AUGUSZTUS
| Magyar Krónika,
augusztus 2. |
|
|
| Montreál
|
Augusztus
3.: Szent Domonkos napja. Domonkos a latin Dominicus
névbõl származik, jelentése: az
Úrhoz, azaz Istenhez tartozó, az Istennek szentelt.
Más vélemény szerint azt jelenti: vasárnap
született. Dominika a férfinév nõi
párja. Domokos, népiesen Domonkos, a róla
elnevezett rend alapítója 1170 és 1221
között élt. Tiszteletét számos
keresztnévi eredetû családnevünk
tanúsítja, mint például a Domonkos,
Damonkos, Domokos, Damokos, Doma, Damos, Dacsó, Dancs.
Szoregen, a Tejút közepének egyik csillagképét
Szent Domonkos kertje néven emlegetik, és azt
mesélik, hogy a kertet olvasó keríti,
két csillagból áll a kapuja, Szent Domonkos
az õrizõje. Amikor a virágok hervadoznak,
vagyis az emberek erkölcstelen életet élnek,
sírva mondja Domonkos, hogy lankadnak a virágai.
Egy népi rigmus szerint: "Ha Domokos forró,/
Kemény tél várható". (Romániai
Magyar Szó,1999.08.04.)
SZENT DOMONKOS REND Ordo Praedicatorum ; OP (Prédikátor
Rend) A közösség hivatása: igehirdetés,
lelkipásztorkodás...pápai jogú
férfi szerzetes intézmény (papi). A spanyol
Guzman Szent Domonkos alapította 1215-ben; III. Honorius
pápa hivatalosan megerõsítette 1216-ban.
A Rend célja apostoli: a világ evangelizálása
Jézus Krisztus egyházának hitében.
(Specialiter az isteni igazság hirdetésére
és a lelkek üdvének munkálására
alakult.) Lelkisége: önmegszentelõdés
és mások megszentelése (Contemplata aliis
tradere), sajátos eszközökkel. Ezek: fogadalom
a három evangéliumi tanácsra; közös
élet; állandó studium; rendszeres közös
és egyéni ima; aszketikus gyakorlatokon alapuló
szigorú életvitel. Hazánkban 1221-ben
telepedett le a Rend Székesfehérvárott
(Magyarországi Boldog Pál). Nemsokára
mintegy 60 konventben élnek és dolgoznak a dominikánusok
és dominikánák. Tudományos és
kulturális tevékenységet is folytatnak
(kódexek!); hithirdetésükben sok vértanút
adnak. A török pusztítás majd II.
József kolostor-feloszlatásai után, 1950
elõtt 6 férfi és 8 nõi zárdában
folyik az igehirdetõ, szentségeket kiszolgáltató,
és a nõi ág iskolai-tanító
tevékenysége. Jelenleg közös szerzetesi
élet 7 kolostorban folyik: háromban férfiak,
négyben II. és III. rendi kontemplatív
és apostoli, tanító apácák
élnek és dolgoznak a lelkek üdvén.
Több helyen a világban élve harmadrendi
közösség gyakorolja a dominikánus
apostoli életet (1996).(katolikus web.)
ÁRPÁDHÁZI SZENT MARGITRÓL NEVEZETT
SZENT DOMONKOS RENDI NÕVÉREK APOSTOLI KONGREGÁCIÓJA
OP A közösség hivatása: tanítás,
hitoktatás, egyházközségi munka.
Egyházjogi státusza: egyházmegyei jogú
nõi szerzetes intézmény. A közösség
jogi személy. Szent Domonkos bûnbánó
testvérületébõl alakult idõvel
a zárdai harmadrend. Magyarországon 1868-ban
P. Anselmi domonkos atya segítségével
telepedtek le Kõszegen. Szent Ágoston regulája
és a rendi szabályok szerint élõ
nõvérek a magyar lányok nevelését
tartották fõfeladatuknak. Kõszegen elemi
népiskola, polgári, óvónõ-
és tanítónõképzõ
nagy közmegelégedéssel mûködött.
Ezért hívták meg a nõvéreket
Vasvárra, Hódmezõvásárhelyre,
Szombathelyre majd Velembe, Szegedre, Szarvaskendre, Budapestre.
Mindenütt áldásosan mûködtek
1948-ig az államosításig. 1950-ben 20
nõvér maradt hajléktalan. Mindenkinek
magáról kellett gondoskodnia. A legkülönbözõbb
munkaterületeken biztosították megélhetésüket,
de életükkel tanúskodtak dominikánus
lelkületükrõl. 1990-ben kaptuk vissza romos
házunkat Szombathelyen és megkezdtük a
rendi életet 3 örökfogadalmassal és
négy fiatallal. Jelenleg 7 örök, 5 ideiglenes
fogadalmas nõvér, 7 novicia és 8 jelölt
készül a dominikánus életre, amely
kifelé iskolai tanítás, hitoktatás,egyházközségi
munka.(u.o.)
Augusztus 4.: Vianney
szent János Mária áldozópap Lyon
mellett született 1786-ban. Szülei egyszerû
földmûvesek voltak. Édesanyja Isten szolgálatára
nevelte, de a francia forradalom, majd az anyagi nehézségek
lehetetlenné tették taníttatását.
Földmûves munkát végzett, de hõ
vágya volt, hogy pap lehessen. 19 éves korában
sikerült iskolába kerülnie, de igen sokat
küzdött a tanulással. A szemináriumban
fogyatékos latin tudása miatt nehezen végezte
tanulmányait. 29 éves korában pappá
szentelték, káplán lett, majd Ars plébánosa.
A vallástalan falut néhány év
alatt megváltoztatta, híre bejárta az
egész országot. Nagyra értékelték
õt, mint gyóntatót, a hívek mindenfelõl
sereglettek hozzá, és tanácsait szent
tisztelettel fogadták. Súlyos kísértések
és testi fájdalmak gyötörték,
mégis mindig mindenkinek szeretettel állt szolgálatára.
Az eucharisztikus Jézus volt életének
középpontja. 74 éves korában halt
meg 1859. augusztus 4-én. XI. Pius pápa avatta
szentté 1925-ben, és tette meg a plébánosok
és lelkipásztorok védõszentjévé...(Részletek
Trucho:Az ars-i plébános c.kötetébol,
katolikus web.)
Augusztus 5.: Havas
boldogasszony - Szuz Mária Római fotemplomának
felszentelése, a Santa Maria Maggiore bazilikának
szentelési évfordulóját ünnepeljük
ma. A legenda szerint a IV. sz.-ban Liberius pápa idejében
az örök városban egy János nevu gazdag
particius és felesége elhatározták,
hogy vagyonukat a Szent Szûznek ajánlják
fel. A Szent Szûz álomban megjelent a házaspárnak
és tudtukra adta, hogy azon a helyen, amelyet másnap
hó borít, templomot emeljenek tiszteletére.
A Szûzanya e szentélyét ezért Havas
Boldogasszony bazilikának is nevezik. A felépített
bazilikát III. Sixtus pápa díszítette
remek mozaik képekkel annak emlékére,
hogy az efezusi zsinat 431-ben hittételként
hirdette ki Szûz Mária istenanyai méltóságát.
(u.o.)
Augusztus 7.: Szent
II. Szixtusz pápa, vértanú Szixtuszt
257-ben szentelték Róma püspökévé.
Valeriánus császár üldözése
alatt halálbüntetés terhe alatt tilos volt
a keresztényeknek halottaik sírjánál
összegyûlni. 258. augusztus 6-án Szixtus
pápát négy diakónusával
együtt elfogták a Kallixtusz-katakombában
és ott, ahol a szentmisét végezte vértanú
halált szenvedett. Fodiakónusával, Szent
Lõrinccel együtt a III. század legtiszteltebb
vértanúja (u.o.)
Augusztus 10.: 1279.
IV. (Kun) László kiadja a (II.) kunok helyzetét
szabályozó törvényét. A király
meghagyja: a kunok a nekik adományozott területen
a Duna-Tisza közén, a Temes, Maros és a
Körös mentén telepedjenek le; szakáll-
és hajviseletüket, valamint öltözködésüket
kivéve keresztény módra éljenek,
keresztény foglyaikat bocsássák szabadon.:
(Idézet: A Magyarok Krónikája, Magyar
Könyvklub, Bp., 2000).
Augusztus 12.: 1957.
Szigethy Attila a gyõri honvédkórházban
öngyilkosságot követ el. Szigethy Attila
(1912-1957) parasztpárti politikus, országgyûlési
képviselõ (1947,1949,1953), a Gyõr-Sopron
megyei Tanács elnökhelyettese (1950-1954), a Gyõri
Nemzeti Tanács elnöke (1956.okt.26.), a Dunántúli
Nemzeti Tanács
elnöke (1956.okt.30.), a Hazánk c. lap felelõs
kiadója a forradalom alatt. (Kisalföld, 1991.
március 23., Dr. Borbély József írása)...Emléke
csak az utóbbi két esztendõben bukkan
föl tétován, a mi magyar felejtésünk
(felejteni akarásunk) mély, zavaros kútjából.
Összetört csontjaira 1990 nyarán leltek rá
(hosszas és reménytelennek tûnõ
keresés után) ...(Borbély József.Copyright
© 1997., ISE, Sopron)
Augusztus 16.: 1962.
Az MSZMP KB határozata "a törvénysértõ
perek lezárásáról", az 1950-es
évek koncepciós pereirõl. Kizárják
a pártból a szovjet emigrációban
élõ Rákosi Mátyást és
Gerõ Ernõt.