Lehel György
(Bp., 1926. febr. 10. - Bp., 1989. szept. 25.): karmester

Kossuth-díjas (1973), Liszt-díjas (1955, 1962), érdemes művész (1968), kiváló művész (1979), Bartók Béla-Pásztory Ditta-díjas (1988), a chicagói Conservatory díszdoktora (1977). Kadosa Pál (zeneszerzés) és Somogyi László (vezénylés) magántanítványa. Karmesterként 1946-ban mutatkozott be; 1947-től a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát vezényelte, melynek 1956-tól karnagya, 1962-től a zenekar igazgatója és vezető karnagya volt. Zenekarát ismertté és megbecsültté tette Európa, Ázsia, Amerika és Ausztrália szinte minden jelentős városában; vendég dirigensként (Albánia kivételével) Európa országaiban, az USA-ban, Japánban, Ausztráliában, Kanadában és Új-Zélandon vezényelt. 1974-től a Bázeli Rádió Szimfonikus Zenekarának állandó vendégkarnagya, hasonlóképpen a bambergi, a detroiti, a montreali és az új-zélandi zenekarok vendégkarmestere volt. Sok hangversenyt adott a zenekar különböző városokban Liszt, Bartók, Kodály, Dohnányi és Kadosa műveiből. Jelentősek voltak olaszországi hangversenysorozatai. 1960-ban tizenegy városban vezényelte Haydn, Mozart, Liszt, Dvořák, Bartók, Kodály, Farkas F. műveit. Svájcban 1968-89 között szinte minden évben hangversenyezett. Műsorán az elmúlt három évszázad zeneművészetének gazdag választéka szólt hallgatóihoz. Repertoárjában döntően a klasszikus, a romantikus és a modern művek szerepeltek. Mint korának jelentős művésze, élete végéig feszült figyelemmel követte a kortárs komponisták műveiben megszólaló új megnyilvánulásokat. Érdemeket szerzett a kortárs magyar zeneművészet hazai és külföldi népszerűsítésében. A Magyar Rádió szalagtára és a karmester hangversenynaplója szerint csupán az ő bemutatásával 62 mai magyar zeneszerző 256 műve került élő előadásból vagy stúdiófelvételből rögzítésre.  

Hidegkuti Nándor
(1922-2002) labdarúgó

Hidegkuti Nándor világhírű magyar labdarúgó, az Aranycsapat kiemelkedő csatára. 69 válogatott mérkőzésen összesen 39 gólt szerzett.
Az MTK színeiben 302 mérkőzésen 202 gólt lőtt. A válogatottban az igazi áttörés akkor jött, amikor már a 30. évét betöltötte. Nagy és csodás eredmény az "évszázad mérkőzésén" a londoni 6:3-as találkozón rúgott három csodálatos gólja - ez volt Hidegkuti pályafutásának a csúcspontja.
Edzőként is nagyon sikeres volt, a Fiorentinával megnyerte az olasz bajnokságot és a KEK-et, Győrrel magyar bajnok lett, a Kairó Nationallal ötszörös egyiptomi bajnok, 75 éves volt, amikor az egyiptomi klub a technikai igazgatói állást kínálta neki.
2002. február 14-én hunyt el Budapesten, ahol az MTK Hungária körúti stadionja Hidegkuti Nándor nevét viseli.

Dr. Hammerl László
1942. február 15-én született Budapesten. sportlövő

Sportlövőként harminchét magyar bajnoksága közül tizenegyet nyert egyéni számban. Az 1964-es tokiói olimpia bajnoka, az 1968-as mexikói olimpián ezüstérmes. Álló csapatban az 1974-es berni világbajnokságon, térdelő csapatban az 1975-ös bukaresti Európa-bajnokságon bronzérmes. 1977 és 1996 között, majd 1999-től a válogatott szövetségi kapitánya.

Balázs-Piri Balázs
(1937. febr. 17. Gyöngyös) grafikus, karikaturista.

1961-ben a Budapesti Műszaki Egyetemen szerzett villamosmérnöki diplomát. A sajtókarikatúrák mellett készít reklám- rajz- és diafilmeket, szerepel tévéműsorokban és foglalkozik könyvillusztrálással. 1958-tól jelennek meg rajzai, karikatúrái hazai és külföldi lapokban. "A karikaturista a humor pszichiátere. Kutatja, diagnosztizálja és gyógyítja a társadalom és a társadalmi tudat káros betegségeit. Működése gyakran fájdalmas és sokszor eredménytelen: a műtét sikerült, de a beteg(ség) él tovább" - írja műfajáról. Reklámgrafikával is foglalkozik. Minden évben részt vesz a nagy nemzetközi karikatúraversenyeken.

Török Sándor
1904. febr.25., Homoróddaróc - 1985. ápr. 30., Budapest; író

Kalandos sorsát regényben írta meg (Életed kész regény, 1946). Gyermekkora viszontagságos, kamaszkora kalandos. Volt faúsztató Fogarason túl a hegyekben, dolgozott bádogosműhelyben, sörgyárban, tizennyolc évesen színésznek állt. Hírlapírói pályája 1923-ban Kolozsvárott, 1925-ben Temesváron kezdődött. 1929-től a Szegedi Napló felelős szerkesztője. 1931-től a Magyarság és Az Újság közölte tárcáit, riportjait. 1945-től a Magyar. Rádió munkatársa. 1951-től a Tankönyvkiadó szerkesztője. 1959-től a Család és Iskola felelős szerkesztője volt.  
Első sikerét a Valaki kopog (1937) c. regényével aratta. A komédiás c. színművét 1936-ban a Nemzeti Színház mutatta be. Legigazibb sikereit a realitás és a mesevilág határán játszódó derűs, bölcs gyermekkönyvei jelentik, amelyek Palásthy György filmjeiben életre is keltek (A varázsló, 1970, Tóth Eszterrel; Hahó, Öcsi! 1973; Hahó, a tenger! 1974). -- 1933-ban Baumgarten-díjjal, 1974-ben József Attila díjjal jutalmazták. 1980-ban gyermekkönyveiért a Gyermekkönyvek Nemzetközi Tanácsától (IBBY) Andersen-diplomát kapott.
Művei/válogatás: Rajtam keresztül, elb., Temesvár, 1926; Az idegen város, r., 1933; A felsült óriás és a kilenc csoda, mesekönyv, 1934; Bankett a Kék Szarvasban, r., 1935; Kököjszi és Bobojsza, meser., 1939; Örök vasárnapok, r., 1939; Különös éjszaka, r., 1940; Gilikoti, r.,1945; Csilicsala csodái, r.,1956; A hazug katona, r., 1957; Falatka királysága, r., 1976; Az isten mosolya, emlékezések, 1984.