Bajor Gizi,
1915-ig Beyer, Bayer, utána Bayor, majd Bajor (Bp., 1893. máj. 19. - Bp., 1951.
febr. 12.): színésznő,
A Nemzeti Színház örökös tagja (1928), Kossuth-díjas
(1948), kiváló művész (1950). A Színművészeti Akadémiát
1911-től 1914-ig végezte. Már növendék korában feltűnt
a Nemzeti Színházban, Népoty: A kicsinyek c. darabjának
egyik szerepében Tóth Imre 1914.- ben szerződtette
a Nemzeti Színházhoz, s mint a színház tagja először
Gaál József Peleskei nótárius c. darabjának Lizi szerepét
játszotta. Egy év megszakítással - 1924-25-ben a Magyar
Színházhoz szerződött - haláláig a Nemzeti Színház
tagja volt. Első sikerét 1915-ben Gárdonyi Géza Annuskájának
címszerepében aratta. Ambrus Zoltán igazgatásának első
esztendejében (1917-18) került az együttes élvonalába
három magyar darab (Móricz Zsigmond: Pacsirtaszó, Bródy
Sándor: A dada, Molnár Ferenc: Uri divat) és két Shakespeare-mű
(Ahogy tetszik, Romeo és Julia) főszerepeinek feltűnést
keltő alakításával. Tehetsége Hevesi Sándor rendezői
irányítása mellett bontakozott ki. Igazgatói kinevezése
után Hevesi 1922-től kezdve reá építette műsorát. A
20-as évek végén már az ország egyik legnagyobb és
legünnepeltebb művésze volt. Gyakran vendégszerepelt
fővárosi magánszínházakban is . 1929-től kezdve rendszeresen
fellépett a Rádióban is. 1938-ban rendezte Székely
Júlia Nóra leányai c. darabját a Kamaraszínházban.
1918-1941 között számos filmben játszott, többek között
az 1929-30-ban Párizsban forgatott két sokverziós film
magyar változatában. Közismert jótékonysága és a szegény
festők fölsegélyezésére szervezett műteremaukciói csak
fokozták rendkívüli népszerűségét. A II. világháború
alatt bátran állt ki az üldözöttek mellett is. Első
férje dr. Vajda Ödön ügyvéd (1920-1927), a második
dr. Paupera Ferenc, a Földhitelbank ig. ja (1928-1932),
a harmadik dr. Germán Tibor orr- és gégespecialista,
egyetemi tanár (1933-1951) volt. Halála tragikus körülmények
között következett be. Férje, attól való indokolatlan
félelmében, hogy feleségét teljes süketség, agydaganat
és kínos halál fenyegeti, megzavarodott elmével megölte,
majd utána öngyilkos lett. A halálát követő évben budai
villájában emlékmúzeumot nyitottak meg. Rendkívül széles
skálájú művész volt. Klasszikus és modern, drámai és
vígjátéki műfajban egyaránt páratlan alakításokat nyújtott.
Játékát gondos kidolgozás és szerkesztés, magasfokú
beszédtechnika és mimikai készség, gazdag árnyaltság
és nagy játékosság, humor, drámai erő és átalakuló
képesség jellemezték. A kötött szövegű klasszikusok
helyett szívesebben játszott laza szövésű modern darabokat,
ahol alakteremtő ereje, ötletessége és technikája szabadabban
és gazdagabban érvényesülhetett. Sikereit a darabok
százon felüli előadássorozatai jelezték. -
Szörényi Éva
(Lersch Elvira) (Bp. 1917. máj. 26. - ): színésznő.
1935-ben végzett a Színművészeti Akadémián és a Nemzeti
Színház tagja volt 1956-ig. A Nemzeti Színház 1945-56
között 10-12 Shakespeare drámát játszott. Ezek nagy
részében Szörényi Éva volt a női főszereplő. Ő volt
Lady Anna a III. Richárdban Desdemona az Othello-ban,
először Tímár József, majd Bessenyei Ferenc Othellója
oldalán, Cordélia a Lear királyban, Ophelia a Hamletben,
Olivia a Vízkeresztben. Majd Csongor és Tündében.,
Szentivániéji álomban is. Mindez alig 10 év alatt.
Ritka színészi bravúr Az 56-os forradalomkor, a
Nemzeti Színház Forradalmi Bizottságának elnöke. A
forradalom leverése után Ausztriába menekült, majd
1957-ben az USA-ban telepedett le, ahol évtizedekig
járta Észak Amerika magyarlakta városait és előadásokat
tartott. Montralban is volt kétszer, 1983, 1985-ben
Klasszikus és modern művekben, tragédiákban és vígjátékokban
egyaránt kiemelkedő alakítások fűződnek nevéhez. Játékára
az átgondoltság és a mély átélés jellemző. Filmezett
is. Művészetét 1952-ben Kossuth-díjjal, 1954-ben érdemes
művész, majd kiváló művész kitüntetéssel ismerték el.
Filmszerepei: Amerikai rapszódia (2001) Erkel (1952)
. Könnyű múzsa (1947). Aranyóra (1945) . A tanítónő
1945 Madách - Egy ember tragédiája (1944)
Ligeti György
zeneszerző, született: 1923. május 28., Dicsőszentmárton
(Tirnaveni)
Tanulmányait a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti
Főiskolán végezte Farkas Ferenc és Veress Sándor tanítványaként,
1950-től ugyanitt már tanár. 1957-1969-ig Bécsben él,
közben a darmstadti mesterkurzusokon tanít. 1961-től
a Stockholmi Zeneművészeti Főiskola tanára, 1972-ben
composer is residence a kaliforniai Stanford egyetemen,
1969-1973-ig Berlinben él, napjainkban zeneszerzői
munkássága révén korunk egyik legnagyobb tiszteletnek
örvendő zeneszerzője. Számtalan kompozíciója sokszínű,
gazdag palettájú, művelt és igen tudatos zeneszerző
képét vetítik elénk. Pozícióját az európai avantgarde
mesterei között Atmospheres című zenekari darabjával
alapozta meg, ezzel ellentétes zenei világot tár elénk
Aventures és Nouvelles Avantures című mimodrámája,
amely újfajta hangzásképekkel, elképzelt nyelven írt
szövegeivel valóban új utat jelentett a 20. századi
zeneszerzésben. Ligeti sohasem állt meg egy-egy stiláris
hangzáskép mellett, mindig újat és újat keres műveiben,
és éppen ezért is fogadja minden egyes újabb alkotását
nagy nemzetközi érdeklődés.
Oláh György -
George Andrew Olah (Budapest, 1920.május 29. ) Nobel
Díjas
A budapesti Piarista Gimnáziumban érettségizett, a
Budapesti Műegyetemen szerzett vegyészmérnöki oklevelet.
Ott is kezdte kutatói pályáját Zemplén Géza munkatársaként.
1956-ban először Kanadába, majd az Egyesült Államokba
ment, ott előbb a Case Western Reserve University of
Southern California professzoraként dolgozott. Szerteágazó
munkássága a modern szerves kémia területén. Legfontosabb
eredménye kétségkívül az 1994-évi Nobel-díjjal jutalmazott "hozzájárulása
a karbokationok kémiájához". Ebből még a szakember
számára sem derül ki munkájának jelentősége. Többet
mond, hogy lényegében az ő munkái döntötték meg a szén
négy vegyértékűségének dogmáját, és új utakat nyitottak
a szénhidrogének előállítására. Állandó a kapcsolata
a hazai kutatókkal, Los Angeles-i intézetében gyakran
hallani magyar szót. Az MTA 1990-ben választotta tiszteleti
tagjává.
Harsányi János
John C. Harsanyi (Budapest, 1920.május 29. Berkeley,
2000.augusztus 9) Nobel dijas
A Fasori Gimnáziumban érettségizett, gyógyszerészi
oklevelét a Budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen
szerezte 1924-ben. 1947-ben filozófiai doktorátust
nyert. 1950-ben Ausztráliába ment, a Sidney-i Egyetemen
közgazdászként végzett. Különböző amerikai és ausztráliai
Kocsis Zoltán Zongoraművész, Született: 1952. május
30., Budapest 1957 és 1963 között a Fővárosi Zeneiskola
Szervezetben Szmrecsányi Magda, a Bartók Béla Zeneművészeti
Szakközépiskolában Fülep Tamás, majd a Liszt Ferenc
Zeneművészeti Főiskolán Kadosa Pál, Rados Ferenc és
Kurtág György tanítványa. 1973 óta ugyanitt tanár.
Igazi feltűnést akkor keltett, amikor megnyerte a Magyar
Rádió Zongoraversenyének első díját. Azóta az egész
világon ismert és nagyra becsült zongoraművész, számos
hanglemezfelvétele (először a Hungarotonnál, majd a
Philips cégnél) aratott nagy sikert és nyert nemzetközi
díjat. Sokoldalú muzsikus, zeneszerzőként és átdolgozások
szerzőjeként is tevékeny, és az elmúlt években egyre
több időt szentel a vezénylésnek. Jelenleg a Nemzeti
Filharmonikusok vezetőkarnagya, és zenekarával sok
nemzetközi turnén vesz részt. Szerkesztője, illetve
társszerkesztője a Hungaroton archív lemezsorozatainak
(Bartók, Kadosa, Dohnányi). |