Nagyböjt
hamvazószerdától húsvétvasárnapig, negyven napon át tart.
A VII. századtól vált szokássá, 1091-ben II. Orbán pápa iktatta
törvénybe.
Március 8.:
Istenes Szent János szerzetes 1495 március 8-án született
Portugáliában, Liszabon közelében. Nyolcéves korában kalandvágyból
megszökött. Volt pásztor, katona, és rossz társaságba kerülve
hódolt a szerencsejátékoknak és ivászatnak is. Katona korában
harcolt a törökök ellen hazánkban is. Jobb útra tért, midon
egyszer leesett a lóról és hosszabb ideig betegeskedett. Ezután
könyv- és kegyszer-árusítással foglalkozott. Avilai Boldog
János egyik prédikációja annyira megrendítette, hogy életét
a betegek és szegények gondozására szentelte. Kórházat alapított,
és azt kétkezi unkájával és koldulással tartotta fenn. A szellemi
fogyatékosokról való gondoskodásával messze megelőzte korát.
Az Irgalmas rendet ő alapította. Egy fuldokló kisfiú kimentésekor
súlyos betegséget szerzett, és abba halt bele 1550 március
8-án, éppen a születésnapján, Granadában. 1690-ben avatták
szentté. XIII. Leó pápa pedig a kórházak védőszentjévé tette.
(Forrás: Hankovszky Miklós, katolikus
web)
Ünnepét 1714-ben vették föl a római naptárba, március
8-ra. Az Istenes Szent Jánosról elnevezett Irgalmasrend (Fatebenefratelli),
jelképe: Gránátalma és Kereszt. Ez a jel az Istenes Szent
János által alapított Irgalmasrend címeréből való. A gránátalma
és kereszt együttes szimbóluma az irgalmasságot és áldozatot
jelképezi. A kipattanó gyümölcs arra emlékeztet, hogy szeretetünket
kiárasszuk, míg a kereszt arra figyelmeztet, hogy áldozat
nélkül nincs irgalmasság. A közösség jelmondata: Kapunk tárva,
a szívünk még inkább… Az Irgalmasrend Spanyolországból ered.
Alapítójának, Giovanni Ciudad-nak halálát (1550. március 8.)
követően meglepően gyorsan elterjedt Európában. 1586-ban,
nem egészen 40 évvel a későbbi Istenes Szent János halála
után követői már 79 kórházat alapítottak Spanyolországban.
1595-ben Olaszországban a rend kezelésében 29 kórház működött,
és öt évvel később az irgalmasrendi szerzetesek jelen voltak
Franciaországban, Ausztriában, Prágában, Krakkóban, Pozsonyban
és Dalmáciában. Amerika meghódítóit követve, a Rend átkelt
az Atlanti óceánon, ás kórházakat alapított Havannában és
Limában. A 17. század végén az Antillákon is dolgoztak, Guadalupe
és Martinique szigetén. A rend terjeszkedése két autonóm "kongregáción"
keresztül történt, Olaszországból és Spanyolországból. A spanyol
kongregáció főleg az ibériai félszigeten, Latin-Amerikában,
Ázsiában (leginkább a Fülöp szigeteken) terjeszkedett, és
kisebb mértékben Afrikában is. Az olasz kongregáció Közép
és Kelet Európában növelte jelenlétét, de olyan messzire is
eljutottak, mint az Antillák és Kanada. A spanyol kongregáció
nagy veszteségeket szenvedett a napóleoni háborúk alatt, 1835-ben
a spanyol kormány kiűzte a testvéreket szinte valamennyi intézményükből
és megtiltotta újoncok felvételét. 1850-ben meghalt az utolsó
spanyol elöljáró, majd megtörtént a két kongregáció egyesítése,
a rend ismét fejlődésnek indult. A XX. századra a rend eljutott
mind az 5 világrészre. Ebben az évszázadban is számos megpróbáltatás
érte őket: a spanyol polgárháborúban 99 testvért öltek meg,
a II. világháborúban számos kórházuk megsemmisült, a volt
szocialista országokban pedig betiltották működésüket… A rend
tagjai végzik Vatikán egészségügyi ellátását és vezetik híres
vatikáni gyógyszertárukat. Jelenleg 217 kórházuk van, és 1510
szerzetesük… Az irgalmas testvérek magyar földön 1650-ben
Szepesváralján telepedtek meg, majd 1672-ben Pozsonyban, 1737-ben
Temesváron, később Nagyváradon (hajdani épületükben jelenleg
is kórház és gyógyszertár működik.) A XVIII. század vége felé
már 8 rendházuk és kórházuk volt. 1834-ben megtelepedtek Szatmáron.
1856-ban 13 intézménnyel megalakult az önálló magyar rendtartomány.
Trianon után csak 5 intézményük maradt: Eger, Vác, Pápa, Pécs
és Budapest városokban. Vagyonuk nem volt, intézményeiket
Ágoston és Istenes Szent János szellemében munkájukból ás
adományokból tartották fenn. 1950-ben a magyar rendtartománynak
46 tagja állt a gyógyítás szolgálatában, köztük 3 orvos, 12
gyógyszerész és 4 kórházlelkész…
1989-ben megkezdődött a magyar tartomány újjászervezése.
Irgalmas testvérek Pécsett és Budán élnek, váci kórházukat
a Magyar Máltai Szeretetszolgálattal közösen működtetik.
(Forrás: irgalmas.hu)
Március 9.:
1933. Aujeszky Aladár mikrobiológus halála. Ő vezette be
a kutyák veszettség elleni kötelező védőoltását.
Március 10.:
Ildikó napja, a germán Ildico névből származik. Először Jordanes
VI. századbeli gót történetíró latin nyelvű műveiben találkozunk
vele Attila hun uralkodó második feleségének neveként. (fay-sulinet.hu)
Március 12.:
Gergely napja Görög eredetű név, éberen őrködőt jelent.
Gergely-járás: az iskoláskorú gyermekek országosan ismert,
színjátékszerű játéka. A nap ünneplését IV. Gergely pápa rendelte
el 830-ban. Elsősorban köszöntő, adománygyűjtő célja volt.
A diákok ezekből az adományokból teremtették meg a tanulásukhoz
szükséges anyagi feltételeket. Ezen a napon vetélkedőket,
diákpüspök-választást és felvonulásokat rendeztek. Gergely
napjához időjárás- és termésjóslás is kapcsolódott. Ismert
mondás, miszerint ha ezen a napon esik a hó: "Megrázza
még szakállát Gergely." (Tiszaújváros
web.)
- 1241. A Batu kán vezette mongol fősereg megsemmisíti a
Vereckei hágót védő nádor csapatát. A mongol előörs Pestig
dúlja az országot.
- 1783. született Koszeghy-Mártony Károly hadmérnök, tábornagy.
Mint mélyépítészettel foglalkozó mérnök földnyomás-kutatásaival
tűnt ki. Feltalálta a gázálarc ősét és a tábori főzőkészüléket.
(fay-sulinet.hu)
- 1783. született Jávorka Sándor Kossuth-díjas flórakutató.
100 növényalakot ő nevezett el; kb. 40 pedig az ő nevét viseli.(u.o.)
Március 13.:
1885. született Mező Ferenc sporttörténész, aki Az olimpiai
játékok története című művével az 1928-as olimpia művészeti
versenyének aranyérmese volt. (u.o.)
Március 14.:
1074. Géza és László hercegek egyesült serege legyőzi Salamon
királyt a Pest megyei Mogyoródnál vívott csatában. Salamon
király hatalma Pozsony és Moson vidékére szorul vissza.
- 1794. Bem József születésnapja. Bem József lengyel katonatiszt,
a magyar szabadságharc tábornoka.
Március 15.:
- Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc napja.
Kristóf napja Kristóf görög eredetű név, jelentése Krisztust
hordozó.
- 1933. László (Lowy) Ede Dezső vegyészmérnök, muegyetemi
tanár
halála. Főként a borok kémiai elemzésével, a borhamisítások
felismerésének kidolgozásával foglalkozott. (fay-sulinet.hu)
Március 20.:
1894 Kossuth Lajos halála.
Március 21.:
Benedek napja A bencés rendet alapító Szent Benedek ünnepe.
Benedek napján zsírt és fokhagymát szenteltek, amelynek gyógyító
erőt tulajdonítottak. (Tiszaújváros web.)