Fedák Sári színésznõ születésének évfordulója 1879. okt. 26.Fedák Sári(Beregszász, Bereg vm., (ma: Berehovo, Ukrajna), 1879. okt. 26. - Budapest, 1955. máj. 25.) színésznõ. Rákosi Szidi színésziskolájának elvégzése után 1900-ban kezdte pályáját a Magyar Színházban. Játszott többek között a Népszínházban, a Vígszínházban, a Király Színházban, külföldön Bécsben, Berlinben, Párizsban, Londonban, az Egyesült Államokban is fellépett. 1904-ben Tótszerdahelyen 350 holdas birtokot vásárolt, egy-egy színházi évad után szívesen pihent a földekhez tartozó kastélyban; gazdálkodással is próbálkozott, innen ered "agrárius primadonna" elnevezése. 1944-ben a bécsi Donausender rádió munkatársa volt, ezért a népbíróság egy év börtönre ítélte. Ezután Nyáregyházán élt teljes visszavonultságban. A 20. század elsõ felének legnépszerûbb operett primadonnája volt, játékát újszerû felfogás, kivételes tánctudás, temperamentum jellemezte.
(Deák Ferenc megye könyvtár zalaiak web.)

Október 27.

1759. született Kazinczy Ferenc - író, költõ, szerkesztõ
1880. született Hatvany Lajos - író, kritikus, irodalomtörténész

1987. Új útlevélrendelet Magyarországon: minden magyar állampolgár joga, hogy külföldre utazzék.

Október 28.

Simon - Júdás napja Hegyalján ilyenkor kezdték a szüretet. A szüreti szokások a szõlõszedés utolsó napjához kapcsolódnak. Közvetlen a szüret után gyakori a szüreti felvonulás, majd az ezt követõ bál. A szüret idõpontja a 18-19. században valamilyen jeles naphoz kötõdött.
(Tisza Újváros népszokások web)

November 1. Mindenszentek napja.
November 2. Halottak napja. A Mindenszentek napja még azoknak az ünnepe, akikrõl a naptár név szerint nem emlékezik meg. A IX. század óta kötelezõ ünnep. Városon és falun egyaránt a halottakra emlékezés ünnepe: a sírok rendbehozatala, feldíszítése, gyertyagyújtás a halottak tiszteletére. A néphit szerint ilyenkor hazalátogatnak a halottak, ezért sokfelé szokás volt, hogy számukra is megterítenek: kenyeret, sót, vizet tesznek az asztalra. Halottak napján, sõt hetében mosási tilalom volt érvényben, mert a néphit szerint a hazajáró halott vízben állna. Ezen a napon tiltották a munkát, mert megzavarja a holtak nyugalmát.
(TiszaÚjváros népszokások web)

November 2.

50 éves az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet.Országos Színháztörténeti Múzeumként alakult 1952. november 2-án. Elsõ székhelyérõl, az V. kerület Petõfi Sándor utca 2. szám alatti házból 1954-ben költözött át jelenlegi épületébe, az I. kerület, Krisztina körút 57. szám alatt álló egykori Áldássy-palotába. Ugyanebben az évben nyitotta meg elsõ állandó kiállítását "A magyar színészet hõsi harca, 1790-1849" címmel. 1953-tól kezelésébe került a Bajor Gizi Színészmúzeum is, mely Bajor Gizi egykori budapesti villájában, a XII. kerület, Stromfeld Aurél utca 16. szám alatt nyitotta meg kapuit. 1957 márciusában Színháztudományi és Filmtudományi Intézetté alakult: a Múzeum mellett ennek égisze alatt mûködött a Magyar Állami Filmarchívum is, a II. kerület Pasaréti út 122. szám alatt. 1959-ben az Intézmény kettévált: az önállósult Filmarchívum Magyar Filmintézet néven, az Országos Színháztörténeti Múzeum pedig a Színháztudományi Intézet keretein belül mûködött tovább egészen 1969-ig, amikor is felvette a Magyar Színházi Intézet nevet. Intézményünk 1991-ben vette fel sokoldalú tevékenységi körét kifejezõ, jelenlegi megnevezését, az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet (OSZMI) elnevezést... A fényképezés feltalálása és általános elterjedése elõtt nemcsak a magyar, hanem a nemzetközi színjátszás történetének is egyetlen lehetséges ikonográfiai forrását az egykorú képzõmûvészeti alkotások jelentették...A képzõmuvészeti gyûjtemény mûfaji megoszlása változatos: A 19. századi magyar színjátszás nagy mûvészeit metszetek, a festmények, szobrok ábrázolják. A 20. századi gyûjtemény legérdekesebb részei a színházak körüli karikatúra-rajzolók (Barna Elek, Szigethy István) színészprotré- és jelenetrajzai. Ritkaságértékûek a színházi alkotók által készítet képzõmûvészeti munkák (Páger Antal rajzai, Deák B. Ferenc festményei, Hetés György rajz- és plakett- és szoborkarikatúra-gyûjteménye)... A színháztörténeti kutatás, az egykori színjátékok rekonstrukciójának egyik legfontosabb forrása a színlap. A színlap (cédula) elõzetesen készített többnyire egylapos kisnyomtatvány, amely az elõadás adatairól tájékoztatja a közönséget... A színházi elõadásokat már az ókorban hirdették falfestmények, vagy falakra írott hirdetések alakjában... A falfestmény elsõ nyomait Pompeiben találjuk.. Az elsõ nyomtatott német színlap Rostockból származik (1520). Az írott színlapnál egyelõre gyakoribb az, amit élõszóval mondanak el - megemlíthetjük itt az ókori prológot, s a középkori jelmondatos szalagot. A prológot a középkorban is jól ismerték; a tartalom ismertetése mellett megmagyarázta a darab erkölcsi tanulságait, sorban felszólította a közremûködõket, és bemutatta õket a közönségnek...A 18. század közepén keletkezett a színlap ma ismert formája. A színészeket most már a szerepek mellett nevezik meg, s csak a 19. század közepén jelenik meg a színlapon a rendezõ neve, noha ekkor már megemlítették a díszletfestõ nevét is.Elsõ magyarországi színlapként egy ismeretlen bártfai német passiójáték kéziratos szereposztását szokták tekinteni. Az elsõ nyomtatott színlapok hazánkban csak a 17. században jelennek meg: az iskolai színjátékok színlapjait a darabot ismertetõ nyomtatott programok (argumentumok) tartalmazzák.. A 18. századi fõúri színházak színlapjai az elõadott operák szövegét tartalmazó ún. páholykönyvecskékben kaptak helyet... A modern egylapos színlapot a német vándortársulatok honosították meg Magyarországon.Az elsõ magyar nyelvû színlap 1785. szeptember 12-én Simai Kristóf Mesterséges ravaszság címû darabját hirdeti,... A magyar vándorszínészet korából fennmaradtak kézzel írott színlapok is...A színlaptár... egyike az ország legjelentõsebb hazai gyûjteményének (az Országos Széchenyi Könyvtár Színháztörténeti Osztálya mellett). ...jelenleg mintegy 70.000 színlapot õriz.. Különösen értékesek a selyemre kézzel írott színlapok. (OSZMI web)

November 3.

A Magyar Tudomány Napja a Magyar Köztársaság Kormánya 1997-ben a Magyar Tudomány Napjává nyilvánította. Azóta évrõl évre növekvõ számban vannak ünnepségek... A rendezvények élénk visszhangot keltettek az egész magyar közvéleményben, emelték a magyar tudományosság társadalmi rangját. Bebizonyosodtak Széchenyi István naplójának szavai: "Erõt erõvel meggyõzni nem mindég lehet - hanem a böltsesség gyõz mindenütt".1999-ben... nálunk rendezte az UNESCO és az ICSU az elsõ Tudomány Világkonferenciáját. 2000-ben a magyar államiság ezredik, a Magyar Tudományos Akadémia alapításának pedig 175. évfordulóját ünnepeltük.
(A Magyar Tudomány Napja Rendezvénytanácsa.)

November 4.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésének évfordulóján emlékhelyet avatott Mádl Ferenc köztársasági elnök, Dávid Ibolya igazságügy-miniszter és Fónay Jenõ, a Politikai Foglyok Országos Szövetségének (Pofosz) elnöke a Kozma utcai börtönben, ahol 1956 és 61 között több száz embert végeztek ki...Szögesdrót, orbódék, magas falak. Félelmetes dolog belépni a börtön rideg világába, még akkor is, ha tudjuk az ember, hogy bármikor távozhat onnan. Szûk cella, két keskeny priccs, vécékagyló - esetenként négy ember részére. Itt vártak az elítéltek a halálra a Kisfogházban, akár évekig is. E sorok fiatal írójának 1956 már történelem, de az egyszerû megemlékezésnél, fõhajtásnál sokkal megrázóbb az eseményekre gondolni úgy, hogy szemtõl szembe látja és hallja azokat az embereket, akik végigélték a szabadság mámoros napjait, majd a megtorlás pokoli éveit.
(Új Ember, 2001.nov.11.)

November 8.

1849. Óbudát Budához csatolták. Az 1850. november 13-i rendelet Budát és Pestet egy közigazgatási kerületbe sorolta.