Rátonyi Róbert
(Bp. 1923. febr.18. - Bp. 1992. okt.8.): színész.
1941-42-ben Rózsahegyi Kálmán színiiskolájába járt,
majd a Zeneakadémián folytatott hegedűtanári tanulmányokat.
Közben revüszínházakban, varietékben lépett fel. 1949-től
1971-ig a Fővárosi Operettszínház, 1971-től haláláig
a Thália, ill. Arizona Színház tagja volt, miközben
más színházakban is vendégszerepelt. rendkívül sokoldalú
művész volt. Táncoskomikusként, az operett képviselőjeként
vált népszerűvé, de prózai karakterszerepeiben is kitűnt
remek jellemábrázoló képességével. Élete utolsó éveiben
rendezett is. Rendszeresen publikált újságokban és
hetilapokban, könyvei jelentek meg. Külföldön is népszerű
volt. Jászai Mari-díjas (1956, 1961), érdemes (1964)
és kiváló művész (1985). A Fővárosi Operettszínház
örökös tagja (1991)
Honthy Hanna
(Hügel Hajnalka, Hajnal Hajnalka,
Bp. 1893. febr.21. - Bp. 1978. dec.30.):
énekesnő, színésznő. Kossuth-díjas
(1953), érdemes művész (1950), kiváló művész (1953). Tízéves
Tanulmányait magánúton végezte 1914-15-ben Rákosi Szidi,
1915-17-ben Bárdi Ödön növendékeként, később világhírű
a tenorista, Anthes György tanítványa volt. 1912-ben
szerződtette a Népopera, ahol a Tengerész Kató c. operettben
szerepelt. 1916-tól különböző fővárosi színházak -
Vígszínház, Revü Színház, Blaha Lujza Színház, Király
Színház, Belvárosi Színház ünnepelt művésznője. 1925
-27-ben és 1949-től a Fővárosi Operettszínház tagja
volt. Prózai színházakban is sikerrel szerepelt, de
az operett és a daljáték műfajának évtizedeken át volt
vezető énekese, ünnepelt primadonnája. Hosszú pályája
során szinte az egész operettrepertoárt végig játszotta.
Folytatója és képviselője volt a klasszikus nagyoperett
stílusának, nagyszerű humorral, iróniával, később öniróniával
fűszerezett alakításai, színpadi "kiszólásai" páratlan
népszerűséget szereztek számára. A Magyar Rádió első
színházi közvetítése 1932-ben Fényes Szabolcs Maya
c. operettje volt Honthyval a címszerepben. Nyolcvanéves
születésnapján jutalomjátéka a Csárdáskirálynő volt
(1973. márc. 3.). Ragyogó színpadi jelenség, magas
fokú mesterségbeli tudással és vonzó színészi képességgel,
amely külföldön is maradandó sikert aratott.
Szabó István
(teljes neve Szabó István Tamás) (Budapest, 1938.
február 18.): Oscar-díjas magyar filmrendező.
Szülei orvosnak szánták, de ő 16 éves korától filmrendező
akart lenni. Az orvosi egyetemre nem sikerült a felvételije,
azonban első próbálkozásra bekerült a Színház- és Filmművészeti
Főiskola (ma egyetem) filmrendező szakára, ahol 1961-ben
végzett, Máriássy Félix osztályában, a tanársegéd Makk
Károly volt . Első munkahelye a Híradó és Dokumentumfilmgyárban
volt, ahol közvetlen felettese Nemeskürty István lett.
Asszisztensként dolgozott. Már rövidfilmjeivel is feltűnést
keltett. A lengyel és a francia új hullám (1960-as
évek) hatására kibontakozott magyar új hullám egyik
vezéregyénisége lett. A Balázs Béla Stúdiót 1958 decemberében
alapították a Fészek klubban filmrendező társaival.
Itt készült első filmje a Variációk egy témára is,
amiben Szabó István személyiségének új vonásait lehetett
felismerni. Művészi fejlődését döntően befolyásolta
François Truffaut és Jean-Luc Godart. Hosszú távon
Federico Fellini és Ingmar Bergman törekvéseit őrizte
meg magában. 1985 óta egyetemi tanárként oktat a Filmművészeti
Egyetemen. 1991 óta az Európai Filmművészeti Akadémia
alelnöke.
Filmjeiben kezdetben nemzedéke meghatározó élményeit
dolgozta fel, később Közép-Kelet-Európa közelmúltja
és jelene, annak politikai és morális problémái kerültek
művei középpontjába. A magyar filmművészet európai
hatású és rangú alkotóművésze. Állandó alkotótársa
az Oscar-díjra jelölt Koltai Lajos operatőr. 2006
januárjában napvilágra került, hogy jelentett a
Belügyminisztéiumnak, a 60-as években. Néhány
filmje: Csodálatos Júlia (2004), Mephisto
(1981) -Oszkár díj, Redl ezredes (1985)
Devecseri Gábor
(Bp. 1917. febr. 27. - Bp. 1971. júl.31.):
költő, író, műfordító.
Tizenöt éves korában Somlyó Zoltán előszavával jelent
meg első, Karinthy Gáborral közös kötete. 1939-ben
Kallimakhoszról írt disszertációjával doktori címet,
1942-ben tanári diplomát szerzett. 1942-től a Baumgarten
Könyvtár könyvtárosa. 1956-tól írásaiból élt. Baumgarten
díjas (1939), József Attila-díjas (1952), Kossuth-díjas
(1953). - A Nyugat második nemzedékéhez tartozott.
Nagy hatással volt rá tanára Kerényi Károly, valamint
Szerb Antal és Babits Mihály. Írói példaképének Kosztolányi
Dezsőt tekintette. Kezdettől vonzotta az antikvitás,
amelynek kitűnő ismerője és ismertetője lett. Neki
köszönhető a teljes modern Homéroszon kívül egyebek
közt Ovidius Átváltozások, Firdauszi Királyok könyve
c. művének fordítása, mintegy három tucat antik dráma
(Aiszkhülosz, Szophoklész, Euripidész, Arisztophanész,
Menandrosz, Plautusz) és több száz lírai mű (köztük
a teljes Catullus) magyar nyelvű változata.
Kazal László
(1911. február 27. Budapest - 1983. május 10. Budapest)
színész, komikus, konferanszié.
A Rákosi Szidi színiiskoláját 1929-ben végezte el.
Két éven át kisebb társulatokkal járta az országot,
majd Budapesten táncdalokat énekelt és kartáncos lett
a Király Színházban. Ezután a Bethlen téri Színházban
lépett fel. Vidéki állomásai: Miskolc, ahol Az ember
tragédiája Ádám szerepét is játszotta és az 1940-es
években Nagykőrös. Visszatérve a fővárosba játszott
a Városi Színházban, a Budai Színkörben, a Royal Orfeumban
és a Fővárosi Operettszínházban. 1949 után a Fővárosi
Vígszínház szerződtette, majd 1950-ben a Vidám Színpad,
amelynek haláláig tagja volt. A Vidám Színpad egykori
kamaraszínpadán, a Kis Színpadon sok zenés vígjáték
főszerepét alakította, és Molnár Ferenc A doktor úr
c. darabja zenés változatának rendezője is volt. Népszerű
komikus, a politikai kabarénak is egyik főszereplője,
de a harsány eszközök mellett a komoly jellemábrázolásban
is kitűnt. Kabaré konferansziéként is sikerrel szerepelt.
1965-ben hosszabb turnén volt az Egyesült Államokban
és Kanadában. Gyakran szerepelt a rádióban, a televízióban
és filmeken is.
A XX. század második felének egyik leghíresebb, több
szakértő szerint minden idők legötletesebb kupléja
A cipzár és a Telefonkönyv-polka. Mindkettőt Kazal
László énekelte
Somlay Artúr
Schneider, Bp. 1883. febr. 28. - Bp. 1951. nov.10.):
színész, színészpedagógus.
Kossuth-díjas (1948, 1951), kiváló művész (1950),
a Nemzeti Színház örökös tagja (1948).
A Vígszínház színiiskolájába járt. 1900-ban lépett
színpadra. Legnagyobb sikereit hősszerepekben aratta,
de társalgási színművekben is játszott. Sodró lendületű,
hibátlan játékával, szenvedélyes gesztusaival megújította
a magyar színművészetet. A külsőségek pontos megrajzolását
aprólékosan kidolgozott lélekábrázolással társította.
Egyaránt kiváló alakítója volt magyar. és külföldi
klasszikus, valamint modern szerepeknek. Sok filmszerepet
is játszott, filmszereplései egyenérékűek voltak színpadi
alakításaival. A némafilm időszakától filmezett. Öngyilkos
lett. - Főszerepei: Tibort, Petur bán (Katona: Bánk
bán); Péter apostol (Madách: Az ember tragédiája);
Lear király (Shakespeare); Von Walter (Schiller: Ármány
és szerelem); Oswold (Ibsen: Kísértetek); Rank doktor
(Ibsen Nóra); Edgar (Strindberg: Haláltánc); címszerep
(Hanptmann: Crampton mester); Clausen tanácsos (Hauptmann:
Naplemente előtt); a rendező (Th. Wilder: A mi kis
városunk); címszerep (Gorkij: Jegor Bulicsov). - Filmszerepei:
Ma és holnap (1912), Faun (1917), Az orvos titka (Párizs,
1929 - 30), Az új földesúr (1935), Halálos tavasz (1939),
Fűszer és csemege (1940), Zárt tárgyalás (1940), Európa
nem válaszol (1941), Haláltánc (1941), Aranypáva (1943),
Benedek-ház (1943). |