Március
| Magyar Krónika, március
14. |
| |
| Montreál
|
Csortos Gyula
Munkács,
1883. márc. 3. - Bp.,
1945. aug.1.színész.
Küzdelmes
gyermekkor után, atyja akarata ellenére elvégezte a Színiakadémiát.
Háromévi vidéki működés után (Szeged, Debrecen és Temesvár)
fellépett a Népszínház -Vígoperában. Sikeres bemutatkozása
alapján hamarosan szerződést kapott a Magyar Színházhoz,
amelynek három éven át volt tagja. Ezután sorra játszott
majdnem mindegyik fővárosi színházban, de fellépett kabarékban,
varietékben, nyári alkalmi darabokban is. 1927-től 1932-ig;
majd 1937-től haláláig a Nemzeti Színház tagja volt.
1937-ben nevezték ki örökös tagnak. Rendkívül széles skálájú
művész volt, egyéniségének alaphangulata a tragikomikum.
Művészi alakításainak csúcsa Hauptmannnak a Vígszínházban
előadott Naplemente előtt című drámájában Clausen tanácsos
(bemutató 1932. dec. 3.). Alakját, hangját és játékát a felszabadulás
előtt készült magyar hangosfilmek egész sora őrzi. Már
a némafilm korszakában kezdett filmezni, s a hangosfilm
idején a magyar filmek egyik vezető egyénisége lett.
Utolsó fellépte a Nemzeti Színházban 1945. május 7. Csehov
A medve című vígjátékának főszerepében volt. - Főszerepben:.
Shylock (Shakespeare: Velencei kalmár), Vackor (Shakespeare:
Szentivánéji álom); Liliom (Molnár: Liliom); Szellemfi (Szigligeti:
Liliomfi); Hjalmar (Ibsen: A vadkacsa); Ezra Mannon (O'Neill:
Amerikai Elektra); Ványa bácsi (Csehov: Ványa bácsi).
- A dolovai nábob lánya (1916); Rongyosok (1925); Hippolyt
a lakáj (1931); Lila akác (1934); Új földesíti (1935);
Két lány az utcán (1939); A szűz és a gödölye (1941);
Szerelmi láz (1942); Rákóczi nótája (1942); Egy pofon, egy
csók (1944). -
1953.március 5. Meghalt a szovjet
diktátor
1953. március 5-én 73 éves korában meghalt
Joszif Visszarionovics Sztálin. Lenin halála után 1924-ben
az egyeduralom megszerzése érdekében kiiktatta a párt-
és államvezetésből vetélytársait. 1928-ban meghirdette
az első ötéves gazdasági tervet, a földek kényszerszövetkezetesítését,
a Szovjetunió ipari nagyhatalommá válása érdekében a nehézipar
erőszakolt fejlesztését. A tömegterror 1937-ben érte el
csúcspontját. Ekkor többek között valósággal lefejezte
a szovjet tisztikart, e döntéséért 1941-ben drága árat
kellett fizetnie. Nagy koncepciós kirakatperekben számolt
le fő politikai ellenfeleivel, parancsára százezreket végeztek
ki, és milliókat hurcoltak kényszermunkatáborba. A személyét
övező kultusz az 1930-as évek elején kezdett kialakulni.
Bársony Rózsi
Bp.,
1909. márc. 14. - Bécs,
1977. márc. 28.)színésznő
Rákosi
Szidi színészképző iskolájába járt. 1925-ben kezdte pályafutását
a Király Színház tánckarában. A Fővárosi Operettszínház
tagja volt. Ábrahám Pál Bál a Savoyban cimű operettjét
külföldön is sikerre vitte, férjével, Dénes Oszkárral.
A II. világháború után 1948-ban lépett fel utoljára Budapesten
az Én és a kisöcsém cimű operettben. Bécsben élt, de a
hatvanas évek elejétől rendszeresen vendégszerepelt a budapesti
szabadtéri színpadokon (Pest megér egy estet, 1960; Budapest
show, 1965; Színészek-újságírók labdarúgómérkőzése, 1967).
A Magyar Televízió Ez is operett, az is operett című műsorában
játszott Budapesten utoljára (1974). Filmen is gyakran
szerepelt. - Halálos csönd (1928); Mária nővér (1929);
A vén gazember (1932); Bál a Savoyban (1934); 3:1 a szerelem
javára (1937); Hét évig nem lesz szerencsém (1957, osztrák);
Antónia (1965, NSZK). -
Berky Lili
Győr, 1886.
március, 15. - Bp.,
1958. febr. 5.: drámai színésznő, érdemes
művész (1955).
A Színiakadémia . elvégzése után
vidéken volt operettprimadonna. Főleg Kolozsvárott aratott
sikereket. 1911-től a Király Színház tagja volt, 1915-ben
Kaposvárra került, ahonnan Bp.-re visszatérve az Apollo
Kabaréban lépett fel, majd 1925-ben a Király, 1928-ban
a Belvárosi, 1929-ben az Új és 1935-től haláláig a Nemzeti
Színház tagja volt, és gyakran fellépett a Vígszínházban
is. 1917-ben férjhez ment Gózon Gyula színészhez. Operett-
és népszínmű-szerepek után idősebb korú drámai hősök
alakításában találta meg az egyéniségének legmegfelelőbb
formát. Sokat filmezett, mind a némafilm, mind a hangosfilm
korszakában. A m. némafilmek egyik legünnepeltebb színésznője.
- Sz. Leverdetné (Dumas: A nők barátja), Zenóbia (Herczeg:
Bizánc), A tekintetes asszony (Zilahy: Süt a nap), Gyurkovicsné
(Herczeg: A Gyurkovics lányok), Todorescuné (Rákosi:
Elnémult harangok), címszerep (Csiky: Nagymama.)
1848 március 15.-én
A bécsi forradalom híre ösztönző hatással volt a magyar
radikális ifjakra is. 15.-én a Pilvax Kör tagjai, élükön
Petőfi Sándorral, Jókai Mórral és Vasvári Pállal elhatározták,
hogy maguk szereznek érvényt a sajtószabadságnak. Alig néhányan
indultak el Landerer Lajos és Heckenast Gusztáv nyomdájához,
ahol cenzúra nélkül kinyomtatták az Irinyi József által megfogalmazott 12
pontot, valamint Petőfi lelkesítő költeményét a Nemzeti
Dal-t. Délután naggyűlést hirdettek a Nemzeti Múzeum elé,
ahol már több tízezer ember jelent meg. Itt felolvasták a 12
pontot és Petőfi is elszavalta költeményét. Ezután a
Várba vonultak, hogy a Helytartótanáccsal elfogadtassák követeléseiket.
Ez teljes mértékben sikerült, így vér nélkül győzött a forradalom.
Az összegyűlt tömeg követelésére Táncsics Mihályt is szabadon
bocsátották.
1944 március 18-án A németek megszállják Magyarországot, Hitler - Horthy találkozó
Klessheimben, ahol a német diktátor bejelenti a katonai megszállást.
Hitler kinevezi Edmund Veesenmayert teljhatalmú magyarországi
megbízottnak és német követnek
Március 19 -én ,
Szent József napján! A visszatérő csoda
Hagyományosan, minden év március 19-én, Szent József napra,
megérkeznek a fecskék, a spanyol hódítások idejéből (1777)
fennálló ferencesek missziójába, Capistrano faluba, Kaliforniába.
A közel kétszáz fecskét megelőzik a "vezérek", azok "megtisztítják" az
utat az öreg monostor templomhoz. Majd jön feltartóztathatatlanul
a fecskék sokasága, hogy ismét megtörténjen a CSODA mint
minden évben, közel három évszázad óta
Március 19-én, emberek ezrei mennek San Jaun Capistranóba
a fecskék üdvözletére, megjelennek a TV tudósítók és újságírók
százai is, hogy részesei legyenek ennek az évszázados csodának.,
a fecskék érkezésének.
A fecskék elhagyják Goya helységét (Argentina)
február 18-án hajnalban, és együttesen érkeznek meg március
19-én Capistranóba. A 12 ezer km.-t pontosan harminc nap
alatt teszik meg. A repülés alatt, amíg az utazás tart, nem
esznek, nem isznak hajnaltól naplementéig, hogy nehogy időt
vesztegessenek. Több mint 2 ezer km magasságban szállnak.,
hogy kihasználják a szeleket, az áramlásokat, s ez a magasság
kell ahhoz, hogy elkerüljék a ragadozó madarakat. A repülés
naponta 15 óra, 450 km. kb. 30 km óránkénti sebességgel.
A hosszú útjukat Goyaban kezdik, a paragui Paraná völgyén
keresztül, majd elérik a Mirin tavat, követve a léghullámokat
amelyek az egyenlítő felé nagy tömegben mozognak. Mirin tó
után, megváltoztatják az irányukat nyugatra, kutatva és követve
az Andes völgyeit, később az egyenlítőt elhagyva magasabbra
repülnek hogy kihasználják a légáramlatokat, amelyek nagy
mennyiségben mozognak az Északi sark felé. Az Andes-t, a
Mexicoi Öböl elhagyása után keresztezik, Yukatán felé itt
nyugatra fordulnak a Csendes Óceánhoz, követve Baja félszigetet
Kaliforniáig, ahol berepülnek a Riverside völgybe. Ahogy
Kaliforniába érnek, a harangok mindenütt megszólalnak fogadtatásukra,
hiszen a fecskék tartják a környezetet egyensúlyban. T.i.
érkezésüktől fogva millió és millió rovart, férget pusztítanak
el, biztosítva a jó szüretet a lakosságnak. A kolostor római
stílusú árkádjain sárból építik meg fészküket., hogy ha majd
az új generáció megszületik, legyen biztos otthonuk. A nyár
elteltével október 23-án újra útrakelnek, és búcsúzóul, körrepülést
tesznek az öreg misszió felett.