vatikáni domb déli
lejtojén végezték ki...
(Forrás: Népújság
- 1999.)
A magyar szabadság napja - 1991. június 30-án
fejezõdött be a szovjet csapatok kivonulása
Magyarországról. Az 1990. március 10-én
Moszkvában aláírt egyezmény 1991.
június 30-át rögzítette a kivonulás
befejezéseként. Az utolsó szovjet katonavonat
1991. június 16-án míg az utolsó
szovjet katona, Silov altábornagy június 19-én
hagyta el Magyarországot. (Kisfaludy Károly
Megyei Könyvtár)
Július 1.:
1983.Érvénybe lépnek a tanácsi
lakások után fizetendõ magasabb lakbérek.
-1988. A Román Kommunista Párt Központi
Bizottságának határozata szerint: Magyarországon
újabb nacionalista és szocialistaellenes megnyilvánulások
voltak hivatalos jóváhagyással.
-A KGST-államok sajátos „hitelezését"
szûkítendõ, a kormány megszünteti
az ún. stratégiai fontosságú kontingenstermékek
szocialista exportjára adott külön állami
támogatást.
-Ausztriában törvénymódosítással
lehetõvé teszik, hogy Magyarország is
részesüljön az osztrák vámpreferenciákból.
(u.o.)
Július 2.:
1271. II. Ottokár és V. István a pozsonyi
békében helyreállítja a hadjárat
elõtti állapotokat.
-1988. Grósz Károly kijelenti: változatlanul
kész eleget tenni a kormányfoként kapott
bukaresti meghívásnak, hogy közvetlen párbeszédet
folytasson a településrendezési tervek
által kiélezett ellentétekrõl.
Hangsúlyozza: Magyarország ezután sem
kívánja felülvizsgálni a II. világháború
utáni határokat, és a nézeteltérések
feloldására sem akar igénybe venni semmilyen
nemzetközi szervezetet, de az enyhülést akadályozná,
ha Közép-Európában tartósan
megromlana a viszony két szomszédos ország
között. (u.o.)
Július 4.:
1958. A Legfelsõbb Bíróság Népbírósági
Tanácsa Vida Ferenc elnökletével Ádám
Györgyöt életfogytiglani, Pozsár Istvánt
12 évi, Bohó Róbertet 8 évi börtönre
ítéli a Magyar Demokratikus Függetlenségi
Mozgalom megszervezéséért és az
Október Huszonharmadika címû lap kiadásáért.
(u.o.)
Július 5.:
1853. született Csontváry Kosztka Tivadar festõmûvész,
gyógyszerész
Július 6.: Goretti szent Mária szûz, vértanú
napja. 1890-ben született az olaszországi Corinaldóban.
Szegény családból származott,
hét testvére közül õ volt a
harmadik. Tízéves volt, amikor meghalt az édesapja...
Nettuno közelében élte küzdelmes gyermekkorát,
édesanyjának segítve a házimunkában
és a család eltartásában. Szent
életet élt... 1902. július 6-án
szuzi tisztasága védelmében, egy erõszakoskodni
akaró férfitól kapott 14 súlyos
késszúrás oltotta ki életét.
A halálos ágyon megbocsátott gyilkosának...
Goretti Máriát 1947-ben boldoggá, majd
1950. június 24-én szentté avatták.
A hatalmas tömeg miatt elõször történt,
hogy a Szent Péter téren kellett az ünnepséget
megtartani. Az eseményeken jelen volt a kislány
édesanyja is, gyilkosa is, ami szintén egyedülálló
volt az egyháztörténelemben. (lebania.net)
-1983. A Magyar Nemzeti Bank 239 millió dollár
hitelt vesz fel. (Beszélõ)
Július 7.:
1958. Nyilvánosságra hozzák az MSZMP mûvelõdési
politikájának irányelveit. A benne foglaltak
évtizedekre meghatározzák a „szocialista
kultúrforradalom” hivatalos irányát.
-Az emigráns Népszava különszáma
Nagy Imre és társai kivégzésérõl.
- Az emigráns Irodalmi Újság teljes száma
a Nagy Imre-perrel foglalkozik. - Az Uruguay-i Paysanduban kiállítást
rendeznek a magyar forradalomról.