Sopron, Sopron, sáros Sopron
Te vagy az oka mindennek...
"(Az öreg diák dala.)
December 7.:
1251. Béla király zsidó szabadságlevele. Budán 1245-1250 között
telepedtek meg zsidók. Alkalmanként már korábban is laktak
itt, talán már a 11. század óta. IV. Béla azonban 1251. december
7-én egy rendelkezést adott ki, mely rendezte, illetve megállapította
a zsidók jogviszonyait, s ezzel lehetové tette a megtelepedésüket.
Béla király zsidó szabadságlevele, mely Babenbergi II. (Harcias)
Frigyes osztrák herceg (1230-1246) 1238. évi, illetve kissé
módosított változatában 1244. évi ausztriai privilégiuma nyomán
készült, Magyarországon a mohácsi csata (1526) idejéig érvényben
maradt, s a zsidó közösség minden új uralkodónál kieszközölte
a megújítását. Béla rendelkezései szerint a zsidókat megilleti
saját jogaik, szabályaik és szabadságuk gyakorlása, s a legmagasabb
szinten a király különös oltalma. Törvénybe iktatta többek
között a zsidók szabad vallásgyakorlását, a "pap"-
(rabbi-) és bíróválasztási jogot, a zsinagóga-tartást. Zsidók
egymás közötti pereiben bizonyos esetekben ítélkezhetett a
saját bírájuk; a király ezzel a rendelkezéssel mintegy elfogadta
és jóváhagyta a hagyományos zsidó jogszokásokat. Súlyos esetekben
magának tartotta fenn az ítélkezés jogát.
A zsidókat kamaraszolgáknak (servus camerae) minosítette;
szokásos megjelölésük is ez volt: "a királyi kamarához
tartozó zsidók (Judaei ad cameram regiam pertinentes)".
(Forrás: A zsidó Budapest. Emlékek, szertartások, történelem.
Szerk.: Komoróczy G. (A város arcai) (Hungaria Judaica, 7)
Budapest: Városháza, MTA Judaisztikai Kutatócsoport, 1995.)
December 10.: Az
Emberi Jogok Napja
1948. december 10-én az ENSZ-közgyűlésen
elfogadták az emberi jogokról szóló egyetemes nyilatkozatot.
Ennek emlékére 1950-ben az ENSZ-közgyűlés ezt a napot az Emberi
Jogok napjává nyilvánította - A Nobel-díj átadásának napja.
December 13.: Luca napja
Szent Luca a legenda szerint keresztény
hitéért halt vértanúhalált, az egyház nem tartja valós történelmi
személynek. A szembetegségben, szenvedők, az utcanők és varrónők
pártfogója. A név a latin lux, azaz a fény szóból ered.
Ehhez a naphoz kapcsolódó hiedelmek: például a férj- és házasságjóslás,
halál- és beteg-jóslás, termésjóslás, idojárásjóslás.
(Tiszaújváros népszsokások
web).
December 14.:
„Az 1880. évi LVIII-ik törvényczikk,
amely az országgyűlés mindkét Házát befogadó állandó országház
építését rendeli el s a melyet a király Őfelsége, Tisza Kálmán
miniszterelnök ellenjegyzésével, Gödöllőn az 1880. év deczember
14-én szentesített.”
1921. Soproni népszavazás. 1921. október 12.-én Velencében
aláírták az osztrák-magyar megegyezést. Ennek értelmében Nyugat-Magyarország
nagyobb része az osztrákoké lett, de kimondta, hogy Sopronban
és környékén népszavazást kell tartani. 1921. december 14.-én
a népszavazáson fölényesen győzőtt a Magyarországhoz való
hűség gondolata! ..1919-ben a Saint-Germain-i békeszerződés
Nyugat-Magyarország jelentős részét Ausztriának juttatja.
1921. dec.14-én a népszavazáskor (melyet az Ágfalvi csata
előzi meg) Sopron és környéke magyar marad. Ekkor kapja a
címet: "Civitas Fidelissima" (A leghűségesebb város).
(Volt ugyan, aki azt állította, hogy ez a név már a IV. (Kun)
László 1277-es levelében szerepel, és az 1921-es elnevezés
csak annak felújítása, erre azonban a megtekintett dokumentum
adatot nem tartalmaz. (Dr. Drávai István: Sopron Műemlékváros
- ISE 2002)
December 16.: A Magyar Kórusok
Napja
A Magyar Kórusok és Zenekarok
Szövettsége (KÓTA) és a Magyar Zenei Kamara védnökségével
1991 óta rendezik meg a Magyar Kórusok Napját, Kodály Zoltán
születésnapjához kötődik.
Kodály Zoltán (1882. december 16., Kecskemét - 1967.március
6. Budapest) Zeneszerző, népzenekutató. 1905-ben kezdte el
népdalgyűjtői munkásságát, 1907-ben a Zeneakadémia tanárává
nevezték ki, ahol zeneelméletet, majd zeneszerzést tanított.
1910-ben lépett saját műveivel a nyilvánosság elé. 1919-ben
részt vett a zenei direktórium munkájában, ezért később fegyelmi
eljárás indult ellene, kinevezését érvénytelenítették, nem
taníthatott. Elszigeteltségéből 1923-ban a Psalmus Hungaricus
nemzetközi sikere emelte ki, majd 1926-ban a Háry János daljátéka
világsikert aratott, 1932-ben mutatták be a Székelyfonó daljátékát.
További művei: Marosszéki táncok (1927-1930), Nyári este (1927),
Galántai táncok (1933), Budavári Te Deum - Buda felszabadulásának
250. évfordulójára (1936), Fölszállott a páva (1939), Concerto
(1940). Zeneelméleti tevékenysége is jelentős. A magyar népzene
című monográfiája 1937-ben jelent meg. A II. világháború alatt
mentette az üldözötteket, majd neki is bujkálnia kellett.
1945-ben alkotta a Missa brevis-t. Részt vett a demokratikus
megújulásban, őlett a Zeneakadémia igazgató-tanácsának elnöke,
1946-1949 között pedig az Magyar Tudományos Akadémia elnöke.
1948-ban mutatták be a Czinka Pannát, 1951-ben a Kállai kettőst.
1951-1967 között megjelent a Magyar Népzene Tára első kötete,
és a zeneoktatásban is érvényesültek elképzelései. 1948-ban
és 1952-ben Kossuth-díjjal ismerték el munkásságát, amely
jelentős volt mind a néprajz, mind a zenetörténet, zeneesztétika,
zenekritika, irodalomtörténet, a nyelvészet és nyelvművelés
területén. Egész életén át küzdött az ifjúság zenei neveléséért,
ideértve az iskolai énekoktatást, a zenei írás-olvasás (szolfézs)
alapvető funkcióját a tantervben, valamint a kóruskultúra
hazai elemekre építő ápolását. A Kodály-módszer ma világszerte
ismert és követett példa a zenepedagógiában. (MTI Rt. Sajtóadatbank)
December 21.: Tamás napja Hitetlen Tamás néven emlegetett
apostol napja. A hagyomány szerint pünkösd után megjelent
neki külön Jézus. Innen ered a szólás: Szent Tamás szolgája
vagyok, azaz hiszem, ha látom. E naphoz is férjjósló praktikák
kapcsolódnak.
(Tiszaújváros népszokások
web)
Karácsony:
Krisztus születésének megünneplésérol
első adatok a IV. században találkozunk. Niceai János püspök
szerint I. Gyula pápa alatt kezdték ünnepelni, majd az ünnep
innen terjedt tovább. December 25-e a téli napforduló, az
ókori hitvilágban - a Mithras kultuszban - a nap újjászületésének
(Dies natalis solis invicti) ünnepe volt. A középkorban a
karácsonnyal kezdődött az új esztendő. (U.o.)
December 24.: Karácsony vigíliája, Ádám-Éva napja
Az adventi idoszak utolsó napja. A karácsonyfa-állítást először
Elzászban jegyezték fel a XVII. században. A XVIII. századtól
már mint protestáns családi szokás terjedt el a német területen.
A XIX. századtól a világ számos országában meghonosodott a
karácsonyfa-állítás. Hazánkban a XIX. század első felében
jelent meg, elsősorban nemesi, majd polgári körökben. A század
második felében a társadalom többi rétegénél is elterjedt.
Magyarországon a karácsonyfa elterjedése előtt termoágakat
állítottak, ezeket rozmaring-, nyárfa-, bürök-, kökényágakból
készítették. Gerendára, vagy a szobasarokba függesztették,
olykor a koronájával lefelé. A karácsonyi ajándékozás szokásának
ókori előzménye a római újévi ajándék a strena, amelyet Kalendae
Januriae (január 1.) alkalmával küldözgettek egymásnak. A
német protestantizmus a XVII. századtól családi ünneppé tette
a karácsonyt, s ettől kezdve az ajándékozás főleg családi
körben jutott jelentoséghez: elsősorban a szülők ajándékozták
meg gyermekeiket. (U.o.)
December 25.:
Karácsony napja
A hagyományos magyar paraszti
életben a család ünnepe volt. Ez a nap munkatilalommal járt.
Csak a legszükségesebb munkákat végezték el. Tilos volt ezen
a napon a kölcsönkérés és kölcsönadás, mert kivitték volna
a szerencsét.(U.o.)
December 26.: Karácsony
másodnapja
István napja - az egyház első
vértanúja, államalapító királyunk Szent István névadó szentje.
A regölés a magyarság egyik legarchaikusabb szokása, fő időpontja
is ezen a napon van. A regölés a legények és házasemberek
termékenység és párokat összevarázsló házról házra járó köszöntő
szokása, a téli napforduló pogánykori emléke. (U.o.)
December
27.: János napja
Szent János evangélista ünnepe. E naphoz
kapcsolódott a borszentelés szokása. A szent bornak is - minden
más szentelménynek - mágikus erőt
tulajdonítottak. Beteg embert és állatot gyógyítottak vele.(U.o.)
December
28.: Aprószentek napja
Krisztusért mártírhalált halt betlehemi
kisdedek emlékünnepe, azoké, akiket Heródes a gyermek Jézus
keresésekor megöletett. Ezen a napon megvesszozték a gyermekeket
a betlehemi kisdedek szenvedésének emlékére. Magyarázata kettős:
egyrészt a pogány termékenységvarázslással függ össze, másrészt
a bibliai történettel kapcsolatos. (U.o.)
December
31.: Szilveszter
Szent Szilveszter pápa (314-335) ünnepe.
A szilveszteri és újévi a szokások és hiedelmek célja az,
hogy biztosítsa a következő esztendőre az állatállomány szaporaságát
és a termés bőségét, valamint az emberek egészségét, szerencséjét.
(U.o.)