A Magyarok Világkapcsolata
 
            
t h e   h u n g a r i a n   w o r l d   c o n n e c t i o n       

 
 
 



Július 4, 2006
Magyar Krónika
Bencsics Klára
Montreál

 

Semmelweis Ignác Fülöp

Buda, 1818. júl. 1. - Bécs, 1865. aug. 13.): orvos, a gyermekágyi láz kóroktanának megalapítója, a magyar orvostudomány történetének legnagyobb alakja. Budai szülőháza, ahol apjának Semmelweis Józsefnek fűszerüzlete volt, ma Orvostörténeti Múzeum.. Ignác a család ötödik gyermeke volt. Iskolai tanulmányait Budán végezte, majd atyja kívánságára a bécsi egyetem jogi karára iratkozott be, azonban csakhamar orvostanhallgató lett. Orvosi tanulmányait Bécsben és Pesten folytatta, oklevelet a bécsi egyetemen 1844-ben kapott. 1846-ban ugyanott megszerezte a sebészdoktori és a szülészmesteri képesítést.  Bécsben előbb Karl Rokitansky tanár nagy hírű kórbonctani intézetében dolgozott . Ezután a Klein tanár vezetése alatt álló szülészeti klinikán vállalt asszisztensi állást. Ezen a klinikán történt az orvostanhallgatók kiképzése, és akárcsak a többi szülészeti intézetben, itt is igen nagy volt a gyermekágyi láz halálozási arányszáma.     Velencei útjától Bécsbe visszatérve értesült barátjának, Kolletschka tanárnak tragikus haláláról. A törvényszéki orvostan tanára boncolás során szerzett fertőzésben halt meg, és ~ átnézve a boncolási jegyzőkönyvet, megállapította, hogy barátjának kórbonctani lelete azonos volt a gyermekágyi lázban elhalt anyák kórbonctani elváltozásaival. Ennek alapján fogalmazta meg korszakalkotó megállapítását,  . a fertőzést a "bomlott szerves állati anyag" okozza, aminek forrása lehet gennyedés, szétesett rákos daganatok, hullák, közvetítője pedig az orvos keze, műszerek, kötözőanyagok, ágynemű stb. A fertőző ágens klóros vízzel elpusztítható, s ezért a vizsgálatok és kezelések előtt az orvos kezét ilyen oldattal kell fertőtleníteni, ugyancsak a használt eszközöket is. Semmelweis felismerését és tanításait a korszak haladó orvosai elismerték, de a szülészek többsége elutasította, mert ellentétben állottak a korabeli elavult felfogással, mely a gyermekágyi lázat sokszor misztikus okokkal igyekezett megmagyarázni: Semmelweis tanait klinikai észlelésekkel, kórbonctani leletekkel, állatkísérletekkel és az akkor egyre jobban előtérbe kerülő statisztikai módszerekkel alapozta meg. A klórvizes fertőtlenítés hatására a bécsi szülészeti klinikán csaknem teljesen megszűnt a gyermekágyi láz.    1850-ben Bécsben elnyerte a magántanári képesítést, azonban több körülményt kifogásolt, s ezért hazatért szülővárosába, ahol a Rókus Kórházban vállalt - díjmentesen - szülész-főorvosi állást. 1855-ben, Birly Ede halála után a pesti egy.-en a szülészet tanára lett. 1857. jún. 1-én házasságot kötött Weidenhoffer Máriával a krisztinavárosi templomban.Bár az alkalmazott módszerek hatására Semmelweis pesti klinikáján a gyermekágyi láz csaknem teljesen megszűnt, csak kis számban fogadták el a külföldi szülészek tanításait. 1861-ben német nyelven jelent meg Semmelweis alapvető könyve a gyermekágyi lázról, miután az Orvosi Hetilapban már előzetesen magyarul ismertette tanait (1858). Az MTA-hoz intézett levélben arról ír, hogy tanait hazánkban teljesen elfogadták, és a Helytartótanács a pesti egyetem. orvoskarának felterjesztésére az összes törvényhatóság figyelmébe ajánlotta azok gyakorlati megvalósítását. A külföldi szülőházak többségében azonban változatlanul tovább pusztított gyermekágyi láz. Élete végén Semmelweisnél súlyos idegrendszeri tünetek léptek fel, s ezért 1865 júl.-ában az egyik bécsi ideggyógyintézetbe szállították, ahol meghalt. A boncolási jegyzőkönyv és a csontmaradványokon 1963 - 64-ben végzett kórbonctani és radiológiai   vizsgálat szerint Semmelweis a jobb kezén kialakult subacut csontvelőgyulladásból támadt szepszisben halt meg, abban a betegségben tehát, amelynek kórlényegét felfedezte. Semmelweis tanaival nemcsak a gyermekágyi láz kórlényegének felfedezője, amiért méltán nevezi az utókor "az anyák megmentőjé" -nek, hanem a sebészi aszeptikus elvnek is korai előfutára. Mint operatőr is kiváló tevékenységet fejtett ki, így hazánkban elsőként végzett petefészek-műtétet és másodiknak császármetszést. Hamvait felesége 1891-ben Budapestre hozatta családjának sírboltjába. 1965-ben új sírba helyezték szülőházának udvarában.

Móricz Zsigmond

(Tiszacsécse, 1879. júl.2 - Bp. 1942 szept.5.): író, szerkesztő. 1899-1900-ban ref. teológiát, majd jogot tanult Debrecenben, a Debreczeni Hírlap segédszerkesztője volt. 1903-1909 között Az Újság c. napilap munkatársa. 1903-06-ban öt alkalommal vett részt népköltési gyűjtőúton Szatmár megyében, meséket, dalokat gyűjtött, s a közben szerzett társadalmi tapasztalatok nagy hatással voltak írói fejlődésére. 1908-ban megjelent Erdő-mező világa c. állatmese-gyűjteménye és Hét krajcár c. novellája a Nyugatban. 1909-ben közzétette első novelláskötetét (Hét krajcár), Ady üdvözölte, barátságuk szellemi szövetséggé vált. A Nemzeti Színház bemutatta Sári bíró (1910) c. színművét. Az új magyar irodalom elismert alakja lett, felfogására a plebejus forradalmisággal színezett politikai radikalizmus a jellemző. A 19. sz-i realista prózaírói hagyomány folytatója és megújítója. Új tartalommal töltötte meg a hagyományos novellaformát, egyedi alakteremtés, pontos lélekrajz, a cselekményvezetésben megmutatkozó drámai helyzet jellemzi írásait. (Hét krajcár, Bent a kupéban, Judit és Eszter, Tragédia) A paraszt ~ műveiben vált az irodalom alanyává. A Tanácsköztársaságban való csalódás, az országvesztés s a meghurcoltatások okozta megrendűltségről és fájdalomról szólnak tépett ritmikájú szabadversei (Misanthrop, Magyar fa, Éjféli görcsök) és a legszemélyesebb lírai vallomása a Légy jó mindhalálig (1920) példázata. A 17. sz-i Erdély tablóját adja történelmi trilógiájában (Tündérkert, 1922; A nagy fejedelem, 1935; A nap árnyéka, 1935). Báthory Gábor és Bethlen Gábor alakjának ütköztetésében a tökélyt álmodó forradalmiság és a lehetségesre figyelő józanság egyensúlyára figyelmeztet, megalkotva egy letiport kis ország túlélési és gyarapodási esélyének példázatát. A Kivilágos-kivirradtig (1926) és az Úri muri (1928) még némi rezignációval tekint az önpusztító "magyar sorsot" példázó alakokra, a Rokonok (1932) .

ifj. Rubik Ernő

Született: Budapest, 1944. július 13. Építész, tárgytervező. 1962-1967 között a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán szerezte építész képzettségét, amelyet 1967-1971 között az Iparművészeti Főiskolán bővített.
1968-1975 között építész tervező, 1970-1986 között az Iparművészeti Főiskola tanársegéde, adjunktusa, docense.
1982/1983-ban az ...És játék című lap főszerkesztője, 1983-tól a Rubik Stúdió vezetője, 1982-1988 között három alapítvány létrehozója. 1987-től egyetemi tanár, 1990-től a Magyar Mérnökakadémia elnöke.
Nevéhez fűződik több logikai játék megalkotása: Rubik-kocka (1975), Kígyó (1977), Bűvös négyzetek (1985). Első híres játékának megalkotása után példátlan terjedelemben foglalkozott vele a világsajtó.
A Rubik-kocka oldallapjai más-más színűek és 9 egyenlő négyzetre vannak osztva. Ezeket három tengely körül el lehet forgatni, ami által több mint 43 milliárd színkombináció hozható létre. A játék célja a kiindulási helyzet, vagyis az egyszínű oldallapok visszaállítása. Klubokat, egyesületeket, versenyeket és világbajnokságokat szerveztek a Rubik-kocka kedvelői számára. A Rubik-kocka világbajnokságot 1982-ben Budapesten, a Vigadóban rendezték meg. A számítógéppel beállított kockákat 15 másodpercig nézhették a versenyzők, ezután kezdődött a verseny.  A Rubik-kocka bevonult a New York-i Modern Művészetek Múzeumába is.

Bay Zoltán- fizikus
Született: Gyulavári, 1900. július 24.- Washington, 1992.október 4.Elemi iskolai tanulmányait szülőfalujában, a középiskolait a debreceni református főgimnáziumban végezte.
1918-ban beiratkozott a Budapesti Tudományegyetem bölcsészeti szakára és az Eötvös Kollégium tagja lett. Doktori munkája a magnetooptikai jelenségek molekuláris elmélete volt. 1928-ban Sub Auspiciis Gubernatoris avatták doktorrá.
1923-tól alma matere elméleti fizikai tanszékének gyakornoka, majd tanársegéde. 1926 őszétől 1930 őszéig Németországban volt külföldi tanulmányúton. Munkájának eredményét egy sor dolgozat jelzi. A hidrogén, valamint nitrogéngázban végbement kisülés vizsgálata - számos részeredmény mellett - egy igen jelentős felfedezéshez vezetett: spektroszkópiai méréssel kimutatta, hogy a naszcens nitrogén fokozott kémiai aktivitásának oka az, hogy a kémiai reakcióban keletkező nitrogén atomos állapotban van.
Klebelsberg Kuno kezdeményezésére meghívták a "Tisza-parti Göttingába", a szegedi Tudományegyetem elméleti fizikai tanszékének élére. Itt ismerkedett meg Szent-Györgyi Alberttel, aki attól kezdve élete végéig inspiráló tudóstársa és legjobb barátja lett. 1936-ban Aschner Lipót, az Egyesült Izzó vezérigazgatója meghívta - - az ország első ipari kutatólaboratóriumának az élére.
A Tungsram kutatólaboratóriuma az ő vezetésével jelentős eredményeket ért el. Ekkor tértek rá a kriptonlámpa tömeggyártására, fejlesztették ki a színüveg csöveket, dolgoztak ki számos korszerű adócsövet.
Még gyermekként ébredt fel benne az égboltra feltekintve a vágy: "megtapogatni" a Holdat. Ennek az álomnak valóra váltásához vezettek a második világháború alatt titokban megkezdett radarkísérletek, amelyeknek célja az ellenséges repülőgépek felderítésére szolgáló berendezés kifejlesztése volt. A kiváló minőségű Tungsram csövek továbbfejlesztésével sikerült is olyan berendezést létrehozni, amely alkalmasnak látszott a feladatra. A világháború után a megszálló hadsereg azonban a már kész összeállítást leszereltette.   A ma már közismert, akkor forradalmian új ötlet: a jelismétlés és jelintegráció informatikai szemléletű módszere meghozta a sikert.
A váltakozva a Holdra, illetve a Hold mellé irányított antennával végzett kísérletek végén az a hidrogén-coulombméter, amelyik a Holdra sugárzott impulzusok után volt bekapcsolva, több hidrogént fejlesztett, mint a "vak" kísérletek jeleit észlelők. Az 1946 február 6-án nyilvánosságra hozott sikeres holdradar kísérlet az egész ország előtt, sőt határainkon túl is ismertté tette nevét.  Ezzel a radarkísérlettel lett a radarcsillagászat atyja.
A politikai változások azonban mind az Egyesült Izzóban, mind a közéletben egyre kilátástalanabbá tették helyzetét. 1948-ban elhagyta az országot. Az USA-ban, a George Washington egyetem professzoraként tovább folytatta a gyors-koincidencia kutatásait.
1955-ben elvállalta a National Bureau of Standards (Nemzeti Mérésügyi Hivatal) atomfizikai osztályának a vezetését. Itt először ionizációs mérésekkel foglalkozott, majd figyelme a fénysebesség mérése felé fordult. Felismerte, hogy az akkoriban kidolgozott lézer alkalmas az addiginál tökéletesebb hosszúság standard létrehozására. Eszközének alapgondolata azonos a kvarcvezérlésű óráéval: a kvarcóránál egy rezgőkristály nagy frekvenciájának segítségével vezérlik a sokkal kisebb frekvenciával járó óraszerkezetet. Ő a lézerfény frekvenciáját, és a több nagyságrenddel kisebb mikrohullámú generátor frekvenciáját kapcsolta össze és megalkotta a "fényreszabott métert". Ezért az eredményéért kapta (John A. White-tal közösen) a Franklin Intézet Boyden-díját, és amikor tiszteleti taggá választották, erről tartotta 1981-ben harmadik székfoglalóját az Akadémián. 1983-ban a Nemzetközi Súly- és Mértékügyi Hivatal az ő új méterdefinícióját fogadta el etalonul: "Egy méter az a távolság, amelyet a fény légüres térben a másodperc 1/299792458 törtrésze alatt befut". A fény sebessége ily módon mindörökre ez az érték.

az oldal tetejére Impresszum | Hirdetési árak | 2006 Magyar Krónika Rt.