Somogyváry Gyula Gyula diák
(Füles, 1895. ápr. 21. - ? , 1953. febr. 12.); író.

1914-től újságíró, képviselő. 1920-ban a Magyar Távirati Iroda (MTI) osztályvezetője, 1928-tól a Magyar Telefonhírmondó és Rádió irodalmi igazgatója. 1935-től kormánypárti képviselő. Az 1920-as évek elején Gyula diák néven verseket, később történelmi és világháborús regényeket, színműveket írt (némi németellenes éllel). 1944. márc. 21-én a németek letartóztatták és a mauthauseni koncentrációs táborba vitték. 1945-ben hazajött és mint nyugdíjas élt. 1950 novemberében internálták, internáló táborban halt meg. - Főművei:. Virágzik a mandula (r., Bp., 1937); Ne sárgulj, fűzfa! (r., Bp., 1939); A pirossapkás kislány (r., Bp., 1941); A hadtest hű marad (r., Bp., 1942); Katonacsillag megfordul (r., Bp., 1944).
- Irod. Vajthó László: S. Gy. (Prot. Szle, 1933); Schöpflin Aladár: S. Gy. (Nyugat, 1933); Rédey Tivadar: S. Gy. (Napkelet, 1934 és Prot. Szle, 1936); Ebeczky György: S. Gy. (Új Idők, 1940). Kurcz Béla: Gyula diák gyötrelmes évei (Magyar Nemzet 1932. febr. 17) - Szi. Nádass József: Nehéz leltár (Bp., 1962). 

Zenthe Ferenc
Salgótarján,  (1920. április 24. - 2006. július 31.)
színész

Tanulmányok: Színművészeti Akadémia, 1941-42 Életút: 1945-46 a pécsi Nemzeti Színház, 1946-49 a győri Kisfaludy Színház, 1949-52 a debreceni Csokonai Színház, 1952- a Madách Színház tagja
Fontosabb szerepei:
Shakespeare: Szentivánéji álom - Puck, Zuboly, Szeget szeggel - Tuskó, Téli rege - juhász, Tamási: Énekes madár - Bakk Lukács, Csalóka szívárvány - Virág úr,
Gyárfás: Beatrix - Illei Gáspár, Wilde: Bunbury - Chasuble doktor, Karinthy Ferenc: Hetvenes évek-Feketics, Mikszáth: A Noszty fiú esete Tóth Marival - Noszty Pál, Szomory: II. Lajos - Szálkán prímás, Harwood: Az öltöztető - Geoffrey Thorton, Moliére: Scapin furfangjai - Scapin, Pagogyin: A Kreml toronyórája - Ribakov Dickens: Karácsonyi ének- -Ebenezer Scrooge, Slade: Jutalomjáték - Lou Daniels Miller: A salemi boszorkányok - Gilles Corey, Molnár: Játék a kastélyban - Gál Shaw: Olyan szép, hogy nem is lehet igaz - Pinch, Molnár: Az üvegcipő - Őrmester, Moldova: Malom a pokolban - Deseő, Edward Bond: Lear - Warrington,  Schiller: Ármány és szerelem - A fejedelem komornyikja,  Filmjei: Rákóczi hadnagya, 2x2 néha 5, Mese a 12 találatról, Csendes otthon, Kard és kocka, Fuss, hogy utolérjenek, Jób lázadása, Megfelelő ember kényes feladatra   Feltámadott a tenger, Gábor diák A nagyrozsdási eset, Szerelem csütörtök, Fapados szerelem, Patyolat akció A gyilkos a házban van, A törökfejes kopja, Egy srác fehér lovon, Égigérő fű, A pogány Madonna, Az elvarázsolt dollár, Európa messze van
TV filmek:
A Tenkes kapitánya, Lajos király válik, Princ, a katona, Őrjárat az égen, Végállomás, kiszállni!, A fekete város, Az ördög cimborája, A tragédia próbája, Beszterce ostroma, Sir John Falstaff, Mire megvénülünk, A világ közepe, Petőfi, Különös házasság, Erdő, Leányvásár, II. József, A csodakarikás, Gyökér és vadvirág, Szomszédok.

Politikus, kancellár, főrendiházi elnök, koronaőr, nagybirtokos, az MTA ig. tagja (1841). Vay Miklós tábornok fia,Vay  Miklós szobrász apja. Jogi tanulmányai után családi birtokát kezelte. 1825-től Zemplén vm. aljegyzője, 1827-től alispánja, 1830-ban országgyűlési követe. 1831-ben a koleralázadás idején kormánybiztos. 1831-től Borsod vm. főispáni helytartója, 1865 - 67-ben főispánja. 1840-ben a tiszántúli ref. egyházkerület főgondnokává választották,  1844-től koronaőr, 1845-től helytartótanácsos. 1848 nyarán a Batthyány-kormány kinevezte erdélyi kir. biztosnak. 1848 szeptemberében nem fogadta el a felajánlott miniszterelnökséget. 1848 végén visszavonult a közélettől. A szabadságharc bukása után mégis perbe fogták, halálra ítélték, amit az uralkodó 4 évi várfogságra változtatott. 8 hónap múlva szabadult. Egy évtizedes visszavonultság után a protestánsok pártellenes harcában lépett újra a közélet porondjára. 1860-ban udvari kancellárrá nevezték ki, 1861-ben azonban állásáról lemondott. A kiegyezés után ismét koronaőr, 1888-tól a főrendiház elnöke, titkos tanácsos, a magyarhoni ref. konvent elnöke. - Irod. Szinyei Gerzson: Emléklapok id. br. V. M. félszázados egyházi hivataloskodásának örömünnepe alkalmából (Sárospatak, 1873); 

Lakatos Géza
(? , 1890. ápr. 30. - Adélaďde, Ausztrália, 1967. máj 24.)
vezérezredes, miniszterelnök.

Tanulmányait Bp.-en végezte a Ludovika Akadémián. Az I. világháborúban hadnagyi rangban csapattiszt, később vezérkari tiszt s a katonai akadémia. tanára. A prágai m. követségen katonai attasé, utána hadtest-vezérkari főnök és dandárparancsnok Budapesten. A 2. hadsereg vezérkari főnöke volt két évig, 1941-ben a kassai hadtest, 1943-ban a keleti fronton működő megszálló csapatok parancsnoka. 1944. márc. és máj. között az 1. hadsereget vezette. 1944. aug. 29-től okt. 16-ig miniszterelnök. Horthy politikájának megfelelően igyekezett lazítani a németekkel való kapcsolatokon,  de a SZU ellen folytatta a harcot. Később a nyugati hatalmak elutasítása után a SZU-hoz fordult; erőtlen és bizonytalan politikája azonban elősegítette, hogy a németek és nyilasok elbuktatták az október 15-i, előkészítetlen kísérletet a németekkel való szakításra. 1944 decemberében    Sopronban házi őrizetbe vették. A második világháború után 1945 áprilisában a szovjet csapatok bevonulása után Kiskőrösre vitték és folyamatos kihallgatásoknak vetették alá. 1946 januárjában helyezték szabadlábra, számos népbírósági perben hallgatták ki tanúként. 1949-ben megvonták a nyugdíját, elvették a földreform után megmaradt birtokát is, így visszaköltözött Budapestre, ahol selyemkendőfestésből és könyvillusztrálásból tartotta fenn családját. A magyar hatóságok engedélyével 1965-ben Adelaide-be utazott az 1957 óta Ausztráliában élő leányához, és ott halt meg 1967-ben

Lehár Ferenc
Komárom, 1870. ápr. 30. - Bad Ischl Ausztria, 1948. okt. 24.)
zeneszerző, karmester.

Apja katonakarmester volt, az ő szolgálati áthelyezése folytán került Lehár 1880-ban Budapestre, ahol a Nemzeti Zenedében Tomka István tanítványa, majd a prágai konzervatóriumban Anton Bennewitznél hegedülni tanult 1888-ig. 1890-től kezdődően 12 éven át katonakarmesterként működött Losoncon, Polában, Triesztben, Budapesten, Esztergomban és Bécsben. Zeneszerzői munkásságát operakompozíciókkal kezdte (Kukuska, 1896). Bécsben 1902. nov. 21-én mutatták be első operettjét, a Bécsi asszonyokat, amely világsiker lett és meghatározta további munkásságának fő területét. Életének legnagyobb részét az osztrák fővárosban töltötte, itt mutatták be nagy sikerű operettjeit. Az 1926 - 38-as esztendőkben Berlinben élt. 1943. febr. 20-án Budapesten a Garabonciás bemutatóját dirigálta. A II. világháború után Zürichbe költözött, és csak röviddel halála előtt tért vissza Ausztriába. A századeleji operett egyik legkiválóbb képviselője, operettjeiben magas igényű kompozíciós követelményekkel lépett fel, megújítva az akkor már sablonossá merevedő bécsi operett stílusát.Főművei:.Drótostót (Bécs, 1902); Víg özvegy (Bécs, 1905); Luxemburg grófja (Bécs, 1909); Cigányszerelem (Bécs, 1910); Éva (Bécs, 1911); Frasquita (Bécs, 1922); Paganini (Bécs, 1925); A mosoly országa (Berlin, 1929); Giuditta (Bécs, 1934); Garabonciás (a Cigányszerelem átdolgozása, Bp., 1943); továbbá zenekari művek. keringők, indulók, dalok.