Február
| Magyar Krónika, február
28. |
| |
| Montreál
|
Jókai Mór
180 éve született Jókai Mór (Komárom,
1825. febr. 18. - Bp., 1904. máj. 5.):
Regényíró, a magyar romantikus próza
legkiemelkedőbb képviselője, az MTA tagja Apja ~ József kisbirtokos
nemes, ügyvéd és árvagyám, anyja Pulay Mária. Elénk kereskedelmet
folytató szülővárosában korán megismerkedett a kisnemesek,
polgárok, kereskedők, hajósok és katonák életével. . Iskoláit
részben Komáromban végezte, közben két évet cseregyerekként
Pozsonyban töltött a német nyelv elsajátítása végett (1835-37),
1841-42-ben a pápai református kollégiumba iratkozott, ahol
megismerkedett az akkor 19 éves Petőfivel. A pápai önképzőkörben
olvasta fel később nyomtatásban is megjelent első elbeszéléseit.
1842-től 1844-ig Kecskeméten hallgatott jogot. Itt mélyült
el barátsága Petőfivel, itt írta első színdarabját, A zsidó
fiút. Joggyakorlatot Komáromban és Pesten folytatott. Megszerezte
az ügyvédi oklevelet, de első regényének, a Hétköznapoknak
sikere után (1846) az írói hivatásnak kötelezte el magát.
Egymás után jelentette meg a hatásvadászó francia romantika
stílusában írt elbeszéléseit és népies zsánerképeit. Tagja
lett 1846 elején a Tízek Társaságának, majd a következő évben
átvette Frankenburgtól az Életképek szerkesztését, s ezt
a radikális írók szépirodalmi lapjával fejlesztette. 1848
elején - jórészt Petőfi hatására - gondolkodása polgári forradalmi
volt, vezető szerepet vitt a március 15-i eseményekben, részt
vett a 12 pont fogalmazásában, később beállt nemzetőrnek
és elkísérte Kossuthot toborzó körútjára. 1848. aug.-ban
feleségül vette Laborfalvi Rózát, az ünnepelt színésznőt.
Petőfi hevesen ellenezte ezt a házasságot, és emiatt a vele
való barátsága teljesen megszakadt. ~ 1849 elejéig megalkuvás
nélkül szolgálta a forradalmat, élethalálharcot hirdetett
a Habsburgok ellen, az Debrecenbe ment és a Közlönynek, a
hivatalos lapnak társszerkesztője volt.. Forradalmi múltja
miatt csak az ötvenes évek közepén kapott lapszerkesztői
engedélyt két élclapra, a rövid életű Nagy Tükörre (1856)
és az évtizedekig megjelenő Üstökösre (1858). A Kisfaludy
Társaság 1860-ban választotta tagjává. A kiegyezést követő
évtizedben gyors egymásutánban írta legjobb regényeit, amelyek
részben a hősi közelmúltat festik, részben az ország kapitalizálódásával
foglalkoznak. A nyolcvanas évek elején Magyar Nemzet c. napilapnak
haláláig névleges főszerkesztője volt.. 1894-ben ötvenéves
írói jubileumát rendkívüli melegséggel ünnepelték országszerte,
műveiből százkötetes díszkiadást jelentettek meg. Regényeit
haláláig töretlen szorgalommal írta, . ~ több mint egy évszázadon
át a legtöbbet olvasott magyar író volt, népszerűségét ma
sem vesztette el. Műveit számos idegen nyelvre lefordították.
Kb. kétszáz kötetes életművet hagyott hátra.
Munkácsy Mihály,
Munkács, 1844. febr. 20. - Endenich, Németország, 1900.
máj. 1.festő.
Apja, a bajor eredetű Lieb Leó sótiszt volt
Munkácson, anyja Reök Cecília. 1848-ban a család Miskolcra
költözött. Festői hajlama már kiskorában megnyilatkozott.
Szülei korai halála után 1850-ben nagybátyjához, Reök István
ügyvédhez került. A fiút 11 éves korában gyámja asztalosinasnak
adta. Mestere durvaságai, a fenyítések okozta testi-lelki
nyomorúság egész életére és kedélyére kihatott. Segédlevele
megszerzése után Aradra ment. Nyomorgott, megbetegedett s
visszatért nagybátyjához Gyulára. Lábadozása alatt rajzolni
tanult Fischer ott élő német festőtől. Megismerkedett Szamossy
Elek festőművésszel, aki magához vette és rendszeresen kezdte
rajzra, festésre tanítani, s módot talált hiányos műveltsége
pótlására is. 1863-ban első festményét, a Levélolvasást (ismeretlen
helyen). Ez év őszén Pestre jött, ekkor vette fel a Munkácsy~
művésznevet; Pesten festőbarátai tanácsaikkal támogatták,
második művét, a Regélő honvédet (ismeretlen helyen) Than
Mór át is festette. Egyik barátja, Pártfogói 1865 elején
Bécsbe küldték Rahl mesterhez. Bécsben festett Húsvéti locsolás
(lengyel magántulajdon) c. képe Rubens-hatásokat tükröz.
Rahl halála után visszatért Gerendásra nagybátyjához. Itt
festett képei közül a Búsuló betyár (MNG) a hazai hagyományokhoz,
Madarász Viktor modorához igazodása miatt jelentős. Önmagára
tulajdonképpen Leibl képeinek hatására talált. Megfestette
az önállósulás első fontos emlékét, az Ásító inast (amerikai
magántulajdon). 1869-ben festette első világsikert hozó művét,
a párizsi Salon aranyérmével kitüntetett Siralomházat, amelyben
a magyar szabadságharc utáni betyárvilágból választotta témáját
(MNG tulajdona). A képet még félig kész állapotban eladta.
E korszak ismert kritikai realista szemléletű, népi tárgyú
művei a Részeges férj hazatérése, a Tépéscsinálók (1871,
MNG), majd végleg Párizsba költözése után: Éjjeli csavargók,
Köpülő asszony (1873, MNG); Zálogházban (1874, New York,
Metropolitan Museum), Műterem (1876, Baltimore, magántulajdon,
Hors Concours kitüntetéssel). Párizsi tartózkodása és de
Marches báró özvegyével kötött házassága tárgyválasztását
más irányba terelte, elfordult a kritikai realizmustól. E
korszak első nagyméretű műve a Milton (1878, New York, Lennox
Library Ezt követte a Krisztus Pilátus előtt (1881) s a Golgotha
(1883, mindkettő New York). E hatalmas vásznak Sedelmeyer
képkereskedő rendelésére készültek, aki 10 évre lekötötte
műveit. A millenniumi előkészületek jegyében készült Honfoglalás-freskója
(1893, a bp.-i Országház elnöki fogadótermében) már akadémikus
vonásokat mutat. Csak a Sztrájkban (1895, MNG) talált újra
vissza plebejus korszakának realizmusához, jóllehet festőileg
már nem tudott megbirkózni a feladattal.
Mátyás, I.király
Kolozsvár, 1443. febr. 23. - Bécs, 1490. ápr. 6.
Középkori
történelmünk egyik legnagyobb alakja, a központosított monarchia
létrehozására irányuló törekvés fő képviselője. Hunyadi János
és Szilágyi Erzsébet másodszülött fia. Mindkét házassága
gyermektelen maradt; természetes fia Corvin János (Edelpeck
Borbála bécsi polgárlánytól). Vitéz János irányítása mellett
humanisták nevelték. Bár neveltetése félbeszakadt, műveltsége
így is jóval meghaladta a kor átlagos főuraiét. 1457-ben
Mátyást Budán bátyjával együtt elfogták, fej- és jószágvesztésre
ítélték. Bátyja kivégeztetése után V. László Bécsbe, onnan
Prágába vitte magával. A király halála után Podebrad György
cseh kormányzóval megállapodást kötött. Életének már korai
szakaszában felismerhetők későbbi jellemvonásai: személyes
bátorság, gyors elhatározás, nagyfokú önérzet és önállóság.
1458. jan. 24-én a korábban apját támogató köznemesi rétegek
segítségével királlyá választották, a Hunyadi és Garai család
által kötött szegedi egyezmény értelmében azonban nagybátyja,
Szilágyi Mihály személyében kormányzót állították mellé.
II. Pius halálával (1464. aug. 15.) megszűnt a törökellenes
keresztény szövetség megvalósítására irányuló pápai politika,
s Mátyásnak a megígért hadisegélynek csupán töredékeit folyósították.
Támadó hadjáratot nem indított többé, bár diplomáciai érvelésében
állandóan hivatkozott rá. Fejlesztette a személyes rendelkezése
alatt álló állandó zsoldos hadsereget, amely végül a híres "fekete
sereg"-gé alakult; megszilárdult a városok ipara és kereskedelme,
növekedett a mezővárosok gazdasági jelentősége. 1469. febr.
27-én személyes találkozón fegyverszünetet kötött Podebraddal
és rávette, hogy római királysága érdekében akciót indítson.
Amikor ennek sikertelensége az olmützi találkozón kiderült,
Mátyás Brünnben 1469. máj. 13-án cseh királlyá koronáztatta
magát, hogy így választófejedelem lehessen. Podebrad azonban
Ulászló lengyel királyfit jelölte ki örököséül, létrejött
a cseh-lengyel-osztrák koalíció. Podebrad halála után a Kutna
Hora-i választáson Mátyás, Ulászlóval szemben kisebbségben
maradt. Az 1473-ban folyó tárgyalások Ófaluban látszatbékéhez
vezettek. Amikor 1474 őszén zseniális hadvezéri képességével
a háromszoros túlerővel támadó Kázmér lengyel királyt és
Ulászlót békére kényszerítette sikerült a cseh kérdésben
valamilyen eredményt elérnie: megtartotta Morvaországot és
Sziléziát és 1477-ig fegyverszünetet kötött. A cseli koronára
irányuló terveiből azonban ennél többet élete végéig sem
tudott megvalósítani. Beatrixszal kötött házassága Budán
1476. dec. 22-én a törvényes utód kérdését volt hivatva megoldani.
de a francia királlyal, a császárral és Velencével szemben
álló burgundi-nápolyi koalícióhoz kapcsolta Mátyást, akinek
figyelme újra a Délvidék-i határ felé fordult. A határmenti
erősségek sorozatát a töröktől elfoglalt (1476. febr. 15.)
Szabács várával egészítette ki. Az utóbbi erősség gyors megvívása
seregének nagyfokú felkészültségét, egyik legrégibb költői
emlékünk (Szabács viadala) az akciót kísérő széles körű rokonszenvet
bizonyította. Támadó hadjáratra azonban most sem gondolt,
megelégedett azzal, hogy seregét állandóan készenlétben tartva
időnként betörésekkel nyugtalanítsa a törököt. A császárral
1477. jún. 12-én kitört és gyorsan lezárult (dec. 1.) ellenségeskedés
arra kényszerítette Mátyást, hogy a Jagellókat semlegesítse.
Az 1478. dec. 7-én megkötött béke az 1474-i boroszlói szerződést
ismételte meg, de Ulászlónak lehetőséget nyújtott, hogy Mátyás
halála után 400 000 Ft-ért megválthassa Morvao.- ot és Sziléziát.
Az akciót az Olmützben létrejött ~ Ulászló - Kázmér-találkozó
tetőzte be (1479. júl. 9.). 1482-ben újra kitört a harc Frigyessel,
s a nagy erővel vezetett háborít 1485. jún. 1-én Bécs meghódolásával
Mátyásnak biztosította Ausztria birtokát. Sikerei és erőfeszítései
egyre inkább érvényre juttatták abszolutisztikus vonásait.
Külpolitikáját maga irányította, az ország kormányzásában
titkárának és tanácsosainak kellett utasításait végrehajtaniuk.
A növekvő hadikiadások előteremtésében Nagylucsei Orbán vitt
nagy szerepet. Mátyás kitűnt a humanizmus pártolásában. Az
1460-as években megkezdett könyvgyűjtését óriási költséggel
és apparátussal folytatta, csillagvizsgálót állíttatott fel
Budán. Udvarában sok neves külföldi művész és tudós megfordult,
pártfogását több m. humanista (Báthori Miklós; lázadásáig
Janus Pannonius, 1484-ig Váradi Péter) is élvezte. Gyorsan
felismerte a nyomtatás jelentőségét (1485-ben Strassburgban
Frigyes-ellenes röpiratot nyomatott), Budán, Visegrádon reneszánsz
stílusban építkezett elsőrangú olasz művészeket foglalkoztatott.
Udvarának pompája bámulatra késztette a külföldieket, fényéről
kevésszámú fennmaradt emlékünk (Kálváriája, trónkárpitja,
pajzsa, ajándékba adott serlege stb.) ad fogalmat. A fényes
udvar azonban elszigetelte Mátyást, kapcsolatait végül kegyenceinek
és humanistáinak kis körére korlátozta. Váradi Péter bebörtönzése
megmutatta, hogy nem tűr ellenkezést. Élete utolsó nagy akcióját,
Corvin János számára az utódlás biztosítását ugyanakkor éppen
ez a kör hiúsította meg Uralkodása utolsó éveiben Velencével
és a vele szövetséges pápával szembeni növekvő feszültség
idején Dsem hg. török trónkövetelőt szerette volna megszerezni,
nagyarányú török háború előkészítésén fáradozott, Miksa római
királlyal tárgyalt. Hatalmas energiáját Bécsben bekövetkezett
halála törte meg. - .,