FEBRUÁR
| Magyar Krónika,
február 3. |
| |
| Montreál
|
Február 1.: 1946.
A Magyar Köztársaság kikiáltása.
Február 2.: 1957. Kádár salgótarjáni
beszédében Nagy Imrét ellenforradalmi
felkelés szításával vádolja
és árulónak nevezi.
-A jugoszláv határnál visszaállítják
a határsávot.
Február 5-6.: 1958. Megkezdõdik a Nagy
Imre és társai elleni titkos per.
Február 6.: 1901. született ORDASS LAJOS.
(1901 - 1978)...Keleteurópa egyik legismertebb egyházi
vezetõje...a Magyarországi Evangélikus
Egyház püspöke... Torzsán született
Wolf Lajos-ként, német eredetû nevét
az 1944-es német megszállást követoen
tiltakozásul magyarosította Ordass-ra. Amikor
Ordass Lajost 1945-ben a MEE legnagyobb kerületének
püspökévé választották,
nagy felelõsséget vállalt magára.
A háború következtében Magyarország
gazdasági helyzete szinte reménytelenné
vált. Az emberek nagy szegénységben éltek.
Az egyházi épületek 60 százaléka
megrongálodott, vagy tönkrement - és ennek
megfelelõen az egyházi élet is megbénult.
Az új püspök nagy lelkiismeretességgel
és energiával fogott neki a gyülekezetek
látogatásának. Alig egy-két esztendõ
lefolyása alatt még a legeldugottabb diaszpóra-gyülekezeteket
is végiglátogatta. Külföldi testvérek
adományaival és a gyülekezeti tagok hihetetlen
nagy áldozatkészségével elindították
az újjáépítést. De hamarosan
nagyobb nehézségekbe ütközött
a püspök és egyháza. 1948-ban a magyar
kommunisták - a megszálló oroszok segítségével
- magukhoz ragadták a hatalmat. Könyörtelen
harcot indítottak a "reakciós elemek"
ellen, melyek közé - természetesen - az
egyházak is tartoztak. Támadásuk középpontjában
a felekezeti iskolák álltak. Annak idején
az iskolák 60 százaléka egyházi
kézben volt.
Ordass püspök egyike volt a keveseknek, aki a nagy
politikai nyomás ellenére sem engedett. Így
az iskolák államosítása ellen
kifejtett ellenállása volt a fõ oka elfogatásának
és két évig tartó börtönbüntetésre
való elitélésének - "hivatalosan"
devizacsalásért ítélték
el. Csak hat évvel kiszabadulása után
"rehabilitálta" õt az állam
és saját egyháza. Ez 1956-ban, röviddel
az forradalom kirobbanása elott történt
meg. Közben - állami nyomásra - a MEE megfosztotta
õt püspöki tisztségétõl
és utódott választott helyébe.
1956 október 31-én, a reformáció
ünnepén történt meg püspöki
újraiktatása. Ordass Lajos nemcsak kerületét
vette vissza, hanem a vezetõ püspök szerepét
is betöltötte.
Még a forradalom bukása után is megmaradhatott
hivatalában és gyakorolhatta püspöki
teendoit. Engedélyt kapott az ország elhagyására
is és többek között 1957 augusztusában
az LVSz (Evangélikus Világszövetség)
Minneapolis-i nagygyülésén való
részvételre. A delegátusok megválasztották
ot az LVSz helyettes elnökének és haláláig
az "Executiv committee" tiszteletbeli tagja volt.
A vele szembeni ellenszenv azonban egyre nõtt az Állami
Egyházügyi Hivatalban (ÁEH). Ordass ugyan
tartózkodott kommunista-ellenes kijelentésektõl,
de elmulasztott odahaza és külföldön
egyaránt olyan kijelentéseket tenni, "melyek
a szocialista világ sikereinek jobb megértését
elõsegítették volna". Saját
egyházában is ellenfelei támadtak. Veto
püspök és Pálfy, teológiai
tanár sajtócikkekben nyilvánosan megtámadták
Ordass-t .1958-ban az ÁEH eltávolította
Ordass-t hivatalából. Attól kezdve budapesti
lakásán élt, megtiltották neki
az igehirdetést, és a külföldre való
utazást is. A helyi lelkészek számára
veszélyes volt a vele való érintkezés.
Páriává vált saját egyházában.
Neve és személye azonban szerte a világon
nem merült feledésbe… Összesen öt
évig tudta ez a rendkívüli keresztény
személyiség püspöki hivatalát
gyakorolni. De a hidegháborús idõkben
neve az egész keresztény világban ismert
lett. Nem utolsó sorban azért is, mert az idegen
nyelvû keresztény irodalom fordítójaként
is jeleskedett. Az 1927-28-as, svédországi tanulmányútján
megismerkedett a skandináv egyházi élet
kimagasló alakjaival. Tanította õt az
újszövetség professzora Anders Nygren,
a késobbi püspök Bo Giertz diáktársa
volt és Nathan Söderblom érsek atyai pártfogója
lett. Ettol kezdve a fiatal lelkész, majd késõbbi
püspök tudatosan építette ki messzeágazó,
egyházközi kapcsolatait. Elõadásokkal
és a külföldi keresztény irodalom
fordításával hozzájárult
ahhoz, hogy egyházában a Magyarországon
kívüli egyházi élet ismertebbé
váljék. A Norvég Evangélikus Egyház
harcáról a második világháború
alatt elõadásokat tartott lelkészeknek.
S míg Budapest lakossága a két hónapig
tartó ostrom alatt pincékben és óvóhelyeken
lakott, o Kai Munk, dán költõ-lelkész
drámáit fordította magyarra. 1973-ban
a Reykjavik-i egyetem díszdoktorátussal tüntette
ki Ordasst azért, mert lefordította a neves
izlandi költo, Hjalgrimur Peturson "Passiói
zsoltárai"-t magyar nyelvre. Ordass egyes könyvei
megjelentek angolul, ill. németül is.Ordass püspök
és sorsa nem vált a magyar nemzet kommunizmus
elleni harcának szimbolumává. Barátja
Berggrav, a norvég püspök mindig is óvta
attól, hogy politkai fegyverrel harcoljon egyháza
szabadságáért. Magatartását
inkább a "védekezés" és
a "szenvedés" szavakkal lehet körülírni,
semmint az "ellenállás" szóval.
Lelki rokonai között inkább találjuk
Gandhi-t, mint VII. Gergely pápát - anélkül,
hogy eltúloznánk a hasonlatot. Ordass a legyõzhetetlen
hit jelképévé vált. Izoláltságában
nem tudott védekezni sem az állami, sem pedig
az egyházi támadások ellen. A mai MEE-ben
sem mindenki ünnepeli 100. születésnapját.
De mint 1948-50-es fogsága alatt ma is sokan gondolnak
rá - keresztények szerte a világon -
aki félelem nélkül tett hitérõl
bizonyságot olyan világ elott, mely tele van
elnyomatással, erõszakkal és hatalomvággyal.
A Wilmar-i evangélikus templomban (Minnesota-USA) a
"bizonyságtevõk fellege" c. emléktáblán
az utolsó három név így hangzik:
Bonhoeffer, Berggrav és Ordass.
Terray László (Norvégia) cikke alapján
Gémes Pál (Németország) (KEMELM
2001 jan.15 számából)
Február 10.: 1947. Párizs: békeszerzõdés
Németország volt, európai szövetségeseivel,
köztük Magyarországgal.
Február 11.: 1898. Szilárd Leo születés
napja.
Szilárd Leo Budapesten született 1898-ban és
az Egyesült Államokban (La Jolla) hunyt el 1964-ben.
"Szilárd Leo egy dologra ügyelt nagyon: hogy
sose mondja azt, amit várnak tõle" (Teller
Ede). Mégis sikerült Einsteinnel és a többi
tudóssal együtt
rávennie Roosevelt elnököt 1939-ben az atomprogram
elindítására. Enrico Fermivel feltalálta
az grafit szabályozta atomreaktort. Egyedüli magyarként
bekerült az USA Feltalálók Panteonjába
Február 11.: l998. Emlék bélyeget
adnak ki Magyarországon Szilárd Leo születésének
100 eves évfordulója alkalmából