December
21. 2005
| Magyar Krónika, december
21. |
| |
| Montreál |
Feszty Árpád
(Ógyalla, 1856. dec. 24. - Lovrana, 1914. jún. 1.): festő,
Főleg vallási tárgyú
és történeti képeket festett. 1874-től Münchenben, 1880-81-ben
Bécsben tanult. Hazatérése után Golgota és Bányaszerencsétlenség
c. festményei megalapozták hírnevét. Népszerűségét elsősorban
a Magyarok bejövetele (1896) c. körképének köszönhette (a
II. világháború alatt nagyon megsérült), amelyet többek közreműködésével
festett meg, ma már resturálva megtalálható Ópusztaszeren.
1899-1902 között Firenzében élt, ahol megfestette Krisztus
temetése c. nagy triptychonját. 1902-ben hazajött, s állandó
anyagi gondokkal küszködve festette apró életképeit. Falfestményei
közül legismertebb az Operaház előcsarnokát díszítő, a hangok
eredetét ábrázoló kilenc képe. Művészete az akademizáló és
naturalista tendenciákat elegyítette. Műveit az MNG őrzi.
Felesége Jókai Róza volt. - Irod. Fesztyné Jókai Róza: Akik
elmentek (Bp., 1923); Feszty Masa: F. Á. és művészete (Bp.,
1966).
Gömbös Gyula
(Murga, 1886. dec. 26. - München, 1936. okt. 6.): miniszterelnök.
Hivatásos katonatiszt volt, az I. világháború végéig vezérkari
századosi rangot ért el. Az 1918. oktoberi forradalom után
a honvédelmi minisztériumban teljesített szolgálatot, majd
Zágrábban katonai attasé, 1918 végétől a hadműveleti osztály
balkáni csoportját vezette. Politikai pályafutását 1919-ben
kezdte, amikor a Magyar Ország Véderő Egylet (MOVE) elnökévé
választották. Bécsben részt vett az ellenforradalmi komité
szervezésében, a Tanácsköztársaság idején a szegedi ellenforradalmi
kormány hadügyi államtitkára, 1919. júliustól Bécsben a szegedi
kormány meghatalmazottja. Horthy bizalmas híve, 1920-ban
Törökszentmiklóson kisgazdapárti programmal mandátumot szerzett.
1922. januárban csatlakozott a Bethlen-Nagyatádi-féle Egységes
Párthoz és irányította az 1922-i választási harcot. 1923
nyarán kilépett a kormánypártból és megalakította a Magyar
Nemzeti Függetlenségi (Fajvédő) Pártot. 1928-ban megegyezett
Bethlen Istvánnal, visszatért az Egységes Pártba és hadügyi
államtitkár lett. 1929. oktober 10-től a Bethlen- és a Károlyi-kormányban
honvédelmi miniszter. 1932. oktober 1-től a nagybirtokosok
és a jobboldali katonai körök támogatásával miniszterelnök.
Meghirdette 95 pontból álló programját, törvényt hozatott
a kormányzói jogkör kiterjesztéséről, átszervezte a kormánypártot
(Nemzeti Egység Pártja), intézkedéseket léptetett életbe
a nagybirtok megsegítése érdekében (hitbizományi reform,
törlesztések részleteinek elhalasztása, telepítési törvény),
kísérletezett a szakszervezetek felszámolásával, a munkásosztály
bevonásával (Nemzeti Munkaközpont). Folytatta a Olaszországgal
és Németországgal való szoros együttműködés kiépítését. 1933.
jún.-ban a kormányfők közül elsőnek kereste fel Hitlert.
1934-ben szerződést kötött Olaszországgal és Ausztriával
(római hármas paktum), majd Németországgal is, és elkötelezte
magát Németország agressziós tervei mellett. 1935. márciusban
szembekerült a kormánypárt konzervatívabb Bethlen-csoportjával,
de felülkerekedett. Átalakította kormányát, majd kormányzói
kézirattal feloszlatta az országgyűlést. Az általa irányított
1935. évi választásokat a minden addiginál erősebb kormány
erőszak jellemezte (erdődi sortűz). A választások után régi
szegedi különítményes tiszttársait fontos politikai és katonai
pozíciókba helyezte. 1936. május14-től -egyre súlyosabbá
váló vesebaja miatt - betegszabadságon volt németországi
szanatóriumban.
Gombaszögi Ella
(Bp., 1898. dec. 27. - Bp., 1951. okt. 12.): színésznő. ~
Frida testvére.
Színiakdémiára járt és már diplomája
megszerzése előtt, 1913-ban a Vígszínház szerződtette, 1924-ben
a Magyar Színház tagja lett. 1928-tól a Fővárosi Operettszínház
tagja volt. A 40-es évek elején a fasizmus nem engedte a
színpadra. 1945 után a Víg- és a Művész-, 1948-51-ben a Madách
Színházban játszott. Főképp komikus szerepekben voltak sikerei.
Petőfi Sándor
(Kiskőrös, 1823. jan. 1. - Fehéregyháza, 1849. júl. 31.
költő.
Szlovák eredetű családból származott, apja Petrovics
István mészáros, kocsma- és földbérlő, anyja Hruz Mária.
Egyetlen testvére: István. 1824. Kiskunfélegyházára költöztek,
Petőfi később ezt a várost vallotta szülőhelyének. Iskoláinak.
pályájának főbb állomásai: Kecskemét (1828 - 31), Sárszentlőrinc
(1831 - 33), Pest (1833 ) ezeknél fontosabb az Aszódon töltött
három tanév (1835 - 38). Itt kezdett ~ verselni, s itt ébredt
fel erősebben vonzalma a színészet iránt. Az 1838 - 39. tanévet
Selmecbányán folytatta, de az itteni környezetben tanulmányait
elhanyagolta, viszont már sikert aratott verseivel az önképzőkörben.
Petőfi 1839. február. közepén elhagyta Selmecbányát. Pestre
gyalogolt, egy ideig statiszta és szolga volt a Nemzeti Színháznál.
Más lehetőség híján 1839. szeptemberben Sopronban katonának
állt be. 1840. márc.-ban ezredével Horvátországba indult,
már útközben megbetegedett, ősszel újra kórházba került s
leszerelték. 1841. februrárban érkezett vissza Sopronba.
Továbbtanulásra nem nyílt lehetősége, mire az akkor Dunavecsén
nyomorgó szüleihez ment. Beállt egy hattagú - dunántúli vándorszínész-társaságba.
Három hónapi faluzás után 1841 őszén Pápán tanult tovább.
Egy egész tanévet töltött itt, s ezalatt nemcsak új barátokra
lelt (pl. Jókai ), nemcsak önképzőköri sikereket aratott,
hanem az országos nyilvánosság előtt is fellépett (A borozó
c. verssel). A Petőfi Sándor név először a Hazámban c. költemény
alatt jelenik meg. Székesfehérváron és Kecskeméten színészkedett
nagy nélkülözések között. Ekkor új hangú, nagy feltűnést
keltő versei már egyre sűrűbben jelentek meg. 1843. áprilisában
megismerkedett az akkor Pozsonyban időző írókkal. Ezek révén
ajánlatot kapott két regény fordítására. 1843. júliusban
Pestre ment, elkészítette a fordításokat, Ősszel azonban
újra csak színésznek indult: előbb Debrecenben próbálkozott,
majd Bihar vármegyében játszott. Betegen, lerongyolódva,
elcsigázva vánszorgott vissza Debrecenbe. Itt töltötte éhezve,
fázva az 1843 - 44-i telet. Összeírta eddigi verseit, s velük
1844. februárban Pestre indult. Itt egy ideig hiába keresett
kiadót, míg aztán Vörösmarty Mihály közbenjárására a Nemzeti
Kör vállalta a kiadást (megjelent 1844. novemberben : Petőfi
Versei (1842 - 1844) Ekkor már a Pilvax kávéházban összejáró
radikális szellemű fiatal értelmiségi és írókör szervezője
s vitathatatlan vezetője. A helység kalapácsa c. komikus
hősköltemény (1844) a Versek s a remekmívű naiv népi eposz,
a János vitéz (1845) gyors egymásutánban történő megjelenése
után. Sőt egy további versciklusa is megjelent Cipruslombok
Etelke sírjáról címmel, ennek ihletője Csapó Etelka, aki
iránt Petőfi ábrándos reményeket táplált, s aki 1845 elején
váratlanul meghalt. Ez év tavaszán Petőfi felvidéki útra
indult; a közel három hónapig tartó út minden állomásán ünneplésben
volt része. Költészetét és irodalomszervező tevékenységét
ettől kezdve a magyar nép társadalmi felszabadítása a zsarnokság
alól és a világforradalom gondolatai határozzák meg. 1846
tavaszán a demokratikus fiatal írókból megszervezi a Tízek
Társaságát. ennek az eszmeiségnek jegyében üdvözli s nyeri
meg szövetségesül Petőfi Arany Jánost (1847.). Aranyhoz
páratlanul szép barátság fűzte, 1847 tavaszán megjelentek
Összes Költeményei 3000 példányban. 1846. szeptemberben
egy nagykárolyi utazás során beleszeretett Szendrey Júliába,
az erdődi tiszttartó szép, művelt és becsvágyó leányába.
A házasság 1847. szeptember 8-án jött létre. Mézesheteit
a fiatal pár Koltón, Teleki Sándor gróf kastélyában töltötte.
E szerelem és házasság a világirodalom legnagyobb értékei
közé tartozó szerelmi költészet . A boldog házasság első
hónapjai a termékeny alkotás jegyében teltek (pl. Bolond
Istók ), de lelkét már főleg a közelinek érzett, várt forradalom
gondolata foglalkoztatta Az 1848. március 15-én kitört pesti
forradalomban Petőfit a költő és politikus egységében találjuk
az ifjúság élén. Nemzeti dala a forradalom himnusza lesz.
Mivel látta, hogy a fegyveres harc a nemzeti függetlenség
és a demokratikus forradalom érdekében elkerülhetetlen, e
felé fordította figyelmét, tetteket sürgetett (A nemzethez,
Forradalom ). . Kossuthtól fontos feladatot kapott, a népfelkelés
megszervezését Székelyföldön de nem tudott oda eljutni.
Október 15-én kapitányként a honvédség sorába lépett, kiképzőtiszt
Debrecenben. Ide hozta feleségét is, itt született Zoltán
fia december 15-én. A keresztszülők Arany Jánosék voltak.
Az év végén Kossuthtól harctéri beosztást kért, s 1849. január
közepén elindult Bemhez az erdélyi hadszíntérre. Közben
apja Pesten március 21-én meghalt (anyja rövidre rá, május.
17-én). Kilépett a katonaságtól, feleségével az időközben
felszabadult Pestre ment. A tavaszi diadalokat, a kormánynak
Pestre költözését követő örömmámorban mellőzve, nyomorban
élt. A június végén tragikusra forduló helyzetben a harcnak
végsőkig való folytatása mellett emelt szót. Erdélybe indult.
Családját Tordán hagyta, ő Bemhez csatlakozott (július. 25.).
Július 31-én, a fehéregyházi vesztett csatát követő menekülésben,
du. 6 óra tájban eltűnt. Valószínűleg az üldöző ulánusok
szúrták le. Halálának tényét a nemzeti közvélemény sokáig
nem akarta elfogadni. Petőfi a külföldön legismertebb s legnépszerűbb
magyar író. magyar író.