November 11.: Szent Márton napja. A tél kezdete.

Valamikor az Óév utolsó ünnepe november 11-e, Szent Márton napja volt. Ekkorra már hordókba került az újbor, bezsákolták a kamrákba a lisztet, a betakarított terményeket. Véget ért a mezogazdasági munka, elszámoltak uraiknak a jobbágyok, megfogadták az új pásztorokat. A házasemberek a disznótorokra, a fiatalok a fonókba, a kisgyermekek pedig a tél örömeire készülõdtek, mert a népi hagyomány úgy tartja, rendszerint ilyenkor esik le az elsõ hó. Szent Márton, akinek nevenapját ünnepeljük e napon, a kora középkor egyik legnépszerûbb szentje volt. Nekünk, magyaroknak pedig különösen kedves, hiszen a legenda szerint itt, az ország nyugati határán született 316-ban vagy 317-ben. Korábban egyesek úgy vélték, a mai pannonhalmi apátság helyén, amit egykor szentmárton-hegyi apátság néven emlegettek, de most már biztosan tudjuk, hogy Saváriában, a mai Szombathelyen született. Állítólag pontosan ott, ahol jelenleg is, áll a középkori eredetû Szent Márton-templom. (Sopron.web)

Szent Márton 316-ban született Pannóniában. A középkor egyik legnépszerûbb szentje, kultusza hazánkban is virágzott: emlékét helynevek is õrzik. A XIV. századi krónikákban a tisztújítás, jobbágytartozás lerovásának napja. Márton-napon országszerte lakomákat rendeztek, hogy egész esztendõben élhessen, ihassanak. Úgy gondolták, minél többet isznak, annál több erõt és egészséget isznak magukba. Ilyenkor vágták le a tömött libát, mert úgy tartották: "Aki Márton napján libát nem eszik, egész éven át éhezik."...
(Tiszaújváros web)

Pogányként látta meg a napvilágot, s tizenöt éves volt, amikor besorozták a római hadseregbe. Nemcsak vitézségével tûnt ki hanem szívjóságával a betegek és a szegények iránti részvétével is: A legenda szerint egyszer Amiens városkapujánál télen megpillantott egy didergõ koldust s annyira megszánta hogy köpenyegét levéve kettéhasította s a felét odavetette a szûkölködõnek: Ezután éjjel álmában megjelent neki Jézus... (Sopron.web)

Szentmárton - a települést 1885-ben egyesítették Szombathellyel.
A ma is látható templom helyén már a IX-X. században volt egy kápolna, amit a helytörténeti kutatások és a régészeti feltárások is igazolnak. A széles körben elterjedt nézet szerint ez Márton, a szombathelyi születésû szent szülõházának helyén állt. Aztán a XI. században egy faszerkezetû templomot építettek ide. Ezt a korai román, majd a XIII-XV. századi átalakítás során egy négyzet alakú, keresztboltozatos szentély követette. A XVI. század elején a helyre ismét egy kápolnát építettek. Már a legkorábbi periódusban Szent Márton tiszteletére szentelhették fel - s ez volt a város plébániatemploma.
1638 húsvétján Draskovich György gyõri püspök a domonkos rendnek adta át, majd megépült a ma is látható torony, 1668-1674 között pedig a hajó szentély felöli része is. Ez valószínûleg Giovanni Bernardo Ceresola nevéhez fûzõdik. 1930-ban Walder Gyula tervei alapján egy második kereszthajóval bõvítették, illetve homlokzatát a régi mintára alakították át.1938-ban készült el Rumi Rajki István alkotása, a Szent Márton kútja, ami a templom elõtti téren áll. Azt az eseményt ábrázolja, amikor a már megtért Márton megkereszteli édesanyját. Ennek elõdje az a kút, ami a kora keresztény templomhoz tartozó elõudvarban állt 1360 körül.(nyugat.hu web)

Szent Márton nevéhez számos szokás fûzõdik...Bajorországban, a Rajna vidékén - akárcsak a Mikulást - Szent Mártont is a gyermekek barátjaként tisztelik. 1886-ban Düsseldorfban rendezték meg elõször az ún. Márton-napi lovaglást, amikor is Szent Márton megszemélyesítõje átlovagolt a városon, közben cukrot, diót, édességeket osztott az õt követõ kicsinyeknek, akik énekszóval, világító díszlámpásokkal kísérték, s kísérik ma is......Márton napján szokták az addigra meghizlalt ludakat levágni és megsütni. Ebben a szokásban régi pogány hagyomány él tovább. E napra esett ugyanis a germánok hálaadó ünnepe a jó termésért, akik ebbõl az alkalomból madár-, többnyire libaáldozatot mutattak be az isteneknek. Hitük szerint ilyenkor Wotan fehér lovon átlovagolt a vidéken, s nyomában mindenkinek bõséges ennivaló jutott az asztalára, amit az elkövetkezendõ év kedvezõ elõjelének tekintettek. De e napon - amely Aesculapius ünnepe volt - a rómaiaknál is libát tálaltak fel az asztalra. A liba különösen tisztelt állatnak számított, mióta a Capitolium lúdjai ébresztették fel a fáradt õrséget, mikor a gallok megpróbálták azt éjszaka elfoglalni. Aesculapiust az orvostudomány, a megújhodó élet isteneként tisztelték, ezért áldoztak neki ilyen értékes állatot az asztal örömeinek adózók. Mindez a hagyomány tovább élt a Márton-napi lúd fogyasztásának szokásában. A szent ludak alakja pedig a következõképpen kapcsolódott egymáshoz: mikor Mártont püspökké választották, õ szerénységbõl, alázatosságból bebújt a libák óljába, hogy ne kelljen a magas méltóságot elvállalnia. A ludak gágogása azonban elárulta rejtekhelyét.

November 11-e, mint Bod Péter írta, Bacchanalia..., második Fársáng volt a régieknél. Sült Ludat ettek s új Bort ittak. A nagy lakomát az is indokolta, hogy a középkorban a hónap közepén kezdodött el a karácsony elotti negyvennapos böjt, ez volt tehát az utolsó alkalom a nyilvános lakomára.(sopron netlap) Bod Péter 1712. február 22-én született Bod Péter református lelkész és irodalomtörténet író. Bethlen Kata udvari lelkésze és könyvtárosa is volt. Kiadta Pápai Páriz Ferenc latin-magyar szótárát. Bod Péter írta az elsõ magyar nyelvû írói lexikont, a Magyar Athenást, mely Nagyszebenben 1766-ban jelent meg... A Szentírás értelmére vezérlõ magyar lexikon a bibliai neveket és kifejezéseket magyarázza. A Szent Heortokrates a kalendáriumi szentek históriáját írja le. Az Erdélyi Féniks Tótfalusi Kis Miklósról szóló verset, s a magyar könyvnyomtatás történetét tartalmazza.

November 14.: Diabetikus világnap (WHO, 1991- )

November 17.: "NE GYÚJTS RÁ" VILÁGNAP.

November harmadik csütörtöke a dohányzás elleni nap (Füstmentes nap) (WHO) A Nemzetközi Rákellenes Unió (UICC) ajánlása alapján ezen a napon az egész világon emberek milliói próbálnak felhagyni a dohányzás káros szenvedélyével.

BUDAPEST ÜNNEPNAPJA

1873-ban ezen a napon egyesült Pest, Buda és Óbuda. Budapest Fováros Közgyûlése 1991. március 21-i döntése értelmében a fõváros ünnepnapja november 17.

November 19.:

Erzsébet napja Árpádházi Szent Erzsébet (1207-1231) a katolikus egyház egyik legtiszteltebb nõi szentje. Idõjárásjóslás fûzõdik ehhez a naphoz: ha e napon havazik, azt mondják Erzsébet megrázta pendelyét.
(Tisza Újváros web)

November 20.:

1968.ifjú zenebarátok világnapja. Az ifjú Zenebarátok Nemzetközi Szövetsége 1968 tavaszán Lisszabonban tartott kongresszusának határozata alapján ünneplik.
- A gyermekek jogának világnapja (ENSZ, 1990)

November 22.:

1991. Magyar Közoktatás Napja A Pedagógusok Szakszervezete a magyar közoktatás helyzetének, gondjainak bemutatására, valós társadalmi megítélésének elõsegítése, a közös cselekvés kialakítása céljából 1991-ben kezdeményezte, hogy november 22-én tartsák a Magyar Közoktatás Napját.