Január 27.:

1163. Trónra lép IV. István (ellen)király, II. László öccse.

Január 28.:

1907. született Selye János Bécsben, 1982. október 20-án halt meg Montrealban. Középiskolai tanulmányait a komáromi Bencés Gimnáziumban végezte. Kutatóorvos, fiziológus, akit az általa kidolgozott stressz elmélet tett világhírûvé. 40 könyvet és mintegy 1700 szakcikket publikált.

-1988. Menedék Bizottság alakul a romániai menekültek magyarországi segítésére.

Január 30.:

1988. A Magyar Demokrata Fórum elsõ nyilvános gyûlése a Jurta Színházban.

Január 31.:

1902. Jávor Pál születésnapja. (1902-1959) Színész. Ismertebb filmjei: Havi 200 fix, A Noszty fiú esete Tóth Marival, Halálos tavasz, Dankó Pista stb. 1959-ben halt meg....1959 augusztusában a János kórház kertjének egy félreesõ zugában egy hófehér klinikai asztal mellett Jávor Pálnak utoljára húzták legkedvesebb nótáit a budapesti muzsikus cigányok. Az egykori filmsztár utolsó kívánsága volt, hogy halála elõtt még egyszer mulathasson úgy, ahogyan azt korábban éveken át tette a székesfõváros ezüst tükrös kávéházaiban, majd néhány esztendõvel késõbb az Egyesült Államok magyarlakta vidékein. Hangosfilm-korszakunk elsõszámú amorózója azonban nem csak mákonyos hangulatban elkövetett botrányairól és csárdába illõ "szilajságáról" volt híres, hanem lovagiasságáról és emberszeretetérõl is. Amellett, hogy szeretett mulatni, a másnapi "cechben" sosem feledkezett meg honorálni a pincérek és a cigányok emberfeletti teljesítményét, valamint a bezúzott tükrök árát! Az aradi születésû színész több, mint hetven filmszerepébõl csak kevés hiányzik, azok is szerencsére egyre-másra kerülnek elõ a világ filmarchívumaiból és Amerika magyarok lakta vidékeirõl, ahol a színész a háborút követõen maga is egy évtizedig élt. Kinti sikerei azonban nem elégítették ki az egykor országosan ünnepelt sztárt. Hiába tapsoltak neki estérõl-estére honfitársai a rögtönzött, szegényes díszletezésû színpadokon, honvágyát nem tudta leküzdeni. Az ötvenes évek közepe táján, amikor már annyira vágyódott vissza egykori sikerei helyszínére, hogy a fütyülõs barackba fulladt "magyar muslicát" is megsiratta, elhatározta, hogy hazatér. Közönsége és a színházi szakma kitörõ lelkesedéssel fogadta. Szerepek tucatjával halmozták el, amelyeket azonban egyre elhatalmasodó betegsége miatt nem volt már képes teljesíteni. 1958-ban elvállalt ugyan még egy filmfõszerepet Várkonyi Zoltán Sóbálvány címû filmjében, azonban csak a próbafelvételekig jutottak el: Jávor kénytelen volt átadni Mohai dr. szerepét az ugyancsak akkoriban hazatért Páger Antalnak. Egy esztendõvel késõbb rajongók tízezrei kísérték utolsó útjára a Farkasréti temetõbe. A fõvárosban megállt a forgalom, az emberek zokogtak és a koporsó után kullogó cigányprímások is szomorúan húzták Jávor legkedvesebb nótáit (Kurutz Márton, Filmkultura, 1999.)

Január 31.:

1983. Pozsonyban megkezdõdik a Duray Miklós elleni per.A tárgyaláson megjelennek Cseres Tibor, Csurka István, Mészöly Miklós írók és az Amnesty International képviselõje. Durayt február 22-én - a vád fenntartása mellett - szabadlábra helyezik.
A Magyar Koalíció Pártjának tiszteletbeli elnöke Szlovákiai magyar közéleti személyiség, 1945. július 18-án született Losoncon. Tanult szakmája szerint geológus, doktori disszertációját 1977-ben védte meg geokémiából a pozsonyi Komenský Egyetemen. Hivatása politikus. 1973-ban nõsült, feleségével Szabó Zsuzsannával az 1989-ben született Áron Bálint szülei. Eredeti szakmáját tekintve, mint geológus 1972-73-ban a pozsonyi Talajtani Kutató Intézet, 1973-77 között a Szlovák Tudományos Akadémia Geológiai Intézetének volt a tudományos munkatársa, majd 1990-ig a Doprastav állami vállalatnál volt alkalmazásban. 1968-ban a Prágai Tavasz idején kifejtett politikai aktivitása miatt évekig nem vehetett részt semmilyen közéleti tevékenységben. 1964-tol a csehszlovákiai magyar ifjúsági klubok szervezõje, 1968-69-ben megalakításától a betiltásáig a Magyar Ifjúsági Szövetség vezetõje volt. Tagja volt a Csemadok Országos Elnökségének is. 1978-ban megalapította a Csehszlovákiai Magyar Kisebbség Jogvédõ Bizottságát, melynek éveken keresztül egyedüli szóvivõje volt. A bizottság ellenzéki szervezkedést fejtett ki. Tevékenysége a Szlovákiában élõ magyarság kettos (nemzeti és politikai) elnyomásának megszûntetésére irányult. Duray Miklós aláírta a Charta ' 77 polgárjogi nyilatkozatot és szoros kapcsolatban állt az aktivistáival. Publikációi az 1980-as években (Kutyaszorító I-II, Szlovákiai jelentés, Kettõs elnyomásban, Tegnap alighanem bolondgombát etettek velünk, Csehszlovákiai nonkonformisták a nemzetiségi kérdésrõl és az országban élõ magyar kisebbség helyzetérõl) külföldön - Budapesten, Párizsban, Londonban, New Yorkban, Chicagoban stb - jelentek meg. További könyvei 1994-ben már Pozsonyban is kiadásra kerültek (A Kettos elnyomásban kibõvített kiadásban, majd a Csillagszilánk és tövistörek mesegyûjtemény).Tevékenységéért elõször 1979-ben vonta ot felelõsségre a politikai rendõrség. Attól kezdve családját presszió alatt tartották, a rendõri üldözés édesapja halálát okozta. Elõször 1982-ben tartóztatták le. 1983-ban bíróság elé állították, de a széles körû nemzetközi tiltakozás nyomására felfüggesztették az ellene indított eljárást. 1984-ben ismét letartóztatták; egy év múlva amnesztiával szabadult. Összesen 470 napot töltött vizsgálati fogságban. Szabadulása után tovább folytatta tevékenységét, majd 1988-89-ben ösztöndíjjal - tanulmányokat folytatott az Indiana Egyetemen - az USA-ban tartózkodott. 1989 november végén tért haza. 1989 decemberében az új szövetségi kormányba a nemzetiségi ügyek intézésére miniszteri posztra jelölték, melyet azonban a kormányalakító jelölõ bizottságban a kommunista párt részérõl Marián Éalfa nem fogadott el. 1990 január - februárjában az õ kezdeményezésére alakult meg az Együttélés Politikai Mozgalom, melynek fõ célja a pluralizmus, a demokratikus intézményrendszer és a piacgazdaság megteremtése, valamint a nemzeti kisebbségek törvényes közösségi jogainak kivívása. Az Együttélés megalakulásától kezdve a párt elnöke. 1993-ban kidolgozta a szlovákiai magyar közösség jogi helyzetének megoldására az ún. társnemzeti koncepciót, mely írott formában Az elnyomott kisebbségbõl legyen társnemzet címen jelent meg. Az Együttélés Országos Kongresszusa ezt a dolgozatot programértékunek fogadta el a mozgalom számára.
1990. január 30-ától parlamenti képviselõ volt a prágai Szövetségi Gyûlésben egészen 1992 végéig, Csehszlovákia megszûnéséig. 1994-ben a Magyar Koalíció jelöltjeként a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának képviselõjévé választották. Közéleti tevékenységét több díjjal és elismeréssel is jutalmazták, melyek közül tán az 1986-ban odaítélt tokiói Kõrösi Csoma Sándor Központ díja, az 1988-ban átnyújtott Bethlen Gábor-díj, az 1992-ben kapott Ius Humana és az 1996. évi Tõkés László díjak a legjelentõsebbek.
(Hungarian Human Rights Foundation, web)

FEBRUÁR - Böjtelõ hava

Február 2.:

Gyertyaszentelõ Boldogasszony Ezen a napon (a római katolikus egyház) Szûz Mária megtisztulására emlékezik. A templomok körül körmenetet tartottak, és közben zsoltárokat énekeltek. Nagyon fontos dolog volt a gyertyaszentelés. A szentelt gyertya Krisztus jelképe. Úgy tartották, a gyertya megvédi a gonosz szellemektol a csecsemõket, a betegeket, a halottakat. Nagyobb ünnepeken is meggyújtották a szentelt gyertyákat. Ehhez a naphoz kapcsolódik az a hiedelem is, miszerint ha ezen a napon kisüt a nap, és a medve meglátja árnyékát, akkor visszamegy, és még negyven napig tart a tél.(Tiszaújváros web)

-1988. Foglalkoztatás szervezõ bizottság alakul a fõvárosban, hogy a munkanélkülivé vált dolgozóknak segítséget nyújtson az álláskeresésben.

Február 3.:

Szent Balázs püspök és vértanú Az örményországi Szebaszte város püspöke volt a IV. században. Mielott püspökké választották, orvos volt. Lucinius üldözése elõl, hívei kérésére, egy barlangba menekült. Késõbb Agricola helytartó elfogatta. A börtönben egy haldokló gyermek Szent Balázs imádságára megszabadult a torkán akadt halszálkától. - Ez szolgáltatta az alapot a Balázs-áldásra. - Megvesszõzték, majd faállványhoz kötözték. Testét vaskampókkal szaggatták, majd két ifjúval együtt lefejezték. Ereklyéit késobb Párizsba vitték át. Sok csodás közbenjárásáért a 14 segítõ szent közé számítják...(Ákos, Balázs, Borbála, Cirjék, Dénes, Egyed, Erazmus, Eustachius, György, Katalin, Margit, Kristóf, Pantaleon, Vitus). Az orvosok, muzsikusok pártfogójaként tisztelik.
(Forrás: Hankovszky Miklós, katolikus.hu web)

Szent Balázs püspök nevéhez fûzõdik a balázsolás. Ilyenkor a pap a gyermek álla alá két gyertyát tesz keresztbe és imát mond. A népi hiedelem szerint ez jó a torok fájás ellen... Ezen a papon az iskoláskorú gyermekek úgynevezett "balázsjárás" keretében házról házra járnak, adományokat gyûjtenek.
A "balázsjárás" Magyarország mellett leginkább cseh, morva és szlovák területen terjedt el.
(Tiszaújváros web)

-1116. Meghalt Kálmán magyar király.
Trónra lép Kálmán fia, II. István király.