Január 6. : Vízkereszt
Karácsonyi asztal és a karácsonyfa leszedése:
vízszentelés, Háromkirály-járás. A karácsonyi ünnepkör zárása,
és a farsangi időszak kezdete. Az egyik legrégibb egyházi
ünnep, a 4. századig Jézus születésnapját és az évkezdetet
is ezen a napon ünnepelték. Az egyház ezen a napon emlékezik
meg a napkeleti bölcsekről, és Jézus megkeresztelkedéséről.
E naptól kezdve szenteli a vizet a keleti egyház, a középkortól
pedig a nyugati egyház is. A víz megkereszteléséből, (megszenteléséből)
ered a magyar vízkereszt elnevezés. A liturgikus vízszentelést
vízkereszt vigíliáján végezték a templomban, de haza is hordták
meghinteni vele a házat, a gonosz szellemek ellen. Ezen kívül
hittek gyógyító hatásában, mely mindenféle betegségre jó volt,
de használták a mezőgazdaság és állattartás területein is.
A víz és tömjén szenteléséből alakult ki a házszentelés, melyet
ma már kevésbé használnak.
(Tiszaújváros web)
Január
10. : 1958
A Legfelsőbb Bíróság Népbírósági Tanácsa
ítéletet hirdet Turcsányi Egon lelkész, (Mindszenty József
bíboros titkára) és társai perében. A 17 fős perben Turcsányi
Egont életfogytiglani, társait 5-10 évi börtönbüntetésre ítélik.
Január
13. : 1173. III. Béla koronázása.
Született: 1148-49 körül. Apja: II.
Géza király. Királlyá választása: 1172. március-áprilisában.
Meghalt: 1196. április 24-én. A székesfehérvári bazilikában
temették el. III. Béla bõvítette a korona őrzésével
megbízott Székesfehérvári prépostok jogait.
Január
14.: 1163. II. László
(ellen) király halála
Született: 1131-ben. Apja: II. (Vak)
Béla király. Koronázása: 1162. július közepén. Székesfehérvárott
temették el.
1301.
: III. András személyében férfiágon kihal az Árpád-ház.
Ágnes királyné özvegy tartás címén
megkapja Pozsony megyét, amely így osztrák kormányzás alá
kerül. A király 40 éves lehetett, amikor a halál váratlanul
elragadta. Fennena lengyel hercegnővel kötött házasságából
csak egy leánya született, ezért vele kihalt a magyar királyok
ősi dinasztiája. Ezt ma Árpád-házként emlegetjük, a középkorban
azonban a "szent királyok nemzetségének" nevezték.
Egy kortárs így írt a nevezetes eseményről: "Miután az
isteni kegyelem magához szólította a földi világból, kimúlt
az utolsó, atyai ágon származó arany ágacska Szent Istvánnak,
a magyarok első királyának törzséből és véréből."
( Idézet: A Magyarok Krónikája, Magyar Könyvklub, Bp., 2000.)
Január
15. : 1960.
Változások a minisztertanács összetételében:
távozik posztjáról Marosán György államminiszter, Dögei Imre
földművelésügyi miniszter. Kállai Gyulát a minisztertanács
elnöke első helyettesévé, Losonczi Pált földmuvelésügyi miniszterré
és Nyers Rezső őt pénzügyminiszterré nevezik ki.
Január
16-17. : 1958
Amerikai újságírók egy csoportja látogat
Magyarországra. Münnich Ferenc a nyugati újságíróknak kijelenti,
hogy Nagy Imrének és Maléter Pálnak felelniük kell a "Magyar
Népköztársaság ellen elkövetett cselekményeikért".
Január 17.: Remete Szent Antal napja (i.sz. 250) szerzetes
volt, akit a háziállatok védszentjeként tiszteltek. A középkorban
elofordultak járványszerű mérgezések, melynek tünetei hasonlítottak
az orbánchoz. Szent Antal tüzének nevezik az orbáncot és az
ehhez hasonló mérgezést. A betegeket imádságokkal, ráolvasással
próbálták gyógyítani. Az ehhez kapcsolódó hiedelmek a hitújítás
korában elhalványultak, de később újra éledtek. (Tiszaújváros
web)
Január
18.: Piroska napja.
Õsi és a magyar piros szóval
keveredve, Szent László Piroska leánya Irén néven bizánci
császárnő lett) Piroska napjához fűződik ez a mondás: "Ha
Piroska napján fagy, negyven napig el nem hagy".
-1270. A domonkosok
nyúlszigeti (margitszigeti) apácakolostorában meghal Margit
IV. Béla (1943-ban szentté avatott) leánya.
-1958. Szénási Géza
legfőbb ügyész vádat emel Nagy Imre és társai ellen.
Január
19.: Vízkereszt utáni második vasárnap.
E napon emlékeztek meg Jézus első csodatételéről,
mely imádkozással, énekléssel, evéssel, ivással társult...
A kánai menyegzőn (a János evangéliumában leírt legenda szerint)
Jézus a vizet borrá változtatta. A kánai menyegzőt több háznál
is eljátszották, majd ezt követően hozzáláttak az evéshez,
iváshoz, amit a vendégek hoztak magukkal.
(Tiszaújváros web)
Január
20.: Fábián és Sebestyén napja.
Fábián a pestisesek, Sebestyén a vadászok
és molnárok védőszentje.
-1064. A magyar főpapok
közvetítésével megegyezés jön létre Salamon király és a hercegek
között, melynek értelmében Salamon királyként uralkodik, a
Béla-fiak pedig megkapják kormányzásra a dukátust. Dukátus
= Az ország egyharmadára kiterjedő külön kormányzat a 11.
században, melyet 1048 táján hozott létre I. András király
öccse, Béla herceg számára. Mivel Nyitra és Bihar bizonyosan
hozzá tartozott, ezért feltehető, hogy egyébként ismeretlen
kiterjedésű területe két nagyobb tömbben feküdt. A 11. századi
trónharcok folyamán a dukátust birtokló hercegek rendszerint
a királyi hatalom riválisaiként léptek fel, ezért a 12. század
elején Kálmán király felszámolta. II. László uralkodása idején
rövid időre újjászervezték, majd végleg megszűnt. (suli.net)
Január
22.: Vince napja
A drávaszögi falvakban ún. vincevesszõt
vágtak, amit a szobában vízbe állítottak. A kihajtott vesszőkből
jósolták meg a következő év termését. A gazdák szerint ezen
a napon sok bort kell inni, hogy bő legyen a termés. Az időjárás
is meghatározó volt, például szép, napos idő esetén jó bortermést
reméltek, rossz idő esetén viszont rossz bortermést jósoltak.
(Tiszaújváros web)
Január
22.: 1880. született RIESZ Frigyes
Magyar matematikus Győrben született
meghalt 1956. február 28-án.
Kolozsvári, szegedi és budapesti egyetemi tanár. Kétszeres
Kossuth-díjas akadémikus. A modern valós függvénytan és a
funkcionálanalízis egyik megalapozója. A szegedi matematikai
iskola vezetője. A középiskolát Győrben végezte, utána a zürichi
műszaki egyetemre iratkozott be. 1899-ben hazajött és matematikát
tanult a budapesti egyetemen. Az 1900-1901-es tanévet Göttingenben
töltötte. 1902-ben doktorált Budapesten. Középiskolai tanári
oklevelet is szerzett és Lőcsén kezdett tanítani. 1907-ben
jelent meg a párizsi akadémia folyóiratában az a cikke, amely
a ma Riesz-Fischer-tétel néven ismert eredményt tartalmazta.
Ezután került a kolozsvári egyetemre, ahol 1914-ben professzori
kinevezést kapott. A Szegedre áttelepült egyetemen HAAR ALFRÉDdal
együtt virágzó matematikai centrumot alakított ki. Hírneve
külföldi ösztöndíjasokat vonzott Szegedre. 1946-ban a budapesti
egyetemre ment át. Pályáját sok külső elismerés övezte. Négy
akadémiának volt tagja, három egyetemnek díszdoktora. Tanítványával,
SZOKEFALVI NAGY BÉLÁval megírta a funkcionálanalízis klasszikus
monográfiáját. FEJÉR LIPÓT mellett neki volt a legnagyobb
szerepe a magyar matematika világszínvonalra emelkedésében.
(Ponticulus Hungaricus, NIIF Program)
-1984.
Görögországban megtalálják a Budapesti Szépművészeti Múzeumból
ellopott festményeket.