Október 15.: Teréz napja

Szent Teréz a 16. században élt. Ez a nap sokfelé a szüret kezdete. Egerben Teréz-szedés a neve. A Bánságban és Bácskában asszonyi dologtiltó nap volt, amikor nem moshattak és kenyeret nem süthettek. (Népmûvész honlap)
Október 17.: Antiochiai Szent Ignác püspök, vértanú A szíriai Antiochia püspöke, Szent Jeromos szerint Szent János apostol tanítványa volt. Leveleibõl tudjuk, hogy halálra ítélték és Rómába szállították. Õ a Kolosszeum elsõ vértanúja, akirõl biztos tudomásunk van. Út közben hét levelet írt: Efezus, Magnézia, Trallas, Róma, hiladelphia, Szmirna híveihez, és Szent Polikárphoz, Szmirna püspökéhez. Leghíresebb a rómaiakhoz írott levele, melyben kéri õket, hogy ne akadályozzák meg halálát. Ez a levél az õskeresztény irodalom egyik fontos okmánya, hittani tartalma miatt. Trajanus császársága alatt, 107 körül szenvedett vértanúságot. A görögök december 20-án, a szírek pedig a IV. századtól kezdve október 17-én ünneplik vértanúságának napját.

Október 18.:

1409. Zsigmond király a román származású Sorba fia Vajk udvari vitéznek (Hunyadi János atyjának) adományozza a hunyadi uradalmat.
(A Magyarok Krónikája, Magyar Könyvklub, Bp., 2000)

Szent Lukács evangélista Lukács pogány családból született, a harmadik evangélium és az Apostolok Cselekedetei írója, orvos volt a Kolosszei levél (4,14) tanúsága szerint és Szent Pál apostol kísérõje második és harmadik missziós útján. Evangéliumában leginkább Mátét és Márkot használta forrásul, de kidomborítja benne Isten irgalmasságát és Jézus szeretetét a szegények és bûnösök iránt. Az ApCsel-ben mûvészi érzékkel írja le a fiatal Egyház történetét. A hagyomány szerint Patara városában 84 éves korában halt vértanúhalált és ereklyéit 357-ben a konstantinápolyi Apostolok templomban temették el. A VIII. század óta van liturgikus ünnepe. Antiochiai pogány családból származó orvos volt. Valószínûleg Szent Pál térítette meg antiochiai mûködése idején. Szent Pál második apostoli útja alkalmával Troasban csatlakozott hozzá Szent Lukács is, vele együtt hajóra szállt, és Európába indult. Ettõl kezdve Szent Pál hûséges társa volt, és leszámítva azt a hét évet, amelyet mint püspök Filippi városában töltött (kb. 52-58 között) állandóan együtt voltak. Kísérte Szent Pált apostoli útjain, az elsõ és második fogsága idején. Epifániusz tanúsága szerint Szent Pál halála után Szent Lukács Itáliában, Galileában, Dalmáciában és Macedóniában térített. Egyesek szerint Felsõ-Egyiptomban is. A IV. századtól kezdve egyetemesen vértanúként tiszteli az Egyház. Õ volt a harmadik evangélium és az Apostolok Cselekedeteinek szerzõje. (katolikus web)

Október 19.:

Szent De Brebeuf János és Szent Joques Izsák és társaik, kanadai vértanúk. Ma azon nyolc francia származású jezsuita hithirdetõ vértanúságát ünnepli az Egyház, akik a huron és irokéz indiánok kezébõl nyerték el a vértanúk koronáját 1642 és 1649 között. Az indiánok körében való letelepedésük leírhatatlan lemondást és áldozatot követelt. A mai Kanada és New York állam közötti területen folyt mûködésük. Nehéz volt az indiánokat téríteni, de a huronok között mégis sikerült. Ezek ellenségei, az irokézek a huronok fölé kerültek, és a hithirdetoket egyenként, borzalmas kínzások között kivégezték. (katolikus web)(Népmûvész honlap).

Október 20.:

Vendel napja A legenda szerint Szent Vendel a 7. században élt ír királyfi volt, remetéskedett, majd egy birtokoshoz szegõdött, annak nyáját ellenõrizni. A jószágtartó gazdák és pásztorok védõszentjükként tisztelték. Ha állatvész ütött ki, azt mondták Vendel viszi az állatokat. E napon nem fogták be a jószágot és vásárra sem hajtották. (Népmûvész honlap)

Október 21.:

Orsolya napja A hajdúböszörményi pásztorok úgy tartották, ha ilyenkor szép az idõ, akkor az karácsonyig meg is marad. Úgy vélték, amilyen Orsolya-napkor az idõ, olyan lesz a tél. (Népmûvész honlap)

Október 23.:

Kapisztrán Szent János áldozópap 1386-ban született az itáliai Abruzzo hegység Capestrano városkájában. A perugiai egyetemen egyházi és világi jogból doktorátust szerzett. Bírói pályára lépett, s csakhamar a nápolyi legfõbb törvényszék elnöke lett. Lemondott, 26 évesen Perugia és környéke kormányzója. Miután sikerült elrendeznie ügyeit, a ferences rendbe lépett. 1420-ban, 34 éves korában pappá szentelték. Ezután megkezdte mûködését, amelybõl 35 év Itáliára és Franciaországra, a legjelentõsebb öt év pedig Közép-Európára, elsõsorban hazánkra esik. Bûnbánati szónokként hihetetlenül nagy tömegek elõtt prédikált. Mikor 1453-ban a török elfoglalta Konstantinápolyt, megnyílt a hódítás lehetõsége, nyugat, foleg a keresztény mûveltség bástyája, Magyarország felé. Hunyadi megkezdte seregének szervezését, Kapisztrán Hunyadihoz csatlakozott, és közös erõvel, július 14-én szétverte a magyar sereg a hatalmas török hajóhadat. Visszaverték a július 21-i török támadást. Másnap a keresztesek megtámadták a törököt. S a kis csapat megint diadalt aratott. III. Callixtusz pápa arra a napra (aug. 6.), amelyen a gyõzelem híre Rómába érkezett, külön ünnepet (Urunk színeváltozása) rendelt el, s a déli harangszó a keresztényeknél e diadal dicsõségét hirdeti. A gyõzelem után három hétre meghalt Hunyadi, s három hónapra, 1456. októberében a Szerém megyei Újlakon, hetven éves korában Kapisztrán, aki a pápa szavai szerint már életében Krisztus vértanúja volt. (katolikus web)

Október 23.: Nemzeti Ünnep.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc ünnepe. A Magyar Köztársaság ünnepe...1956/57 telén 210 000 magyar hagyta el hazáját és keresett egyetlen batyuval új hazát a nagyvilágban. Letelepedtek, egzisztenciát teremtettek. Kivívták befogadó országuk elismerését. Õk voltak a forradalom bukásban is megacélozódott gyõzõi. Az 1956-os forradalmunk történelmi értékelése. A XX. század csillagórája és a magyar történelem ezen évszázad legkiválóbb eseménye dokumentálása élni akarásunknak. Ezek a mi generációnk igazi gyökerei. Nem a Horthy-korszak, nem az együgyûés ostoba gróf Károlyi kezdettõl elvetélt kísérlete, nem az agg Ferenc József Monarchiája és kevésbé az 1945/47-es demokratikus kísérlet, amely jónak indult, de megfeneklett a nagyhatalmak árulásán. 56-ból nem EGY van! Amennyi ember, annyi 56 létezik. De mindenki EGY abban: a függetlenséget, a demokráciát és az állami önállóságot akartuk. És a kommunizmusból és annak minden válfajából mindenkinek elege volt . Gosztonyi Péter (Bécsi Napló)
Áttekintés: az igazságügyi minisztérium 2001-ben végzett tevékenységérõl......ii.a tavalyi év kiemelkedõ eseményei az igazságügyi tárcánál
1. A kommunista hatalom áldozatainak emléket állító eddigi jogalkotásunkhoz kapcsolódott a tárcának néhány olyan kezdeményezése, amely ezt a folyamatot méltó módon kívánta lezárni. Kegyeleti bizottság létesült, amelynek közremûködésével sor került a váci rabtemetõ egy részének kegyeleti parkká alakítására. Az emlékpark örök mementója az akkori kornak, és az áldozatokról való méltó megemlékezésnek. 2000 decemberében 95 %-os támogatottsággal fogadta el az Országgyûlés azt a sorrendben negyedik semmisségi törvényt, amelynek alapján tavaly februárban megtörtént - az 1956-os forradalom és szabadságharc utáni politikai leszámolás után kivégzett - Tóth Ilona elítélésével kapcsolatban a semmisség kimondása, és jogi rehabilitálása. A minisztérium kötelességének érezte, hogy Tóth Ilona emlékére - személyes tárgyaiból, valamint a tárgyalás és az ítélet részleteit bemutató dokumentumokból - tárlót állítson össze, amelyet október 20-án bensõséges rendezvény keretében ünnepélyesen adtunk át a minisztérium épületében. A kommunista hatalom kivégzett áldozatainak állítottunk emléket - a Politikai Foglyok Szövetségével együttmûködve - 2001. november 4-én a Budapesti Fegyház és Börtön területén kialakított Kisfogház Emlékhely átadásával is. A kegyeleti hely mementó azoknak az áldozatoknak, akiket az '56-os forradalomban való részvétel kapcsán halálra ítéltek, és ezen a helyen töltötték utolsó napjaikat, óráikat.