JÚNIUS
| Magyar Krónika,
június 7. |
|
|
| Montreál
|
Június 8.: Prágai
szent Ágnes szûz Prágában született
1205-ben. Szülei I. Ottokár cseh király és
Konstancia, III. Béla magyar király leánya
voltak. II. Frigyes császár házassági
ajánlatát elutasította, mert elhatározta,
hogy Krisztusnak szenteli magát. 1234-ben belépett
a Klarisszák prágai kolostorába. Assisi
Szent Klárával igen jó barátságban
volt, levelet is váltottak egymással. Ágnes
buzgólkodása folytán templom és
kórház is épült; az egykori nyomornegyedbõl
karitatív központ lett. Nõvértársainak
idõsebb nõvére és lelki édesanyja,
a szegényeknek és szûkölködõknek
jótevõje, torzsalkodó családtagjainak
pedig békítõje volt. Prágában
halt meg 1282. március 2-án. Sírját
1930-ban tárták fel. II. János Pál
pápa avatta szentté 1989. november 12-én.(Katolikus
web)
Assisi Szent Klára 1193 körül született,
1253-ban halt meg, és halála után két
évvel avatták szentté. Olaszországban
nagyon népszerû, Õ Assisi város védõszentje,
és sírja híres gyógyító
hatalmáról. Franciaországban is gyógyító
hatást tulajdonítanak az ún. Klára-forrásoknak.
Az Érdy-kódex kilenc olyan mozzanatot tár
fel életébõl, amelyek mind isteni kiválasztottságát
és szentségét tükrözik, ezek:
a Klára édesanyjához szózatot intézõ
kereszt ; a fiatal korától önként
vállalt Istennek tetszõ élet, jámborság
és önsanyargatás; a szüzesség
megtartása; szerzetesi élet vállalása,
elvonulás a világtól; példamutatás
más nemes asszonyoknak; szüntelen imádságai,
melyekkel sebet éget a Sátánba ; a szerzetesi
regulák szigorú megtartása; jósága
és önzetlensége; csodatételei, a kenyérszaporítás
csodája... A korabeli legendairodalom legvalószínûbb
forrása Tommaso da Celano életrajza, amit Szent
Ferenc kérésére készített
Szent Kláráról...Az Érdy-kódex
utal Klára követõire is, a nemesasszonyokra
és királyleányokra, akik rendjébe
léptek, annak ellenére, hogy regulái nagyon
szigorúak voltak. A klarisszák rendjéhez
tartozott több magyar királylány és
hercegnõ is, többek között Árpádházi
Boldog Kinga és Prágai Ágnes is... Klára
a hímzés védõszentje, és
XII. Pius pápa 1958-ban a televízió védõszentjének
nyilvánította õt. Rendje az egyik legnagyobb
nõi rend korunkban is. Eredetileg a bencés regulát
fogadták el, és nagyon szigorúan éltek.
Nem viseltek harisnyát és sarut, a földön
aludtak (még Klára is csak akkor használt
vékony szalmazsákot, mikor ezt Szent Ferenc megparancsolta,
állandó betegeskedései miatt). Csak akkor
szólalhattak meg, ha nagyon szükséges volt,
illetve ha vigasztalni kellett valakit. Nem lehetett magántulajdonuk,
csak alamizsnából éltek. IX. Gergely pápa
1228-as rendelete, a privilegium paupertatis (a szegénység
elõjoga) megtiltja azt, hogy a klarisszáknak bárki
is erõszakkal adományozzon földeket vagy
javakat a kezdetektõl nagyon népszerû rend
volt, néhány év alatt ötvennél
több kolostora alapíttatott csak Spanyolországban.
Magyarországon szintén a XIV. század elején
nyílt elsõ kolostora, Nagyszombatban. (magyar-irodalom.elte.hu
web)
KLARISSZA MONOSTOR- REMETESÉG, "SZÉCSÉNY
ÁGACSKÁJA"
Ordo Sororum (Monialium) Sanctae Clarae ; OSC.
A közösség hivatása: monasztikus, kontemplatív.
Egyházjogi státusza: pápai jogú
nõi szerzetes intézmény… 1212 Virágvasárnap
estéjén Assisi Szent Klára Istennek szenteli
életét a szülõvárosa melletti
Portiunculában. Osztja Szent Ferenc (Assisi) egyetlen
vágyát: megtartani az Evangéliumot, követni
Krisztust, az õ életét és szegénységét.
Ez a Klarissza Rend kezdete. Ma a világon kb. 15.000
klarissza él. Alapító Monostoruk "Sion
Ágacskája" lelkiségi sajátossága:
remete-lelkülettel megélni Szent Klára Reguláját,
nagyobb hangsúlyt helyezve a magányra, a csöndre,
az imádságra. Életük teljesen a Gondviseléstõl
függ. Nincs jövedelmet hozó munkájuk,
napjaik a liturgia, 4 magányban végzett imaóra,
csoportok, személyek fogadásával, valamint
a házi, kerti munkával telik. Jelenleg néhány
nõvér tehetsége szerint szobrászkodást,
ill. ikonfestést tanul. Életüket kizárólag
adományokból tartják fenn. Külsõ
tevékenységük: imádságuk megosztása
másokkal, a csendes lelkigyakorlatra elvonulni vágyóknak
három különálló "remeteséget"
tartanak fenn, idõként fogadnak be személyeket,
ill. kis létszámú csoportokat "monasztikus
napok"-ra, ahol a mindennapokban megtapasztalhatják
a szív állandó Istenhez fordulását.
Magyarországon 1995. aug. 12-én telepedtek le
Szécsényben. (KLARISSZA MONOSTOR- REMETESÉG,
"SZÉCSÉNY ÁGACSKÁJA" web)
Június 09-15.: 1958. A Legfelsõbb Bíróság
Népbírósági Tanácsa Vida
Ferenc elnökletével folytatja a Nagy Imre-per titkos
tárgyalását. Nagy Imrét, Gimes Miklóst,
Maléter Pált halálra, Kopácsi Sándort
életfogytiglani, Donáth Ferencet tizenkettõ,
Jánosi Ferencet nyolc, Tildy Zoltánt hat, Vásárhelyi
Miklóst ötévi börtönre ítélik.
Ítélet Nagy Imre és társai bûnperében
A Magyar Távirati Iroda jelenti:
"Az igazságügyi hatóságok befejezték
az eljárást ama személyek vezetõ
csoportja ügyében, akik 1956. október 23-án
az imperialisták aktív közremûködésével
ellenforradalmi fegyveres lázadást robbantottak
ki a Magyar Népköztársaság törvényes
rendje megdöntésére. A Magyar Népköztársaság
legfõbb ügyésze vádiratában
Nagy Imrét és bûntársait: Donáth
Ferencet, Gimes Miklóst, Tildy Zoltánt, Maléter
Pált, Kopácsi Sándort, Szilágyi
Józsefet, Jánosi Ferencet, Vásárhelyi
Miklóst a magyar népi demokratikus államrend
megdöntésére szervezkedés bûntettével,
ezenkívül Nagy Imrét hazaárulással,
Kopácsi Sándort és Maléter Pált
katonai zendülés bûntettével vádolta
meg. Losonczy Géza terhelt ellen az ügyészség
a büntetõeljárást megszüntette,
mert nevezett idõközben betegség következtében
meghalt. (...) A Legfelsõbb Bíróság
mérlegelve a bûncselekmények súlyát,
a súlyosbító és enyhítõ
körülményeket, a lefolytatott tárgyalás
alapján a vád tárgyává tett
cselekményekben a vádlottakat bûnösnek
mondta ki, és ezért Nagy Imrét halálra,
Donáth Ferencet 12 évi börtönre, Gimes
Miklóst halálra, Tildy Zoltánt hatévi
börtönre, Maléter Pált halálra,
Kopácsi Sándort életfogytiglani börtönre,
dr. Szilágyi Józsefet halálra, Jánosi
Ferencet nyolcévi börtönre, Vásárhelyi
Miklóst ötévi börtönre ítélte.
Az ítélet jogerõs. A halálos ítéleteket
végrehajtották." (Népszabadság,
1958. június 17.)
Június 15.: Árpádházi Boldog
Jolán IV. Béla magyar király és
a konstantinápolyi császári családból
származó Laszkarisz Mária leánya
1238 körül született. Rokonai között
van Magyarországi Szent Erzsébet, és Prágai
(Csehországi) Szent Ágnes; két nõvére
Boldog Kinga és Szent Margit. A szülõi házban
mindössze öt évet töltött melybe
beleesik a tatárjárás borzalmas ideje.
Szülei ekkor szentéletû nõvére
gondjaira bízták. 17 éves korában
Boleszláv kalisi és gnieznói fejedelem
személyében a legméltóbb férj
oldalára került. 23 évet töltött
példás keresztény házasságban.
Három gyermeket szült mindenütt bõkezû
ajándékokkal segítette a szegényeket,
özvegyeket és árvákat. Két
klarissza monostort alapított. Férje halála
után a szintén özvegységre jutott
Kinga nõvérével vagyonát felosztva
az ószandezi klarissza monostorba vonult. Szent Kinga
halála után a gnieznói monostorba költözött.
Kitûnt alázatosságával és
imaéletével. 1298. június 11-én
halt meg. (Katolikus web)
Június 21.: Gonzága Szent Alajos szerzetes
1568-ban született a lombardiai Mantova közelében
a Castiglione hercegi családból. Édesanyjától
jámbor nevelést kapott. Már fiatal korában
megtanulta, hogy heves természetét fékeznie
kell. Apród volt Firenzében, majd Madridban II.
Fülöp király udvarában. Komolysága
és vallásossága már akkor feltûnt.
A hercegséghez való jogát átengedte
öccsének és 17 éves korában
belépett a Jézus Társaságba, miután
hosszas kérés után apja megadta erre az
engedélyt. Szerzetesnövendék volt Rómában,
amikor ott kitört a pestisjárvány. Önfeláldozóan
ápolta a betegeket, majd õt is elragadta a járvány.
1591. június 21-én halt meg, Rómában.
(Katolikus web)
