JANUÁR
TÉLHÓ, BOLDOGASSZONY HAVA
| Magyar Krónika, január
19. |
| |
| Montreál
|
Január 17.: Remete
Szent Antal ünnepe. A 251-356 között élt
egyiptomi származású keresztény
apát, a szerzetesség megalapítója.
A szerzetesek pátriárkája, védõszentje.
(Új Ember, 1999. december 12.)
Január 18.: Árpád-házi
Szent Margit ünnepe. Az 1242-1271 között élt
magyar királylány, domonkosrendi apáca,
IV. Béla király leánya volt. A betörõ
tatárok elõl Dalmáciába menekült
királyi pár - még gyermekük megszületése
elõtt - fogadalmat tett: ha a pogány ellenségtõl
megszabadulnak, gyermeküket Istennek ajánlják.
A "második honalapító" király
megtartotta fogadalmát: Margit három éves
korában elõbb a veszprémi, majd 1252-ben
az új, a Nyulak-szigetén épített,
domonkosrendi apácák kolostorába került.
Itt élt, a legszegényebbekkel tudatos közösséget
vállalva, egészen haláláig. 1641-ben
boldoggá, majd 1944-ben szentté avatták.
(U.o)
Január l9.: 1957. Kivégzik Szabó János
parancsnokot, Dudás Józsefet a FORRADALMI NEMZETI
BIZOTTSÁG elnökét.
Január 21.: Szent Ágnes szûz és
vértanú emléknapja.
1957. Belügyi felügyelet alá helyezik az
összes mûvészeti egyesületet.
Január 22.: Szent Vince diakónus és
vértanú emléknapja. Jó szõlõtermés
várható, ha Vince napon olvad.
A Magyar Kultúra Napja A kézirat tanúsága
szerint Kölcsey Ferenc 1823-ban e napon fejezte be a
Himnusz írását. Ennek emlékére
1989-tõl január 22-én ünnepeljük
a Magyar Kultúra Napját, és 1993-tól
a pedagógusokat is ekkor tüntetik ki. (Új
Ember, 1999. december 12.)
Január 23.: 1929. született Polányi
János Berlinben, magyar szülõk gyermekeként.
A család a nácizmus térhódítása
elõl Manchesterbe költözött. Polányi
János a manchesteri egyetem elvégzése
után a kanadai Torontóban telepedett le, az
egyetem kémiai tanszékén dolgozott......"az
elemi kémiai folyamatok dinamikájával
kapcsolatos felfedezéseiért" 1986-ban Nobel-díjjal
tüntették ki. (Idézet: Dobi Ágnes,
Kis Újság, 2000 Kalendárium.)
Január 24.: Szalézi Szent Ferenc ünnepe
Az 1567-1622 között élt francia püspök,
vallási író elõbb ügyvéd
volt, majd 1593-ban pappá szentelték, 1602-ben
pedig genfi püspök lett. Sokat tett egyházmegyéje
újjászervezéséért, s jelentõs
politikai közvetítõszerepet is játszott.
1610-ben õ alapította meg az ú.n. salesita
apáca rendet. A türelmes keresztény humanizmus
megtestesítõje volt. A katolikus újságírók
védõszentjüket tisztelik benne. (Új
Ember, 2000. Január 23.)
Január 27.: 1860. Marosvásárhelyen
meghalt Bolyai János, minden idõk egyik legeredetibb
gondolkodású matematikusa. 1802. december 15-én
született Kolozsvárott. A bécsi katonai
mérnök akadémián végezte
felsõfokú tanulmányait, majd a temesvári
erõdítési igazgatóságnál
dolgozott. Akkori kutatási eredményei alapján
írta híres levelét apjának: "semmibõl
egy más, új világot teremtettem".
Új geometriai rendszert épített ki, s
1825-ben átadta atyjának az "abszolút
geometria" elsõ megfogalmazását.
Az apa azonban még nem tudott az euklideszi szemlélettõl
elszakadni, s nem értette meg fia gondolatait, ahogyan
más kortársa sem. A korszakos mû 1832-ben
az apa, Bolyai Farkas Tentamen címû könyvének
függelékeként látott napvilágot.
Utolsó éveiben egy Üdvtan megírásán
fáradozott, amelyben az abszolút geometriához
kapcsolódó filozófiai nézeteit
fejtette ki. Munkásságának jelentõsége,
hogy az abszolút geometria elméletébõl
kifejlõdött nem euklideszi geometriákhoz
kapcsolódik a fizika általános relativitás-elmélete.(U.o)
Bolyai János , cs. és kir. kapitány a
mérnökkarnál, B. Farkas fia és matematika
lángeszének örököse, született
Kolozsvárott, elmebeteg anyától, 1802
dec. 15., A matézist atyjától tanulta;
tizenkét éves korában letette a vizsgálatot
a gimnázium 6-ik osztályából;
15 éves korában ment fel Bécsbe a genieakadémiára;
az öt évi kurzust kitünõ sikerrel
elvégezvén, 21 éves korában hadnagy
(s ekkor jött rá világhírû
felfedezésére. V. ö. Mat. és Term.
Ért. V. 187), 22 éves korában fõhadnagy,
24 éves korában kapitány. A hadseregben
elsõ matematikus, elsõ virtuóz-hegedûs,
de fájdalom elsõ vivó is; folytonosan
párbajai voltak, több közülük halálos
végû s õ mindig a gyõztes fél.
Végre nem tudni mi okból, nyugalmazását
kérte, mit 1833. meg is kapott, azzal a hozzáadással,
hogy a mikor tetszik visszatérhet. Most apjához
M.-Vásárhelyre költözött, hol
egy évig lakott folytonos visszálykodásban
apjával, kit párbajra is hívott, mire
ez kipirongatta és elüzte házától;
egy ideig M.-Vásárhelyt lakott, de azután
atyja megengedte neki, hogy domáldi birtokára
menjen gazdálkodni. Itt teljes elvonultságban
élt tíz évig s nem is találkozott
atyjával, míg végre 1843-ban magába
szállt; atyjához ment õt megengesztelni;
hat hétig volt nála, de minthogy ismét
elkezdõdött köztük a viszálykodás,
újra kiment Domáldra. 1846. végleg beköltözött
M.-Vásárhelyre s ott lakott, elvonultan a világtól
elveszve a tudomány számára.
Munkája: Scintam spatti absolute veram exhibens: a
veritate aut falasitate Axiomatis XI. Euclidii independentem...
M.-Vásárhely 1833. (E világhírû
munka atyjának Tentamen címû munkájához
volt hozzáfüggesztve.) Francia fordításával
Schmidt Ferenc hazánkfia tette rá a tudományos
világot figyelmessé. Párizs 1868. Németre
fordítva Frischauf J.-tol, Lipcse 1872. B. János
élet- és jellemrajzát Szily Kálmán
írta meg. (Mat. Érték XI. kötet.)
(A Pallas Nagy Lexikona.)
Január 28.: Aquinói Szent Tamás áldozópap
és egyháztanító napja. 1225-ben
született Roccaseccában, az Aquinoi grófok
családjából. Ötéves korában
Montecassinoba került nevelésre. Tudományos
képzését a nápolyi domonkosoknál
kapta. 1244-ben Párizsba került. 1245 és
52 között Kölnben tanult Nagy Szent Albert
iskolájában. 1256-ban a hittudományok
magisztere lett. Egy évre rá Szent Bonaventurával
együtt kezdte elõadásait Párizsban.
1259-ben Itáliába ment, 1261 és 64 között
IV. Orbán pápa udvarában élt Orvietoban.
1265-ben a római dominikánus fõiskola
igazgatója lett. 1269-ben újra Párizsba
került, majd 1272-ben ismét Nápolyba küldték.
A II. Lyoni zsinatra utazva, a fossanovai apátságban
halt meg 1274 március 7-én......Emléknapját
azért január 28-án üljük meg,
mert földi maradványait 1369-ben ezen a napon
vitték át Toulouse-ba, és március
7. már nagyböjtre esik.....Legfõbb mûve
a "Summa theologica" évszázadokon
át az Egyházi ismeretek legfõbb kézikönyve
volt. Aquinói Szent Tamás a teológiai
fõiskolák és egyetemek védõszentje.
(Forrás: Hankovszky Miklós, katolikus web)
1830-ban ezen a napon jelent meg gróf Széchenyi
István Hitel címû mûve, amely az
1830-as években kibontakozó magyar reformmozgalom
programjává vált. A mû megadta
a magyar polgári átalakulás elsõ
határozott, bár korántsem teljes tervét,
és erõsen bírálta a fennálló
viszonyokat. Széchenyinek e mûvel az volt a célja,
hogy rádöbbentse a nemességet: az ország
társadalmi-gazdasági átalakítását
saját jövõjének érdekében
is végre kell hajtania. Központi gondolata, hogy
a magyar gazdasági életben hiányzik a
befektetés, mert nincs hitel, s ennek hiányában
a birtokos nem tudja korszerûsíteni elavult gazdaságát.
Hitelt pedig azért nem kap, mert az õsiség
elavult intézménye akadályozza a nemesi
birtokok szabad adás-vételét. (Új
Ember, 2000. Január 23)
Január 31. 1957. Egy párizsi hetilap hírt
ad a "Hungaricus"-ról. Néhány
héttel késõbb számos nyugati lap
és rádió ismerteti és részleteket
közöl a tanulmányból.