Július 12.:
1260. A IV. Béla vezette magyar sereg vereséget
szenved II. Ottokártól a morvamezei (kroissenbrunni)
csatában.
(sulinet)
Július 13.:
Szent Henrik napja. Bajor herceg volt 973-ban született,
Szent István királyunk sógora. Szent
Imre az õ nevét kapta a keresztségben.
Német királlyá választották.
A pápa 1014-ben római császárrá
koronázta. Egész élete összefonódott
az egyház életével. Minden erejével
támogatta az egyházi reformokat, a szerzetesrendeket.
Igen sokat áldozott a templomok építésére.
Több püspökséget alapított. Az
általa épített bambergi székesegyházban
van eltemetve. III. Jenõ pápa 1146-ban iktatta
a szentek sorába. (Plébánia
net)
Július 13.:
1989. Gobbi Hilda színésznõ halála
(1913.június 6.Budapest-1989.július13.Budapest
) Számos színházi és filmbeli
szereplése emlékezetes mindannyiunknak. Már
fiatalon kitûnt tehetségével, színészi
nagyságával. Mindig szívén viselte
a magyar színház és a színészek
sorsát. Nevéhez sok fontos szociális
intézmény megalapítása fûzõdik.
Pl.: színészkollégium, Jászai
Otthon, Ódry Árpád Otthon, Bajor Gizi
Múzeum. Országos gyûjtést kezdeményezett
az új Nemzeti Színház megépítéséhez.
Nagy népszerûségét növelte
a rádióban hetente jelentkezõ Szabó
család Szabó nénijeként...1955.
Kiváló és 1950. Érdemes mûvész.
1949-ben Kossuth-díjas...
(Balatonboglár könyvtár
web)
Július 14.:
1988. Neményi Lili halála Neményi Lili
(1902.11.28.-1988.6.14)... háromévesen már
játszott, mint egy többgenerációs
színészdinasztia legifjabb tagja... a dédmama,
Rácz Mária vándorszínész,
aki egy 48-as forradalmárhoz és honvédtiszthez
megy feleségül. A nagymama, Szelényi Emília,
aki õt felnevelte, a mama, Szelényi Ilonka,
a nevelõapa, Neményi László pedig
nagykárolyi színigazgató... Erdélyben
kezdi a pályáját operettekben mint szubrett.
Itt ismeri meg elsõ férjét, Indig Ottót,
akinek híres Torockói menyasszonyában
õ játssza a címszerepet. Aztán
repatriál és magyarországi színházakban
játszik: Szegeden, Miskolcon, Debrecenbe már
mint Horváth Árpád fõrendezõ
és igazgató felesége megy. Mivel az igazgató
nem akarja, hogy a felesége játsszon, csak beugrással
léphet fel A Néma Levente Zíliájában.
Debrecenben kezd operaéneklést tanulni Hoór-Tempis
Erzsébetnél. Korábban persze sokat énekel:
sanzont és megzenésített verseket, Adyt,
Juhász Gyulát. Erre kényszerül a
negyvenes években is, amikor bezárulnak elõtte
a színházak kapui. Pódiumon és
kávéházakban lép fel, de neki
ez a mûfaj is jól áll. Ekkor már
mögötte van a debreceni nagy siker: Kodály
Székely fonója, amelyben látta õt
Tóth Aladár, aki mikor igazgató lesz,
azonnal meghívja Neményi Lilit az Operaházba.
Már a második világháború
után vagyunk, amelyben nyomtalanul tûnik el az
illegalitásban mûködõ Horváth
Árpád, akinek haláláról
ma sem tudunk pontos adatokat. A kávéházból
jött énekesnõt persze ellenállás
fogadja az operaházi kollégák részérõl,
de a közönség, a szakma elsõ perctõl
fogva elfogadja. Nagy sikersorozat kezdõdik a Mozart-
és Puccini-hõsnõkkel és olyan
rendezõkkel, mint Nádasdy Kálmán,
akit "varázslónak" nevez. Bár
a hatvanas években nyugdíjba megy, még
a hetvenes években is bejárja elõadókörútjaival
a világot: Erdélyt és Amerikát.
Visszamegy vendégként Debrecenbe is eljátszani
a Nagymama címszerepét. Tevékeny, szép
életet élt halála pillanatáig...(Ézsiás
Erzsébet, uj.terasz.hu web)
Július 15.:
1958. Egy magyar menekült
elsõ londoni napjáról szóló
kisfilm készül Londonban Vas Róbert és
Márton László rendezésében.
-Lafayette-ben kiállítás nyílik
a magyar forradalomról készült fényképekbõl.
-Aláírják a magyar-szovjet bûnügyi
jogsegélyegyezményt. Ennek hatályba lépésével
a Szovjetunióból hazatért elítéltek
személyi okmányaiba bejegyzik a szovjet katonai
bíróságok ítéletét.
(Beszélõ)
Július 18.:
1988. Szentkuthy Miklós (1908 -1988) halála.
Ha az olvasó ember Szentkuthy Miklós könyveit
olvassa, úgy kell szakadatlanul együtt tartania
a szerzõvel, mintha beszélgetõ társak
lennének. Gyakran egyet kell érteni vele, máskor
egyenest vitatkozásra ingerel, olykor még azt
is kétségessé teszi, hogy valóban
úgy gondolja-e, ahogy mondja, vagy egyenest ki akarja
kényszeríteni belõlünk a logikai
hiba felismerését. De akár együtt
jár gondolatmenetünk, akár ellentmondani
szándékozunk -jól érezzük
lélekbeli izgalmát és saját lelkünkben
azt az izgalmat, amit felébresztett... ha olvasójává
szegõdtünk,...-az a vélemény alakul
ki bennünk, hogy nemzedékünknek õ
volt a legnagyobb, legegyénibb, legeurópaibb,
legvilágirodalmibb prózaírója.
Noha alig-alig lehetett kijelölni helyét a mûfajok
térképén. Ez nem vonatkozik az egyértelmûen
regénynek felépített, szemléletes
körképeket rajzoló, gazdag kultúrtörténeti
hátterû muzsikuséletrajzaira. Ezek -a
Mozartról szóló Divertimento, a Doctor
Haydn és a Händel... Ha csupán ezeket írja,
akkor elõkelõ helye lenne és maradna
történelmi-kultúrtörténeti
regényeket író... kortársai körében...Szentkuthy
Miklós, az óriási ismeretekkel gazdag
tudású középiskolai angol-magyar
szakos tanár, olykor diákok igen kedvelt osztályfõnöke
lélekben gyakorta közel érzi magát
az ezer év óta néhai II. Szilveszter
pápához (aki egyébként a maga
korában úgyszintén igen mûvelt
férfi volt és jó ideig nagyra becsült
tanárként is mûködött). De ha
kultúrtörténeti hitelességgel felidézi
ezt a szentté avatott politikus-tudóst, némiképp
az is emlékeztetni fog egy huszadik századbeli,
ízig-vérig budapesti értelmiségire.
Hiszen Szentkuthy nem csak azt akarja kifejteni, hogy milyenek
voltak a példálózásra alkalmas
hajdani emberek, hanem ezekkel a régi példákkal
érthetõbbé igyekszik tenni õt
magát, aki elmeséli õket... 1934-ben...
jelent meg Szentkuthy Miklós igen nagy terjedelmû
regénye, a Prae...Mint regénycímet talán
így fordíthatnók magyarra: ,,Mindenek
elõtt"....különbözõ jellegû
könyveket írt. Tisztelt tekintély volt,
de felettébb magányos jelenség irodalmunkban...1957-tõl
kezdve mindhalálig már csak független író
volt. Sokat fordított, fõleg angol és
amerikai szerzõktõl. Zenészéletrajzain
kívül olvasmányos -de mindig gondosan elegáns
stílusú -regényeket épített
fel festõkrõl és írókról
is, ezek közt kitûnõ életregényt
Dürerrõl, Goethérõl. Remek, kalandos-mozgalmas
hangjátékokat is írt különbözõ
kultúrtörténeti témákból...
sokat tudó népmûvelõ... idõnként
díjakkal is kitüntették: volt Baumgarten-díjas,
késõbb József Attila-díjas, végül
Kossuth-díjas. Valóban végül, hiszen
80 éves korában kapta, és ugyanebben
az évben meg is halt, ugyanolyan könnyed eleganciával,
ahogy élt. Egy este hazament, kényelmesen leült
-ahogy szokta -karosszékébe. És már
halott volt. Lehetséges, hogy valóban õ
volt nemzedékének legnagyobb és legmaradandóbb
magyar írója.(magyar
elektronikus könyvtrár web)
Július 19. 1234. János boszniai püspök
a pápai legátustól kapott felhatalmazása
alapján kiközösíti a beregi egyezmény
végrehajtását elhanyagoló II.
Andrást, udvarára pedig egyházi tilalmat
mond ki. (sulinet)
Július 19–30.: 1988. Grósz Károly
körútja az Egyesült Államokban. 22-én
San Franciscóban lehetségesnek tartja, hogy
külföldi cégek akár 100 százalékos
tulajdonjoggal is vállalatokat alapíthassanak
Magyarországon. 24-én New Yorkban kijelenti,
hogy Nagy Imrét és társait a kormány
nem rehabilitálja, de „ha a család akarja,
megfelelõ körülmények között
végsõ nyugalomra helyezhetik" õket.
Több mint száz Amerikában élõ
magyarral találkozik, legtöbbjük 1956-ban
hagyta el Magyarországot. Nagy Imrére és
elítélésére vonatkozó kijelentéseivel
mély felháborodást kelt. 26-án
Washingtonban Grósz Károly rámutat: Magyarországon
az egypártrendszer fenntartása nem elvi kérdés,
de a politikai pluralizmust az egypártrendszer keretén
belül is meg lehet teremteni.
(Beszélõ)
Július 22.:
1132. A trónkövetelõ Borisz, Kálmán
király eltaszított feleségének,
Eufémiának fia III. (Ferdeszájú)
Boleszló lengyel herceg támogatásával
betör az országba. A Borisz ellen készülõ
II. (Vak) Béla országos gyûlést
tart Aradon, melynek alkalmával Ilona királyné
68 Borisz-párti elõkelõségeket
mészároltat le. (Más felfogás
szerint az eseményre 1131-ben került sor.) (sulinet)
1132. II. (Vak) Béla serege a Sajó folyó
mellett vívott csatában legyõzi Borisz
és II. Boleszló csapatait. (Az ütközetet
a Borisz felé hajló, ingatag hûségû
elõkelõségek legyilkolása elõzi
meg.)-1147.(július–augusztus) A második
keresztes hadjáratra induló VII. Lajos francia
király átvonul seregével Magyarországon.
A seregben elrejtõzve az országba érkezik
a trónkövetelõ Borisz. Az errõl
értesülõ II. Géza kiadatását
kéri Lajostól, amit az megtagad, és a
trónkövetelõt, meghiúsítva
egyúttal annak terveit is, magával viszi Bizáncba.
(u.o)
Július 23.:
1290.: Trónra lép a fogságából
kiszabadított III. András.
Július 25.:
1255. IV. Béla a nyúlszigeti (margitszigeti)
apácáknak adja a budai vásárvámot
részletesen felsorolva az egyes vámtételeket.
Ez évben kerül sor az esztergomi vámszabályzat
kiadására is. (u.o.)
1261. A Palaiologos-dinasztiából származó
VIII. Mikhaél nikaiai császár elfoglalja
Konstantinápolyt és helyreállítja
a Bizánci Birodalmat. (u.o)