Egy szellõ felsikolt, apró üvegre lép
s féllábon elszalad.
Ó április, ó április,
a nap se süt, nem bomlanak
a folyton nedvesorrú kis rügyek se még
a füttyös ég alatt.
(Radnóti Miklós: Naptár)

Április 1.:

1959. A Legfelsõbb Bíróság Népbírósági Tanácsa Vida Ferenc elnökletével Mérei Ferencet 10 évi, Fekete Sándort 9 évi, Litván Györgyöt 6 évi, Hegedûs B. Andrást 2 évi, Széll Jenõt 5 évi börtönre ítéli. (Beszélõ)

Április 3.:

1959. Részleges amnesztia a 2 évnél nem hosszabb idõre elítéltek részére. Egyéni kegyelemben részesül Tildy Zoltán. Május 31-ig részleges közkegyelemben részesül 1610 politikai elítélt.(Beszélõ)

Április 5.:

1263. IV. Béla városi kiváltságot ad a (német)lipcsei hospeseknek. (hospes= idegenbõl származó lakosok; telepesek;) Az Árpádházi királyok alatt M.o.-on letelepedett, iparral és kereskedelemmel foglalkozó idegen (német, olasz, szláv); a.m. vendég.

1984. A Magyar Nemzeti Bank újabb 200 millió dolláros hitelt vesz fel a
Világbanktól. (Beszélõ)

Április 6.:

1814. született Ybl Miklós. Az Ybl család osztrák származású volt, de id. Ybl Miklós már Székesfehérváron volt kereskedõ. A késõbbi építész is ebben a városban sírt fel elõször... Az elemi iskolát is itt kezdte, majd tanulmányait Bécsben, a Császári és Királyi Polytechnikai Intézet (Mûegyetem) Reáliskolájában folytatta. Mûegyetemi tanulmányait 1831-ben végezte el - természetesen -, kitûnõ eredménnyel. Hogy gyakorlatot szerezzen, a következõ év elején Pollack Mihály városi szabadalmazott kömives céhébe állt be rajzolónak. 1836 elejéig itt is maradt, majd átszegõdött a bécsi Koch Henrikhez. 1842-ben a müncheni Királyi Mûvészeti Akadémiára került, ahol beleszeretett a romantika mufajába. Jól tudta: ahhoz, hogy építmester lehessen, külföldi vándorutat kell tennie, így választotta úti céljául Poroszországot, Hollandiát és Franciaországot. Ám elõször mégis Itáliába ment, ahol a reneszánsz alkotások hatása alá került. Ausztrián keresztül tért vissza Magyarországra, és néhány sikertelen munkavállalás után építészeti intézetet alapított Pollack Ágostonnal, akivel 1846-ig voltak társak. A forradalom idején nem volt katona, 1846-51 között Fóton lakott Károlyi István birtokán. Ebben az idõben házasodott, felesége Lafite Ida osztrák származású nevelõnõ volt. 1847-ben kapott egy uradalmi építészi állást, amit az ötvenes évek végéig fenn is tartott. Erre az idõre tehetõ a fóti kastély átépítése, különbözõ gazdasági épületek emelése és a templom megépítése is. A 60-as évek elejéig a romantikus stílus hatása alatt dolgozott, de épületei mindig tartalmaztak klasszikus harmóniákat, és mindegyiknek volt egyéni jellege. Ebben az idõszakban kísérletezett az öntöttvas épületeken lévõ alkalmazásával, amit magyar építészek közül elõször tett meg. Õ készítette 1862-ben, a leégett várpalotai Zichy-kastély újjáépítésének terveit. Ahogyan ma a kastély látható, lényegében Ybl Miklós mûve. Az 1870-ben kezdett fovámpalota építése során teljesedett ki elõször a neoreneszánszhoz való vonzódása, ahol szintén alkalmazott öntöttvasat, szerkezetként. Az operaház mai formája több változat után alakult ki, a 80-as években pedig már bérházak és kastélyok (Csurgó, Ókigyós, Marcali, Surány, Doboz, Kétegyháza, Mácsa, Lengyeltóti, Parád stb.) építése mellett tervezett szobortalapzatokat, és a Danubius-kút is az õ keze által készült el. Utolsó nagyszabású munkája a budai Vár kiépítési terve volt, amit sajnos már nem tudta befejezni - örökébe Hauszmann Alajos mûegyetemi tanár, a reneszánsz legkiválóbb magyar ismerõje lépett. 1891. január 22-én halt meg. Tiszteletére 1953-ban évenként kiosztásra kerülõ Ybl-díj elnevezésû építészeti díjat alapítottak. (Budapesti Mûszaki Egyetem web)

Ybl Miklós fóti temploma. A vallásos Károlyi István gróf kérésére a fóti templom 1845 és 1855 között készült, Ybl romantikus korszakának korai csúcsát jelentette. A háromhajós, famennyezetes templom négy torony közé zárt tömege újszerû és hagyományos egyszerre. A határozott geometriára törekvõ, kubusszerû megjelenés szigorú és tömör megfogalmazású romanika stílusjegyei alkalmazásával járt együtt. Románkori kegyúri templomként próbált megjelenni. A hazai viszonylatban ismeretlen lapos toronyzáródások normann-angol emlékeket idéztek. A további megformálásban számos korabeli templomépítkezés is szerepet játszhatott. Schinkel híres berlini Werder temploma, vagy Gärtner alkotása, a müncheni Ludwigskirche is mutathatott példát. A részleteket tekintve ókeresztény, keleti hatások is felfedezhetõk. Ismerve Ybl egész életmûvét, a fóti templom frissességében tûnik ki. A hagyományos részletek egy ízig-vérig XIX. századi épületet formáltak meg.Ybl másik jelentõs romantikus alkotása 1852-bol a pesti Múzeum körúton az Unger-ház. A szûk foghíjtelken háromszintes, kilenc nyílástengelyes fõhomlokzattal emelt két utcára nézõ épületet tervezett. A félköríves stílust alkalmazta, ívsoros és keleties pártázatú fõpárkánnyal. A földszint felett, szinte osztópárkányként, robosztus erkélysort tervezett, melyek sorát az egész homlokzatmagasságon végighaladó félköralaprajzú falpillérek szakították meg. A második emelet nyílássora alatt mindezt, az erkélyeket utánzó, erõteljes könyöklopárkány ismételte meg. Ybl az Unger-ház homlokzatánál bemutatta, hogy az architektúra hagyományos elemei - párkányok, nyílástengelyek - szabadon formálhatók, hatásuk a legváltozatosabb eszközökkel érhetõ el. A romantika egyik jelentõs eredménye volt ez. Egyrészt tovább egyszerûsödött az épülettömeg, másrészt a középkor építészetének kötetlenebb szabálya az alkotó fantázia eszköze lett. Már csak egy lépésre volt a különbözõ korok stíluselemeinek célszerû kiválasztása, keverése, mely tovább fokozta az építész kifejezõ erejét, alkotó lehetõségeit.
(Kalmár Miklós,Budapesti Mûszaki Egyetem.)

Április 7.:

1146. II. Géza visszaszerzi Pozsonyt és hadat üzen a Boriszt támogató II. (Jasomirgott) Henrik osztrák õrgróf és bajor hercegnek.

Április 8.:

1860. elhunyt Széchenyi István.
Déli harangszó a nagycenki római katolikus templomból. A Cenk szavunk a régi magyar nyelvben állatkölyköt jelentett. Így hívták a katonaújoncot, az inast, az apródot és a vadászinast is. A helyi hagyomány szerint Taksony vezér csatát vesztett vitézeit is cenknek nevezték, akik itt telepedtek le és ezért lett a település neve Cenk. Nagycenk neve összeforrott a Széchenyi-családéval. Itt élt és a családi sírboltban nyugszik gróf Széchenyi Ferenc, a Nemzeti Múzeum megalapítója és fia, Széchenyi István, a reformkor nagy alakja, a Magyar Tudományos Akadémia megalapítója, a Lánchíd építõje. A község központjában egy kisebb dombon épült fel a Szent Istvánnak szentelt mai plébániatemplom, Ybl Miklós tervei és Széchenyi István útmutatása szerint. Az õ kérése volt, hogy a templom falai fehérek legyenek, minden cikornyás díszítéstõl mentesek, hogy már messzirõl láthassa, aki Nagycenk felé közeledik. Sajnos, az 1860. április 8-án elhunyt Széchenyi István így nem érhette meg kegyúri templomának felszentelését, amelyre 1864. augusztus 20-án került sor. Az 50 méter magas toronyban a délidõben megszólaló harang a Széchenyiekre is emlékezik és Szent István országának dicsõségét hirdeti. (Kossuth rádió, ápr.8.01)

Április 11.:

1137. Felszentelik a korábban leégett majd újjáépített szentmártoni apátságot.
1165. A magyar király csapatai által ostromolt szerémségi Zimonyban meghal IV. István (ellen)király. (Holttestét utóbb Székesfehérvárott temetik el.)

1241. A mongol fõsereg a Sajó melletti Muhi falu közelében megsemmisíti a IV. Béla vezette magyar hadakat

1885. született Kosztolányi Dezsõ költõ