Január
| Magyar Krónika, január
31. |
| |
| Montreál
|
Harsányi Zsolt
(Korompa, 1887. jan. 27. - Bp., 1943. nov. 29.): író, újságíró,
műfordító. A kolozsvári egyetemen előbb bölcsészetet, majd
jogot hallgatott. Incze Sándorral előbb Kolozsvárott, majd
1910-től Budapesten Színházi Hét címmel színházi lapot szerkesztett.,
amely később Színházi Élet címmel jelent meg. 1913-ban Budapesten
a Budapesti Hírlap, aztán a Pesti Hírlap munkatársa, a két
világháború között az Új Idők állandó munkatársa. A Magyar
Pen Club főtitkára; 1938-ban a Vígszínház igazgatója. Tagja
volt a Kisfaludy (1934) és a Petőfi Társaság.-nak. Divatos,
technikailag ügyesen megoldott, de tartalmilag elég felszínes
életrajzi regényeivel aratott sikereket. Ő írta Paulini Bélával
Kodály Háry János c. dalművének szövegét (1926). Színdarabokat,
verses műveket is írt. -Fő munkái: A féltékeny költő (versek,
Bp., 1920); Az arany holló (r., Bp., 1925); Az üstökös (r.,
Bp., 1932); Ember küzdj! . (r*., Bp., 1932); Ecce homo (r.,
Bp., 1935); Magyar rapszódia (r., Bp., 1936); Mathias rex
(r., Bp., 1937); És mégis mozog a föld (r., Bp., 1937); Magdolna
(r., Bp., 1938); Grófkisasszony (vígjáték, Bp., 1939). Élni
jó (r., Bp., 1940); Whisky szódával (r., Bp., 1941); A bolond
Ásvayné (színmű, 1942); Aranyalma (r., Bp., 1942). - Irodalom:
Bessenyei György: H. Zs. a szórakoztató iparos (Könyvtáros,
1954. 1a. sz.); Harsányi András: Emlékezés H. Zs.-ra (Confessio,
1987). (*r=regények)
Róna Emy (Bp., 1904. febr. 20. - Bp.,
1988. dec. 17.): grafikus, festő, érdemes művész (1983).
. Az Iparrajziskolában Vesztróczy Manó növendéke volt. Alkotói
pályáját 1921-ben kezdte a Színházi Élet szerkesztőségében.
Nevét Tábori Piroska Dugó Dani c. mesekönyvének illusztrálása
tette ismertté. 1925-ben az ÚME (Új Művészek Egyesülete)
tagja lett, amelynek kiállításain rendszeresen szerepelt.
1926-1928-ban Párizsban élt, egy szatirikus lap munkatársa
volt. Emellett a Colarossi iskolában és a Julian Akadémián
képezte tovább magát. Testvérével, Klárával, a Galeria Zodiaque-ban
közös kiállítást rendezett, Ady, Baudelaire és Verlaine verseihez
készült illusztrációit mutatta be. 1928-tól ismét Budapesten
élt, újságok, folyóiratok és könyvkiadók számára dolgozott
(pl. Pesti Napló, Színházi Élet, Athenaeum). 1929-ben díjat
nyert az Athenaeum Kiadó illusztrációpályázatán. Az 1930-as
években plakáttervezéssel is foglalkozott. 1934-36-ig Rómában
magyar és olasz ösztöndíjjal Ferruccio Ferrazzinél freskófestést
tanult. Tagja lett az Olasz Képzőművészeti Társulatnak, amelynek
tárlatain többször szerepelt. 1939-ben grafikai díjat (arany
diplomát) nyert a New York-i világkiállításon. Munkásságának
fő területe a meseillusztráció volt. Csaknem 400 könyvet
illusztrált, a legismertebbek: János vitéz, Óz, a csodák
csodája, Az ezeregyéjszaka legszebb meséi (több változatban),
Öreg néne őzikéje, Bambi, Arany László, Andersen, Bazsov,
Grimm stb. meséi. Csoportos bemutatók mellett számos egyéni
kiállítása is volt, pl.: Nemzeti Szalon (1937, 1940), Fényes
Adolf Terem (1961), Dürer Terem (1966), Zürich (1975), ),
Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár (1981, 1988), Kecskemét, Szórakaténusz
Játékműhely és Múzeum (1984), József Attila Művelődési Központ,
Bp. (1989 - emlékkiállítás). Művei állami és magángyűjteményekben
találhatók: pl. Művelődési Minisztériu, Művelődési. Alap,
Petőfi Irodalmi Múzeum,.Bazsov Lidérc anyó kútja c. könyvéhez
készített illusztrációsorozatát az MNG grafikai gyűj teménye
őrzi. 1987-ben "Gyermekekért" díjat kapott.
Polgár Zsuzsa sakkbajnoknő
Montreálban
Polgár Zsuzsa a három Polgár testvér közül a legidősebb
sakkbajnoknő, aki 2005 január
15-től, január 21-ig Montrealban tartozkodott.
A St. Laurent Recreation központban 15-én és 16-án 30 játékossal
mérte össze egyszerre tudását. A jövő sakkbajnokai , a helyi
gyermekek megtisztelve érezték magukat a nagy sakkbajnok
részvételétől..A világhírű bajnoknő a hét folyamán, még 10
nemzetközi bajnokkal is megmérközött.
Polgár Zsuzsa , 1969 április 19-én születetett Magyarországon.
Édesapja tanította a három testvért sakkozni, de Zsuzsa érte
el a legmagasabb eredményt a sakk-világban.
Elsőnek Budapesten nyerte meg 4 éves korában a 11 év alatti
korosztály bajnokságát,
majd 15 éves korában a Női Világbajnokságot. Négyszeres
Világ sakkbajnok. Ötszörös Olimpiai bajnok , összesen 10
éremmel: 5 arany, 4 ezüst, 1 bronz érem. Jelenleg ő tartja
az olimpiai rekordot, vereség nélkül. Ő az első női sakkversenyző,
aki megnyerte az Év Nagymestere-díját,(2003) Ő az első nő,
aki férfi Nagymester-díjat kapott (1991).
Jelenleg, Queens N.Y -ban él, sakk-újságoknak ír, háromszor
nyert újságíró díjat is.
Megalapitotta, a Polgár Zsuzsa Alapítványt, melynek keretében
elősegíti a női sakkjátékosok és gyermekek sakkjátékra való
nevelését, és felkészültséget a versenyzésre! Hat nyelven
beszél, házas és egy kis fia van.
Hóman Bálint:
Ancient Peoples- Ancient Hungarians Ősemberek
- Ősmagyarok
Hóman Bálint (1885-1951). utolsó kéziratos munkáját : Ősemberek
- Ősmagyarok címmel, özvegye hozta magával Montrealba, kiadták
1985-ben. A könyv angol nyelvű forditásának kiadására , az
elmúlt év végén került sor. A forditást, fia, Dr. Hóman Bálint
és felesége, Philoména Léna Hóman végezték el.A könyvet,
melynek tárgyát címe is magában foglalja, az ősember eredetéről
és az ősmagyarok származásáról, vándorlásáról, nyelvéről
szóló esszék, tanulmányok tartalmazzák. A nagy történész
utolsó munkája imár angol nyelven is olvashatóvá vált a téma
érdeklődői számára..
Hóman Bálint 1885. december 29-én született Budapesten
középosztálybeli családból. Atyja, Hóman Ottó klasszika-filológus
volt, aki egyetemi tanári állását 1885-ben a Budapest környéki
tankerület főigazgatói posztjára, majd 1897-ben a Vallás-
és Közoktatásügyi Minisztérium középiskolákkal foglalkozó
ügyosztályának vezetésére cserélte el.
Az ifjú Bálint, budapesti Tudományegyetemen történeti stúdiumokat
végzett. Bölcsészdoktori oklevelet 23 évesen, Magyar városok
az Árpádok korában című munkájával kapott.
Kiváló tanulmányi eredményeivel, elhivatottságával, zökkenőmentes
pályakezdés és gyors előmenetel várt rá. Az Egyetemi Könyvtárban
kezdett dolgozni, s már 1915-ben igazgatóvá nevezték ki.
A következő évben, tehát 31 évesen a pesti egyetem magántanára
lett. Ugyanebben az esztendőben jelent meg Magyar pénztörténet
1000-1325 című könyve, amely ma is a magyar numizmatika egyik
alapmunkája.
Hómant 1922-ben az Országos Széchényi Könyvtár igazgatójává,
1923-ban pedig a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatójává nevezték
ki.
Az 1920-as években egymás után jelentette meg műveit a
magyar középkorról. Maradandót elsősorban továbbra is pénz-,
tágabban gazdaságtörténeti munkáival - például Károly Róbert
gazdaságpolitikájáról írt értekezésével - alkotott. A hun-ma-gyar
rokonságról szóló tézisét viszont, mely szerint Álmos, Árpád
és utódaik Attila egyenességi leszármazottai lettek volna,
nem osztja a mai történettudomány. Kutatómunkájával egyidejűleg
Hóman oktatott is: 1921-ben Pázmány Péter egyetemen tanított
középkori magyar történelmet. Beosztása 1922-től helyettes,
1925-től pedig nyilvános rendes tanár volt.
Népbíróság előtt : Hóman
Bálint egykori kultuszminisztert és történészt, 1946-ban
életfogytig tartó fegyházra ítélték: Büntetését a pesti Gyűjtőfogházban,
majd 1949-től a váci fogházban töltötte. A megpróbáltatásokat
nehezen viselte, az életerős férfi rövid idő alatt hatvan
kilót fogyott. A testi bántalmazások súlyos betegséget váltottak
ki nála és 1951 június 2-án meghalt . Sírja feltárásával
és újra temetéssel megkapta a végtisztességet, politikai
és korszakalkotó történelmi munkájának rehabilitása még a
jövő kérdése.
A nagy múltú történész utolsó munkája, ami most angol nyelven
is olvasható, beszerezhető a kiadónál: Gilmore Doculink International,:
Josef J.Nero manager
Telefonon 514-884 8498