SZEPTEMBER
Szent Mihály hava
| Magyar Krónika,
augusztus 29. |
|
|
| Montreál
|
A római naptár szerint
szeptember hónap neve a 'hetedik' szóból
ered. Cesare Ripa ikonológus szerint a hónapot
egy repülõ, nevetõ ifjú személyesíti
meg, bíborruhában, fején köleskoszorúval.
Jobbjában mérleggel, a hónap jelével,
baljában a szõlõvel és más
gyümölccsel teli bõségszarú.
Szeptemberrel kezdõdik meg az õsz, így
általában elfogadott az a megállapítás,
hogy "szeptember szép ember, november csúf
ember, december rossz ember". Ha hûvös az
idõ, azt szokták mondani: "Megnézi
szeptember, miért dolgoztunk a nyáron".
Egyébként a hagyomány szerint a karácsonyig
tartó idõjárást is megmutatja
szeptember a saját idõjárásával.
(Népmûvész honlap)
SZEPTEMBER 1.: Egyed
napja A Tizennégy Segítõszent egyike.
Fõleg a bûnösök szószólójaként,
a szoptató anyák védõszentjeként,
szórványosan a jószág patrónusaként
tisztelték. A középkori egyházban
köménymagot szenteltek az õ nevében
a jószág betegsége, megrontása
ellen. Ünnepe naptári helye miatt is többfelé
õszkezdõ napnak számít. Egyes
erdélyi református magyar szórványokban
a múlt században ezen a napon, a jószágoltalmazó
Egyed ünnepén álltak szolgálatba
a fõ pásztorok. Ettõl kezdve hat hétig
"nem vettek tisztát magukra", és minden
pénteket megböjtöltek. E naptól kezdve
nem szabad a szõlõskertben szekérrel
járni, sem abroncsos edényt hordani. Virradat
elõtt a gazda meztelenül körüljárja
szõlõjét, négy sarkán összeköti
a gallyakat, hogy ezzel elzárja a gonosz elõl.
A palóc hagyományok szerint a búza vetését
ezen a napon kell elkezdeni, és ez volt régen
a disznók "hízóba fogásának"
napja is.Ehhez a naphoz is kapcsolódnak idõjárásjósló
mondások: például ha Egyed napján
esik, akkor esõs lesz az õsz is, gyenge lesz
a tél és bõ lesz a kukoricatermés.
Ha viszont szép az idõ, az õsz is kellemes,
a bor jó ízu, ízletes, "itatós"
lesz. Ehhez a naphoz kapcsolódó, többfelé
ismert tréfás találóskérdés:
mikor van a túróscsusza nevenapja? Egyed napján.
(Népmûvész honlap)
SZEPTEMBER 3.: Nagy
Szent Gergely pápa egyháztanító
Rómában született 540 táján,
patrícius családból. Állami szolgálatba
lépett és késõbb õ lett
Róma városának prefektusa....Rövidesen
visszavonult a polgári méltóság
viselésétõl, szülei Monte Coelii
palotájából alakított Szent András
kolostorba, amelynek szerzeteseibõl küldte el
Ágostont és 40 társát az angolszászok
megtérítésére. A család
szicíliai birtokain további hat kolostort létesített.
Õ maga is bencés szerzetes lett az András-kolostorban.
578-ban diakónussá szentelték, majd nemsokára
el kellett hagynia kolostorát, pápai követként
Konstantinápolyba küldték. 590. szeptember
3-án, Szent Péter székébe választották.
Igaz jó pásztor volt az ügyek vitelében,
a szegények segítésében és
a hit terjesztésében. Elrendezte az Egyház
ügyét Itáliában, õrködött
a keleti és nyugati Egyház egysége fölött,
kapcsolatba lépett a forrongó germán
törzsekkel, megszervezte és megreformálta
a liturgiát. Mindezen külsõ tevékenysége
mellett még maradt ideje az írásra is,
erkölcsi és hittudományi kérdésekrõl
sokat írt. Szent Ágoston püspök volt
rá nagy hatással. Nagy Szent Gergely pápa,
a négy nyugati egyházatya egyike. Mint pápa
királyokkal és fejedelmekkel levelezett (854
levele maradt reánk). Rengeteget fáradozott
a pogányok megtérítésén.
A liturgiát megszilárdította, az egyházi
éneket megszervezte. 605. március 12-én
halt meg. (katolikus web)
DIAKONATUS (Szerpapság):
Azokat az ötödéves kispapokat, akik a hivatást
teljes szívükkel érzik és akiket
a megyéspüspök, valamint a szeminárium
elöljárói alkalmasnak találnak,
az év vége felé (májusban) diakónussá
szentelik. A diakonosz görög szó szolgát
jelent, eredeti feladata elsõsorban a szegények
szolgálata. A szentelés úgy történik,
hogy a püspök a szentelendõ fejére
teszi a kezét és imádkozik fölötte.
Ezzel a papnövendék klerikussá, azaz a
papság rendjének részesévé
válik. Ez visszavonhatatlan, a szentség által
egész életére küldetést kap
Isten népe szolgálatára. Innentol kezdve
kötelezõ számára a cölibátus
(nem nosülhet meg), mondania kell az Egyház imáját,
a zsolozsmát, engedelmességgel tartozik megyéspüspökének.
A diakónus sajátos feladatai: A liturgiában
a püspök és a pap segítségére
van, elõkészíti az áldozati adományokat
(az ostyát és a bort). Olvassa az evangéliumot.
Prédikálhat. Kiszolgáltatja a keresztséget,
asszisztál a házasságkötésnél
(esket), kiszolgáltatja az Oltáriszentséget.
Temet. Vezeti a közös zsolozsmát és
ha nincs mód szentmise végzésére
(nincs pap), akkor igeliturgiát vezethet. Feladata
a szeretetszolgálat (karitász). Pap hiányában
vezethet egyházközséget is......diakónus
lehet valaki akkor is, ha nem akar pap lenni. Ezek a szolgálatok
az osegyházban gyakoriak voltak, mostanában
újra feladják olyan laikusoknak is, akik nem
akarnak papok lenni. Most különösen az állandó
diakonátust emeljük ki. Fontos különbség,
hogy az állandó diakónusok családjuk
körében maradva vállalnak szolgálatot
az Egyházban, azaz nos állapotban is felszentelik
oket (ha viszont notlen állapotban kapta meg a szentséget,
õ sem nõsülhet már meg). Az állandó
diakonátus követelménye betöltött
35 év, példamutató családi és
közösségi élet. Küldetése
nem az egész egyházmegyére, hanem egy
meghatározott plébániára szól.
(Esztergomi Hittudományi Fõiskola
és Érseki Papnevelõ Intézet honlapról)
SZEPTEMBER 7.: Ros
Hásáná A zsidó Újév
lényege a megtérés (Tsuvá). Még
aki egész évben nem jár templomba, az
is elmegy ezen az ünnepen, hogy meghallgassa a Sófárfújást,
számbavegye az elmúlt év eseményeit,
hisz ez a számadás már a megtérés
kezdete. Bölcseink a megtérést úgy
értelmezték, hogy az két részbõl
áll: egyrészt a múltban elkövetett
rossz megtagadása, másrészt az az ünnepélyes
fogadalom, hogy a jövoben jobb leszek, mint voltam. A
Talmud-bölcsek szerint Ros Hásánákor
az égi bíróságon három
nagy könyvet nyitnak meg. Az egyikbe az igazak iratnak
be, hosszú és jó életre. A másodikba
azok, akik ennek épp az ellenkezõi. Végül
a harmadikba az u.n. közepesek kerülnek, akiket
se ide, se oda nem lehet besorolni. Ezekkel - mondja a Talmud
- Jom Kippurig vár az égi bíróság
és ha érdemesnek találtatnak arra, hogy
elfogadják megtérésüket, akkor beíratnak
õk is az elsõ könyvbe.....A tradicionális
zsidó felfogás az egyéni cselekedet és
a közösségi cselekedet között nem
tesz különbséget. A Tóra szerint:
a "zsidók kezesek egymás iránt"
(Jiszráél árévim ze báze).
Bölcseink pedig - többek között - így
magyarázzák: "A világ a többség
szerint ítéltetik meg, és az egyén
a többség alapján (vagyis tettei többsége
szerint). Ha valaki egy micvét (jótéteményt)
csinált, boldog lehet, mert mind saját magát,
mind az egész világot a jó irányba
befolyásolta. Ezzel szemben ha vétkezik, jaj
neki, mert akkor mind a világ, mind a saját
mérlegének serpenyõjét rossz irányba
billentette"
(Kiddusin 40)...(NAFTALI
KRAUS)
SZEPTEMBER 8.:
Kisasszony, illetve Kisboldogasszony napja Szûz Mária
születésének emléknapja. Már
a XI. században számontartott ünnepünk.
Mária születésének gazdag apokrif
hagyományai vannak, amelyek kódexirodalmunkba
is bekerültek. Kultusza a barokk idokben káprázatos
gazdagságban bontakozott ki. A középkori
templomok egy részének eredetileg Mária-titulusa
lehetett, a barokk idõkben aztán a Kisasszony-búcsúnapot
választották hozzá. Egy középkori
eredetû legenda szerint Kisasszony hajnalán angyalok
zengenek a mennyekben. E régi hiedelemnek jellegzetes
népi hajtásai is vannak. Tápén
a jámbor hagyománynak hódolva még
napjainkban is sok asszony megy ki Kisasszony hajnalán
a Tisza partjára napköltét várni
-írja Bálint Sándor. Azt mondják,
akinek "érdeme van rá", az a fölkelõ
napban megláthatja Máriát, sugarai rózsát
szórnak. Kisasszony napjára a jámborabb
asszonynép másfelé is virrasztással
készül. Õsi pogány õszkezdõ
nap. A fecskék is összesereglettek, hogy melegebb
égtájak felé repüljenek, ezért
nevezik ezt a napot "fecskehajtó Kisasszonynak".
Dologtiltó nap lévén, az asszonyok sem
dolgoznak, különösen a fonás tilos.Megkezdõdik
a termények betakarítása. Leverik a diót
is, de a vetésre is kell gondolni, hogy "Szent
Mihálko má fõdbe kerüjjön a
mag". Az idõjárást is figyelik a
gazdák, mert ha esik, nem lesz jó idõ
a vetésre. A Balaton vidékén és
Göcsejben volt szokás az, hogy a vetõmagot
Kisasszony napjára virradó éjszaka, illetve
kora hajnalban kiteszik a harmatra, hogy az Úristen
szentelése fogja meg. Napkeltekor már be is
viszik. Az a hiedelem, hogy az ilyen búza nem üszkösödik
meg, és bõven terem. Ez a nap volt sokfelé
a cselédek szolgálatba lépésének
ideje is. (U.o.)
A mai ünnep, eredetileg annak a jeruzsálemi
templomnak felszentelési évfordulója,
amely ott áll, ahol a hagyomány szerint Mária
született. Ez a templom, a ma is álló jeruzsálemi
Szent Anna templom. Bizáncban és Rómában
egyaránt már a VII. században megünnepelték
Mária születésnapját. Rajta kívül
csak Jézusnak és az elõhírnök
Keresztelõ Jánosnak üljük meg földi
születésnapját. Ez a nap, a nagy Mária-ünnepek
közé tartozik, népi elnevezése Kisboldogasszony
ünnepe. (Katolikus web)
SZEPTEMBER 9.: 1957-ben
megkezdõdik a magyar forradalommal szimpatizáló
leningrádi egyetemi hallgatók pere.
SZEPTEMBER 10-14.:
1957. Az ENSZ-közgyûlés elfogadja az ötösbizottság
jelentését.
SZEPTEMBER 12.:
Mária nevenapja. Számos templom, kápolna
helyezte magát Mária nevének oltalmába,
ezért egyes vidékeken a búcsú
napja. Ez jó alkalom volt a vendégségre,
amikor messzirõl is eljöttek a családtagok
egymást meglátogatni, nagy volt a sütés-fõzés.
Megjelentek a vásárosok is, úgyhogy a
búcsú igazi népünnepély volt.
A Mária keresztnév igen kedvelt volt a parasztság
körében, és máig gyakran elõfordul.
A kultusz azonban német, illetve németes jellegét
máig megõrizte.Kunsziget öregjei szerint,
ha ezen a napon szép az idõ, akkor a vénasszonyok
nyara hosszú és derûs lesz.
( Népmûvész honlap)