Július 4. 2005

Magyar Krónika, július 4.

Montreál

1904 Július 1. (101 éve történt)

Megkezdődött a harmadik újkori Nyári Olimpia az amerikai St. Louisban.

Az első, amerikai kontinensen rendezett Nyári Olimpia helyszíne eredetileg Chicago lett volna, de végül a Világkiállítást is rendező St. Louis lett a szervező. Ugyanúgy, mint az ezt megelőző párizsi játékokon, a sportolók és a versenyek csak jelentéktelen részletnek számítottak a sokkal fontosabb eseménynek tartott Világkiállításon belül. Mindössze 13 országból érkeztek versenyzők, a 681 férfi és a hat nő 14 sportág 96 versenyszámában küzdött. Magyarország csapata volt a legkisebb ezen az Olimpián, ennek ellenére a négy fős küldöttség a pontversenyben végül ötödik helyen végzett két első, egy második és egy harmadik helynek köszönhetően. Az előző Olimpián is jeleskedő úszó, Halmay Zoltán aranyérmes lett 50 és 100 yardos távokon gyorsúszásban; hosszabbik távon a háromszoros olimpiai bajnok amerikai Charles Danielst is megverte, ötven yardon pedig holtverseny után a másnapi újraúszásban diadalmaskodott. Ezüstérmet 1000 méteres gyorsúszásban Kiss Géza szerzett, és ő lett bronzérmes is az 1500 méteres gyorsúszó számban

1920 Június 4. (85 éve történt)

A szövetségesek és Magyarország képviselői - a gróf Apponyi Albert vezette magyar delegáció - aláírták a trianoni békét, amely jelentős határeltolódásokat eredményezett. Magyarország elvesztette területének kétharmad részét

A Trianonban megkötött békeszerződés szerint Magyarország lemondott Szlovákiáról Csehszlovákia, Horvátországról, Szlovéniáról és a Bánság egy részéről Jugoszlávia, a Bánság másik részéről, Erdélyről és a Partiumról Románia javára, valamint Burgenland Ausztria része lett. A konferencia adatai szerint mintegy 3 millió magyar lakost csatolt el a béke, amely viszont kimondta az ország függetlenségét. 35 000 főnyi hadsereg fenntartására jogosította fel Magyarországot, és jóvátétel fizetésére kötelezte a többi vesztes országhoz hasonlóan

A szerződés első része a Népszövetség első részét tartalmazta, a második rögzítette Magyarország új határait. Ennek értelmében a történeti Magyarország (Horvátország nélküli) 282 ezer négyzetkilométer területéből 93 ezer négyzetkilométer (33%) maradt magyar fennhatóság alatt. Az 1910. évi népszámláláskor összeírt 20 886 487 főnyi népességből 7,6 millió (36%) került az új államhatárok közé. Az elcsatolt területek lakosságából 3 241 895 (30%) magyar anyanyelvű és nemzetiségű volt, s mintegy fele összefüggő tömbben, közvetlenül az új államhatárok mentén élt. A harmadik részben a kisebbségekről volt szó, valamint még rögzítették a hadseregre vonatkozó intézkedéseket is, amelynek létszámát 35 000 főben maximálták és csak fizetett, zsoldos hadsereg, nem önkéntes lehetett. A jóvátétel összegét még nem határozták meg, de kimondták, hogy 30 esztendőn át törlesztendő

1827 Június 6. (178 éve történt)

Megtartották az első lóversenyt Pesten

Széchenyi István egyik "újítása", hogy Pesten is elindulnak a lóversenyek. Az első versenynaphoz az új lovaglóiskola megnyitása kapcsolódott. Éveken át előzetes felhívást, szabályzatot, versenyprogramot, majd az eredményeket summázó füzetet adott, illetve adatott ki, 1828-ban pedig megírta e szakma hazai alapművét. A Lovakrul címmel megjelentetett könyvet Hunyady gróf emlékének ajánlotta, aki ürményi birtokán már 1814-ben lóversenyt rendezett.

1921 Június 7. (84 éve történt)

Jugoszlávia és Románia szövetségre lépett, megalapította a kisantantot, Csehszlovákia, Jugoszlávia és Románia szövetségi rendszerét

A szövetséget, amely Magyarország és Ausztria újraegyesítése, a Habsburg-monarchia helyreállítása, valamint Magyarország esetleges revíziós igényei ellen irányult, Franciaország is támogatta

1942 Június 7. (63 éve történt)

Végetért a Midway-szigeteki csata.

Pearl Harbor kikötőjében horgonyzó hajók lebombázása, valamint a Prince of Wales és a Repulse elsüllyesztése egyértelmű stratégiai fölényt biztosított a japánoknak a Csendes-óceán térségében. Az Egyesült Államok azonban gyorsan pótolta a flotta veszteségeit, s ennek köszönhetően tudták megállítani az Ausztráliát is közvetlenül fenyegető japán terjeszkedést. A japán vezérkar arra törekedett, hogy lehetőleg egyetlen döntő ütközetben semmisítse meg az amerikai flottát. E célból 1942. június elején szinte a teljes japán hajóhad felvonult a Midway-szigetek ellen Yamamoto irányításával. Tokióban arra számítottak, hogy az amerikai flotta felsorakozik az óceán közepén fekvő stratégiai pont megvédésére. Ez be is következett, de az események nem a japán remények szerint alakultak. Az amerikai repülőgép-anyahajókról felszálló gépek (amelyek egy része a biztos halált választotta, mivel nem rendelkezett elégséges üzemanyaggal a visszatéréshez) június 4-én elsüllyesztette a négy legnagyobb japán repülőgép-anyahajót. A harcok ezen a napon fejeződtek be a szigeteknél. Ez döntő fordulatot hozott a távol-keleti háború menetében

1810 Június 8. (195 éve történt)

Megszületett Robert Schumann német zeneszerző, a zenei romantika egyik vezéregyénisége

1840-ben megnősült, házasságának első boldog éve bőséges zenei termést eredményezett, ebben az évben 138 dalt írt. A zenetörténet a "dalok éve"-ként nevezi ezt az esztendőt. A későbbiekben egyre több, magasabb szintű alkotás került ki a keze alól (szimfóniák, kamaraművek

1925 Június 8. (80 éve történt)

Megszületett Barbara Bush (szül. Barbara Pierce) egykori amerikai First Lady, George H. W. Bush volt amerikai elnök felesége

Egyes elnökfeleségek a XIX. században még annyira visszavonultan éltek, mintha nem is lettek volna a Fehér Ház lakói. A XX. században az erős férfiak oldalán álló erős asszonyok már nem rejtőztek el, hanem kiépítették az ország első asszonyának státusát, reprezentációs és karitatív kötelezettségeknek tettek eleget és egyre inkább tért hódítottak a politikában. Barbara Bush alapítványt hozott létre az írni-olvasni tudásért, a "Barbara Bush Foundation for Family Literacy"-t, amelynek kampányához az 1984-ben írt "C. Fred's Story: A Dog's Life" című művével is hozzájárult

68 Június 9. (1937 éve történt)

Nero császár öngyilkosságot követett el, ezzel kihalt a Iulius-Claudius dinasztia

Nero (született 37.12.15., eredeti neve: Lucius Domitius Ahenobarbus) római császár a halálba menekült a tartományok légióinak felkelése elől. Galba (a majdani császár) hispániai és Iulius Vindex galliai helytartók felkelése Nero önkényuralma ellen fordult, a praetorianus testőrség elpártolt tőle. Nero császár ellen már több összeesküvésre került sor, amelyek sikertelenek voltak. Az első összesküvést 65-ben Piso consul vezette. Nero az összeesküvés leleplezése után száműzette, öngyilkosságra kényszerítte vagy kivégeztette az uralkodó családok tagjait. Nero 54-ben, Claudius császár meggyilkoltatása után vette át a hatalmat. Uralkodása kezdetén még nevelője, Seneca pozitív hatása alatt állt, majd a költői hírnévre is pályázó császár vetélytársaira (Seneca, Petronius Arbiter) kényszerített öngyilkosság után teljes önkényuralomra tört. Uralkodása idején tűzvész pusztította Rómát, amellyel Nero császárt gyanusították. Állítólag ő maga rendelte el a gyújtogatást, hogy a várost újjáépíttesse, és Róma lángjainál költeményeit énekelte lírájával kísérve. Az utókor szemében Nero a kegyetlen zsarnok megtestesítője volt

1921 Június 10. (84 éve történt)

Korfun megszületett Fülöp brit herceg (eredeti nevén: Philip, Duke of Edinburgh), II. Erzsébet királynő férje

1934. óta él Angliában, 1947-ben lemondott a görög és dán trónigényéről, brit állampolgárságot kapott és felvette az edinburgh-i hercegi címet. 1957. óta az Egyesült királyság hercege. 1948-tól 1952-ig szárnysegéde volt VI. György királynak, 1952-től kancellárja az Edinburgh-i, majd a Cambridge-i Egyetemnek is, flottatengernagy és légimarsall, a Nemzetközösségi Játékok, a Mezőgazdasági Társaság és a Nemzetközi Természetvédelmi Alap elnöke. 1988-ig a Nemzetközi Lovas Szövetség elnöke is volt. Címe: Buckingham Palace, London SW 1, England

1928 Június 10. (77 éve történt)

Arakon megszületett Botka Valéria karnagy, a Magyar Rádió gyermekkórusának megalapítója, aki tanítványa volt Kodály Zoltánnak is.

1954-ben megalapította Csányi Lászlóval a Magyar Rádió gyermekkórusát, amelynek vezetője volt. 1970-ben az Állami Operaház gyermekkarát szervezte meg, és karigazgatója volt 1986-ig.
1966-ban Liszt Ferenc-díjat és 1982-ben SZOT-díjat kapott

1943 Június 10. (62 éve történt)

Bíró László József Argentínában szabadalmaztatta a véglegesített technológiájú, ma is használt golyóstollat

Bíró László József nyughatatlan ifjúkorában szinte az összes létező szakmában kipróbálta magát. A későbbi feltaláló az orvosi egyetemen kezdett, majd foglalkozott grafológiától kezdve a festészeten át az autóversenyzésig nagyjából mindennel. 1932-től több folyóiratnak és lapnak volt munkatársa, így került a nyomdák közelébe. Ott aztán addig-addig nézegette a nyomdagépeket, míg kitalálta, hogyan lehet összeállítani a folyamatosan író tollat egy tintával töltött hengerből és egy golyóból. 1938-ban két szabadalmat is bejegyeztetett Magyarországon a folyamatosan fejlesztett toll-találmányaira, a gyártáshoz folytatott kísérleteket azonban már külföldön végezte. Párizson keresztül Argentínába vezetett az útja, és használható, ma is ismert golyóstollára is itt kapott szabadalmat 1943-ban. A sok más találmánnyal is rendelkező Bíró Buenos Airesben hunyt el 1985-ben. Elismertségét bizonyítja többek között, hogy választott hazájában az ő születésnapja, szeptember 29. az Argentin Feltalálók Napja.