Farsang

A farsang január 6.-tól (vízkereszt napjától) a húsvét elõtti negyedik napig, húshagyókeddig tart. A farsangi szokásokról a korai évszázadokra vonatkozóan nincs elég ismeretünk. A mulatozások fõ idõszaka a 15-16. századra tehetõ. Különösen nagy mulatságokat rendeztek Mátyás király udvarában. A farsangi idõszakban az emberek maszkokat, álarcokat öltöttek magukra, és különbözõ dramatikus játékokat is bemutattak. Legkedveltebb figurák voltak a koldus, betyár, menyasszony, katona stb. A farsangot bõséges evés-ivás, játékosság, táncolás jellemezte. Gyakori volt a három napig tartó bálozás. Fontos szerepet játszott a farsangi-bál a párválasztásban. A farsang jellegzetes étele a fánk és a rétes. Úgy tartották, hogy a fánknak mágikus ereje van. A sok étel fogyasztásától a következõ év bõségét remélték.
(Népmûvész web.)

Február 10.:

Skolasztika napja Szent Skolasztika a nyugati szerzetesség alapítójának, Szent Benedeknek volt az ikertestvére. Fiatalon az Úr szolgálatára adta magát. Eleinte otthon élt, majd testvére példájára kolostorba kívánkozott. Benedek Piombariolában egy kis zárdát épített számára, de ez rövidesen kicsinek bizonyult. Sokat böjtölt, imádkozott, és fáradhatatlanul tevékenykedett az irgalmasság cselekedeteinek gyakorlásában. Szerette a magányt, még testvérével is évente csak egyszer találkozott. Életét Nagy Szent Gergly pápa örökítette meg.
(Forrás: Hankovszky Miklós, katolikus web.)
Skolasztika vagy középkori alakjában Kolos napja termõnap. Általános szokás, hogy ezen a napon szedik, gyûjtik az oltóágat. A most szedett és gondosan eltett oltóággal oltják majd a gyümölcsfákat gyümölcsoltókor. (Népmûvész web.)

Február 10-15.:

1984. A XVI. Magyar Játékfilmszemlén bemutatják Mészáros Márta Napló címû trilógiájának második részét. A filmben, egy híradófilmbetétben megjelenik Nagy Imre, mire a közönség tüntetõ tapsban tör ki.

Február 11-13.:

1988. Az Európai Közösség állam- és kormányfõinek brüsszeli csúcsértekezletén döntenek a közösség 1992-re tervezett integrációjának megvalósításáról.

Február 12.:

Eulália napja Szent Eulália hispániai vértanú, gyermeklány. Szlavóniában a földmûvesek az évszázados tapasztalatok szerint úgy vélik, sõt biztosak benne, hogy az ekkor vetett mag jó termést hoz. Éppen ezért - ajánlják - igyekezzék is mindenki kihasználni az alkalmat.
(Népmûvész web.)

Február 13.:

1141. Meghal II. (Vak) Béla magyar király. Holttestét Székesfehérvárott temetik el.

Február 14.:

Bálint napja A földmûvesháztartásokban mindenfele megindul a tavasz tevékenység, mert mint Topolyán hallottuk, Bálint napján megszólalnak a verebek, jelzik a tavasz közeledtét. Feketicsen is beszélnek a veréblakodalomról, ami már jó idõt jelent. Meg is indul mindenfele a tavaszi munka a gyümölcsösökben: metszik a fákat, a szõlõt, gyümölcsfákat is ültetnek, mert hamar kihajt és megerõsödik. Feketicsen azonban a további hideg idõnek is van jele: ha Bálint napján megszólal a pacsirta, s azt mondja: "csücsülj be!", akkor még hidegre kell számítani.
(Népmûvész web.)

Február 15.:

Fausztinus napja A doroszlóiak mesélik, hogy már nekifognak a gyümölcsfák nyeséséhez, rendezkednek a szõlõskertben, gyümölcsösben, mert jó termést várnak a korai nyeséstõl, munkától.
(Népmûvész web.)

Február 16.:

Julianna napja Julianna ókeresztény vértanú volt. Ezen a napon általában esik a hó, és ettõl az idõjárás enyhülését várják. Általános az a vélemény, hogy már jön a jobb idõ. Ezt úgy fogalmazták meg: "Ha Dorottya szorítja, Julianna tágítja." A tavaszt váró emberek Juliannától várják a tél szorításának megengedését, a szebb, a jobb idot, a természet ébredését. (Népmûvész web.)

Február 18.:

300 éve halt meg Zrínyi Ilona. Nagy múltú fõnemesi család sarjaként született 1643-ban Ozalján Horvátországban. Édesapja Zrínyi Péter gróf édesanyja Frangepán Katalin grófnõ. A kor szülöttei nem csupán a háborúk pusztításaitól szenvedtek. A XVI. Században két világ találkozott Magyarországon, s kényszerült másfél százados együttélésre, mivel 1526-ban a mohácsi csata során az ország török kézre került. Az ország három részre szakadt. A Magyar Királyság a Habsburg fennhatóság alatt állt, a Török Hódoltság területe, valamint létrejött az Erdélyi Fejedelemség. Az új birodalom volt fejedelmével, I. Rákóczi Ferenccel köt házasságot 1666-ban Zrínyi Ilona, két gyermekük születik, Julianna és Ferenc.Apját, a horvát bánt és nagybátyját a Wesselényi Ferenc vezette rendi mozgalomban való részvételért a császár 1671-ben lefejeztette. Öt évvel késõbb elvesztette férjét is. Mindezek után anyósa is meghalt, így õ lett a hatalmas Rákóczi birtok úrnõje. 1682-ben újraházasodik. Második férje, Thököly Imre a Habsburgok elleni - ekkorra már felszámolt - Wesselényi-mozgalomból megmaradt hontalanok, üldözöttek élére állt 1678-ban. A kelet-magyarországi Habsburg seregek ellen Zrínyi Ilona is aktívan közremûködött férje oldalán, vagyonával is támogatást nyújtva ezzel a harcokhoz. A felvidéki területek sikeres visszafoglalásával 1681-re elérték, hogy a Habsburg császár bizonyos engedményeket tegyen. Férje ezek után megpróbált szövetségeseket keresni, és különbözõ tárgyalásokat folytatni. Törekvései azonban nem jártak sikerrel és vereségekor 1685-ben sorsa megpecsételõdött. A törökök fogságába került Thökölyt rabláncon vitték Nándorfehérvárra. Felesége Munkácson maradt két gyermekével. A császár seregei kapva-kaptak az alkalmon és ostromolni kezdték a várat. Hiába, hisz Zrínyi Ilona kitartóan védte otthonát férje helyett is gyermekeivel az oldalán. Három év után azonban mégis megadásra kényszerült. 1688-ban a vár feladása után gyermekeit a császár saját "gyámsága" alá vette, õt pedig egy bécsi zárdában tartotta fogva. 1691-ben férje egy fogságba esett császári tiszt, Heissler tábornok ellenében kicserélte. Ettõl kezdve osztozott a Thököly-emigráció sorsában. Férjét elkísérte számûzetésébe a kis-ázsiai Nikodémiába és ott is halt meg 1703-ban. Hamvait 1906-ban hozták haza, a kassai Szent Erzsébet-székesegyházban helyezték örök nyugalomra.
(Nyíregyházi Zrínyi Ilona gimnázium web.)

Február 18.:

Február 19.:

Zsuzsanna napja Zsuzsannát hamis vád alapján házasságtöréssel vádoltak. Ehhez kapcsolódik a "Zsuzsanna-játék", mely több szerplõs népi játék, és amelyben Zsuzsanna történetét játszák el. A népi hiedelem szerint ha ezen a napon megszólal a pacsirta akkor közel a tavasz.
(Népmûvész web.)

Február 20-28.:

1958. Kádár János és Kállai Gyula vezetésével magyar párt- és kormányküldöttség látogat Romániába. Marosvásárhelyt Kállai azt állítja, hogy "a magyarországi ellenforradalom nyílt területi követelésekkel lépett fel", és a szomszédos Romániában is "vissza akarták állítani a földesúri-tõkés kizsákmányolást". Kádár pohárköszöntõjében köszönetet mond az 1956-57-es román segítségért, de kijelenti: "...itt laknak magyar származásúak is".