Szeptember 20.:
A gyermekek világnapja (UNICEF, 1954-)
Szeptember 21.:
1235. Meghal II. András magyar király. (Holttestét
az egresi cisztercita monostorban temetik el.)
Az egresi apátság
III. Béla 1179-ben alapította az egresi apátságot.
A Csanád megyében, a Maros folyó bal
partján épített monostorba az elsõ
szerzetesek a rend harmadik nagy apátságából,
Pontignyból jöttek. Az egresi monostor falai között
temették el II. András második feleségét,
Courtenay Jolán királynét, majd magát
a királyt is. 1551-ben a törökök elfoglalták
és lerombolták. Egres... területén
a 18. században mérnökileg kimért
román falu és ortodox templom épült.
A közelmúltban néhány faragott kõ
alapján román kutatók megkísérlik
az apátság helyét azonosítani.
(Szentimre.hu)
Szeptember 21.:
A magyar dráma ünnepe (Madách Imre: Az
ember tragédiája bemutatója)
Szeptember 23.:
1122. V. Henrik német–római császár
és II. Callixtus pápa megköti a wormsi
konkordátumot. A konkordátum= egyezmény.
A szó a latin concordia kifejezésbõl
származik, amely szó szerint „szívbéli
összhangot, egyetértést” jelent.
Így nevezik azokat a megállapodásokat,
amelyek két (vagy több) fél egyetértése
alapján köttetnek, elvben valamennyi fél
érdekeinek messzemenõ figyelembevételével...(Grüll
Tibor, Hetek web)
Szeptember 25.:
1927. RIPPL-RÓNAI József (1861, Kaposvár
- 1927, Kaposvár)
A modern magyar festõmûvészet egyik vezéralakja.
A francia posztimpresszionisták, az ún. Nabis-csoport
tagja, a posztimpresszionista és szecessziós
törekvések legjobb magyar képviselõje.
Mûvészetét gazdag színvilág,
bátran stilizáló vonaljáték,
dekorativitás jellemzi. 1882-ben Zichy Ödön
családja házitanítójaként
Szurdon és Kalksburgban élt. 1884-ben iratkozott
be a müncheni akadémiára, de 1887-ben már
Párizsban volt. Két éven át Munkácsy
Mihály mellett dolgozott, egy ideig hatása alá
is került. Bekapcsolódott a francia modern mûvészeti
életbe is. Francia nõt vett feleségül,
Lazarine Baudriont.1889-tõl alakította ki saját
formanyelvét, elszakadt a Munkácsy-hatástól.
1889-ben festette Nõ fehérpettyes ruhában
c. posztimpresszionista képét Whistler hatása
alatt. Ezekben az években került barátságba
Maillollal a kiváló szobrásszal, akivel
1892-ben közös mûterme is volt és késõbb
nagyszerû portrét is festett róla (Párizs,
Modern Múzeum). Egészen 1901-ig dolgozott Franciaországban.
Itt alkotta ifjúkori fõ mûveit, az Ágyban
fekvõ nõt, a Párizsban is nagy sikert
aratott Öreganyámat (1892, Magyar Nemzeti Galéria),
a Kuglizók c. dekoratív ritmusú képét
(1892, Magyar Nemzeti Galéria). Ekkori mûvei
a Nabis-csoport munkásságának szerves
részét alkotják. Párizsból
több ízben hazalátogatott, 1895-ben festette
Apám, anyám c. kettõs mellképét,
majd két év múlva a Szüleim negyven
éves házasság után (Budapest,
magántulajdon) c. mûvét.1896-97-ben Andrássy
Tivadar részére szecessziós stílu
modern intérieurt tervezett. Ezekben az években
többször szerepelt párizsi kiállításokon
is. A századforduló után hazaköltözött.
1900 decemberében mûveibõl kiállítást
rendezett, de a magyar közönség még
nem értette meg munkáit. 1901 nyarán
Belgiumban, majd Oroszországban járt tanulmányúton.
Mûvészetében "fekete korszakát"
dekoratív szecessziós színvilág,
majd a friss pasztelltechnikával készült
impresszionisztikus forma váltotta fel. 1904-ben festette
Amikor az ember visszaemlékezéseibõl
él... (Magyar Nemzeti Galéria) c mûvét,
amelyre 1906-ban társulati díjat kapott. Az
1906-os Könyves Kálmán cégnél
rendezett kiállításának már
nagy sikere volt. Ez idõtõl többnyire Kaposvár
mellett, az ún. Róma-villában dolgozott.
Ott festette pointillista-szecessziós képeit.
Ezt a korszakát a vattaszeruen szabdalt, foltos festékfelrakásokról
"kukoricás"-nak nevezte el. A kornak fõ
mûve az Apám én Piacsek bácsi vörösbor
mellett (Magyar Nemzeti Galéria). 1912-ben készítette
az Ernst Múzeum nagyméretû üvegablakát.
Részt vett a Magyar Impresszionisták és
Naturalisták Köre (MIÉNK) alapításában,
a Nyugat mozgalmában. Ady barátja volt. 1914-ben
Párizsban a I. világháború kitörésekor
internálták, csak 1915 februárban tért
haza. Az internálásban készített
rajzait 1915-ben az Ernst Múzeum mutatta be. A háború
után alkotta nagy erejû íróportréit
(Móricz, Babits, Szabó Lorinc stb.), 1926-ban
a Uffizibe került Önarcképe. Emlékezései
1911-ben és 1957-ben jelentek meg. (
Magyar Képtár web)
Szeptember 26.:
Zsidó Újév (5764. zsinagógiai
év)
Szeptember 28.:
. Sík Sándor, költõ, irodalomtudós
1889. január 20-án született Budapesten
és 1963. Szeptember 28-án halt meg. Gyermekéveit
Gödöllon töltötte, innen járt be
a pesti piarista gimnáziumba. 1903-ban belépett
a piarista rendbe. 1910-ben a budapesti egyetemen szerzett
tanári és bölcsészdoktori diplomát.
Elõbb a váci, majd 1911-tol a budapesti piarista
gimnáziumban tanított. 1911-ben müncheni
útja során ismerkedett meg a cserkészmozgalommal
és hazatérve a magyar cserkészet egyik
megalapítója lett. Ugyanebben az évben
Az élet címû katolikus folyóirat
segédszerkesztõjeként bekapcsolódott
a magyar irodalmi életbe; sorra jelentek meg verseskötetei
és irodalomtörténeti dolgozatai.1911. Június
3-án pappá szentelték.1929 decemberétõl
1944-ig a szegedi m. kir. Ferenc József Tudományegyetem
Irodalomtörténeti tanszékét vezette.
1942-ben jelent meg Esztétika címû munkája,
amely a kor magyar irodalomelméleti gondolkodásának
egyik csúcspontja. Számos tudományos
társasági tagsága mellett jelentõs
tudományos tisztségeket is betöltött.
Tudományos munkájának elismeréseként
1946-ban a magyar tudományos akadémia Levelezõ
tagjává választották. Ugyanebben
az évben az újrainduló vigilia címû
folyóirat fõszerkesztõjévé
nevezték ki.1948-ban munkásságát
Kossuth díjjal ismerték el, 1949-ben visszakapta
az idõközben megvont akadémiai tagságát.
1948-ban a piarista rend magyarországi tartományfõnökévé
választották. Életpályája
rendkívül gazdag és sokoldalú volt.
Költõként, irodalomtudósként,
mûfordítóként egyaránt maradandót
alkotott. Kiemelkedõ pedagógiai tevékenységet
is folytatott, a hitéletben tekintélyes lelki
vezetõés nemzetközi hírû hitszónok
volt, több imádságoskönyvet állított
össze. Írásait számos idegen nyelvre
lefordították. Születésének
110 éves évfordulójára rendezett
kiállításon dr. Péter László
az egykori tanítvány, egyetemi tanár,
irodalomtörténész emlékezett (szegedi
Tudományegyetem Könyvtár)
Szeptember 28.:
1971. Mindszenty elhagyja az USA budapesti követségét
és Magyarországot (15 évig élt
a követségen)
-15 éve megalakul a Bibó István Emlékbizottság
és a Baloldali Alternatíva Egyesülés
(BAL)
Szeptember 30.:
Elie Wiesel Nobel-békedíjas író
75 éves. Életének legnagyobb részében
az elnyomott emberek oldalán dolgozott. A Holocaust
személyes megélése arra vezette, hogy
tehetségét íróként, tanárként,
elbeszélõként az emberi jogok és
a béke megvédelmezésének érdekében
használja szerte a világon. Elnyervén
az 1986-os Nobel-békedíjat, feleségével
megalapította az Elie Wiesel Alapítványt
az Emberiségért, azt a fórumot melynek
keretében az emberiség sürgetõ erkölcsi
kérdéseit tárgyalják meg. Alapító
elnöke a párizsi központú Kultúrák
Univerzális Akadémiájának, harmincnál
több mûve számos díjat nyert; a The
Fifth Son (Az ötödik fiú) például
Párizs városának irodalmi nagydíját
kapta meg... (Budapest Klub)
Szeptember vége.:
1046. Trónra lép I. András magyar király.
Szeptember–október.:
1051. III. Henrik német–római császár
hadjáratot vezet Magyarországra. Serege mélyen
benyomul az ország területére, de ellátási
nehézségek miatt – I. András király
az érintett vidékeket kiürítteti,
s az utánpótlást, a Dunán szállító
német hajókat csellel visszafordulásra
készteti – kénytelen meghátrálni.
A legyengült német sereget a magyarok a Vértes
hegységben szétverik és megfutamítják.
Október.: 1046. Péter királyt a Fejér
megyei Zámolynál elfogják és megvakítják.
Hamarosan meghal, holttestét az általa befejezett
pécsi székesegyházban temetik el. (Más
hagyomány szerint a vak Péter I. András
udvarában élt, s 1059 körül halt meg.)
Október 3.:
1960. Kádár János beszéde az
ENSZ közgyûlésen. Kádár János
Hruscsov kíséretében New York-ba érkezik
az ENSZ közgyûlésére. A kikötõben
a dokkmunkások megtagadják a csomagok kirakodását.
Az amerikai hatóságok korlátozzák
Kádár és a magyar ENSZ-delegáció
mozgását.
Kádár megjelenését mindenhol magyar
emigránsok és a magyar ügy szimpatizánsainak
tüntetése kíséri. Az ENSZ közgyûlésen
az Egyesült Államok javasolja 1956 napirendi pontként
való tárgyalását. Kádár
János október 3-án a közgyûlésen
mond beszédet, melyben a „nemzetközi reakció
erõi által külföldrõl szervezett
ellenforradalmi puccsnak” nevezi a forradalmat. (Beszélõ)
Október 5.:
1056. Meghal III. Henrik német–római
császár. Utódaként trónra
lép az akkor még gyermek IV. Henrik német
király. (1084-tõl német–római
császár.)