Bláthy Ottó Titusz
(Tata, 1860. aug. 11. - Bp..
1939. szept. 26.): gépészmérnök,
az elektrotechnika kimagasló úttörője, az Magyar Tudományos
Akamédia. Tagja. Főiskolai tanulmányait a bécsi műegyegyetemen
végezte. 1883-ban a Ganz-gyár újonnan létesített villamossági
osztályába lépett. Munkakörében felismerte a mágneses
Ohm-törvény gyakorlati alkalmazását, s ennek segítségével,
a külföldet megelőzve gépeit számítások alapján méretezte.
Az 1884-i torinói kiállításon ismerte meg a Gaulard-Gibbs
váltakozó áramú elosztórendszert. Ennek fogyatékosságait
átlátva 1885-ben alapszabadalmat jelentett be párhuzamos
kapcsolású, tetszőleges áttételű, váltakozó áramú induktorok
alkalmazásán alapuló áramelosztó rendszerre. Még ugyanez
évben induktorait zárt vasmaggal látta el. Ezzel megszületett
a mai transzformátor. Bláthy oldotta meg a
világon elsőnek a váltakozó áramú generátorok párhuzamos
kapcsolásának addig megoldhatatlannak tartott problémáját 1889
végén kerültek forgalomba az első indukciós wattóra-számlálók
(áramfogyasztás-mérők), melyek ugyanúgy, mint az 1884-ben
kifejlesztett wattmérők, szabadalmai szerint készültek
és az egész világon elterjedtek. Jelentős érdemei vannak
az egyfázisú, soros kapcsolású kommutátoros motorok
kifejlesztése körül (1890-91) 1891-ben a villamosművek
üzemi feltételeinek megfelelő önműködő fordulatszám-szabályozót
szerkesztett vízturbinák számára.. 1912-ben szabadalmaztatta
az áramszámlálók hitelesítésére szolgáló sztroboszkopikus
eljárást. Maradandó érdemei közé tartozik a nagyvasúti
villamosmozdonyok fázisváltójának tökéletesítése. Magyar
és idegen nyelven írott szakcikkeinek száma félszázra
tehető. 1917-ben a budapesti és a bécsi műegyetem tiszteletbeli
műszaki doktora lett. Az MTA 1909-ben a Wahrmann-,
1935-ben a Marczibányi-díjjal tüntette ki. Rendkívül
sokoldalú egyéniség volt. Nagy nyelvtehetsége kiváló
fejszámoló-képességgel párosult; mint bonyolult sakkfeladványok
szerzője, 1889-ben Lipcsében adta ki Vielzügige Schachaufgaben
c. második kiadást megért könyvét, mellyel megelőzte
korát; megállapításainak túlnyomó része ma is időtálló.
Emlékezetére a Magyar Elektrotechnikai Egyesület 1958-ban
" Bláthy-díj" néven évenként kiosztásra kerülő kitüntetést
alapított.
Clark Ádám
(Edinburgh, Skócia, 1811. aug.
14. - Buda, 1866. jún. 23.): angol mérnök. 1834-ben Széchenyi Istvánnal
jött Magyarországra a Duna szabályozásához szükséges
gépek felállítása végett, majd visszatért hazájába.
1839-ben megbízást kapott, Tierney Williamtől a Lánchíd
tervező főmérnökétől a híd felépítésének vezetésére,
amit 1842-49 között hajtott végre. Magyarországon telepedett
le. 1847-ben az országos közlekedési bizottság tanácsadója,
1848-ban Széchenyi mellett a közmunkák minisztériumának
műszaki tanácsosa volt. A szabadságharc idején, mikor
Hentzi osztrák tábornok szorult helyzetében fel akarta
robbantani a Lánchidat, Clark kinyittatta a Duna és
a Lánchíd lánckamrái közt levő zsilipeket, a szivattyúkat
pedig összetörette. A lánckamrákhoz így nem lehetett
hozzáférni, ezért Hentzi a puskaporos hordókat magára
a hídra rakatta. Máj. 21-én a hordókat felrobbantották,
de a hídban nem sok kárt tudtak tenni, 1852-ben megtervezte
a budai alagutat, s azt 1857-re elkészítette.
I. Ferenc József
(Bécs, 1830. augusztus 18. -
Bécs, 1916. november 21.) osztrák császár, magyar király, 1848-tól haláláig,
68 éven át uralkodott.
Ferenc Károly főherceg fia. 1848. december 2-án a gyengeelméjű
V. Ferdinánd lemondatását követően 18 évesen került
trónra, elsősorban anyja, Zsófia főhercegnő (egyes
források szerint rossz szelleme) ambícióinak köszönhetően.
Fiatal kora ellenére felelőssé tehető az 1848-49-es
szabadságharcot követő megtorlásért, bár annak fő irányítója
Schwarzenberg herceg miniszterelnök volt. Az 1867-es
kiegyezést követően Magyarországon is megkoronázták.
86 évesen az I. világháború harmadik évében halt meg.
Munkabírása, mély vallásossága és uralkodói hivatástudata
egyaránt legendás volt. Politikai nézeteit tekintve
ókonzervatív, gondolkodását a birodalmi szellem hatotta
át, és sosem értette meg a 19. század végének nemzeti
mozgalmait. Merevsége ellenére meglepő módon képes
volt alapvető változtatásokra, ha meggyőzték arról,
hogy a birodalom fenntartása érdekében ez szükséges:
erre példa az 1867-es kiegyezés Magyarországgal, az
alkotmányosság elfogadása (bár a hadsereg feletti rendelkezéshez
mindvégig ragaszkodott), az általános választójog bevezetése
az osztrák tartományokban.
1854-ben vette feleségül 16 éves német unokahúgát,
Erzsébet bajor hercegnőt (Sissit). Öccsét, Miksa mexikói
császárt 1867-ben kivégezték Mexikóban, két évtized
múlva fia, Rudolf öngyilkosságot követett el, feleségét
egy anarchista merénylő ölte meg Genfben, unokaöccsét,
Ferenc Ferdinánd trónörököst 1914-ben egy szerb nacionalista
ölte meg Szarajevóban.
Feleki Kamill (Feleky Camill)
(Törökbálint, 1908. aug. 21.
- Bp. 1993. okt.18.):
színész. 1926-ban felvették Rákosi Szidi színiiskolájába.
Rendkívüli tánctehetségének köszönhetően 1927-től másod-tánckomikusi
szerepkörben szerződtette a Király Színház. Akrobatikus
ügyességét tudatosan fejlesztette. A Barokaldi Cirkusz
híres Boross bohócától vett órákat. 1929-ben külföldre
szerződött. Artistaként excentrikus tánc számaival,
mint Camillo Feleky a csodatáncos, hódított Európa
előkelő lokáljaiban. Hazatérése után, 1931-től a zenés
színpadok táncoskomikus sztárja, de szívesen vállalt
szerepet a nagy prózai színházak zenés produkcióiban
is. Filigrán alkata, apró termete, kedves beszédhibája,
boszorkányos tánctudása sokáig meghatározta szerepkörét.
A jelző nem túlzás: zseniálisan táncolt. Amikor feleségével,
Finikével Budapesten tánciskolát alapítottak, sokan
próbálták ellesni tőlük a fortélyokat. Több mint 40
éven át tartó, legendás házasságuk nélkül Feleki Kamill
pályája nem lett volna ennyire kiegyensúlyozott és
sikeres. Pasaréti házukba meghívást kapni és autogram-abroszukat
aláírni nagy megtiszteltetést jelentett.
Aki azonban bekerült Kamillka "beszüntető noteszébe",
azzal büntetése lejártáig szóba sem állt. Pályája során
többször sértetten távozott a Fővárosi Operettszínháztól,
melyhez legnagyobb sikerei - Kálmán Csárdáskirálynőjének
Miskája, Lehár Luxemburg grófjának Sir Basilja, Herman
Hello, Dolly!-jának Vandergelderje és Kander Kabaréjának
Schultz ura, mellyel 1978. június 9-én elbúcsúzott
a színpadtól - kapcsolódtak. Alapításától megszűnéséig
meghatározó színésze volt a Nagymező utca másik teátrumának,
a Petőfi Színháznak. Prózai szerepeit - köztük Molnár
Ferenc Harmónia című darabjának Korbély tanácsosát,
A doktor úr Puzsérját, Neil Simon A Napsugár fiúkjának
Willie Clarkját - éppúgy tökélyre vitte, mint a zenéseket.
Sok tévéjáték mellett Gárdos Péter Uramisten című filmje
is fantasztikus alakítása miatt felejthetetlen.
Kossuth-díjas (1953), érdemes (1952) és kiváló művész
(1961). 1986-ban Gárdos Péter Uramisten c. filmjében
nyújtott teljesítményéért elnyerte a chicagói filmfesztivál
legjobb férfialakításáért járó díjat. 1991 óta a Fővárosi
Operettszínház örökös tagja.
Híres színdarab szerepei meghaladják a negyvenet,
filmszerepei a húszat és legalább annyi TV -re írt
darab és még számtalan show-műsor, szilveszteri kabaré
és esztrádműsor szereplője. |