Augusztus 18. 2008.
| Magyar Krónika, augusztus 18. |
|
| Montreál |
Fricsay Ferenc
Bp., 1914. aug. 9. - Bázel, 1963. febr. 20.
karmester. id. Fricsay Richárd fia. . 1934-ben a szegedi 9. honvéd gyalogezred zenekarának a karmestere lett. 1934-1944 között a szegedi Nemzeti Színház operaegyüttesének és a szegedi filharmóniának vezetője. 1945-től a budapesti Operaház és a bp.-i filharmonikusok zenekarának karmestere. 1947-ben a bécsi operaháznál működött. 1948-1952-ben a berlini (Német Szövetségi Köztársaság) állami operaház főzeneigazgatója és a Nyugatberlini rádió (RIAS) szimfonikus zenekarának vezetője. 1956-1959 között a müncheni állami operaház főzeneigazgatója.. Számos hangversenykörutat tett (Olaszo., Hollandia, Anglia, É- és D-Amerika), a salzburgi és edinburghi ünnepi játékokon szerepelt. Különösen mint Verdi-, Muszorgszkij- és Bartók-dirigens nevezetes. Zeneszerzéssel is foglalkozott. - M. Über Mozart und Bartók (Kopenhagen-Frankfurt, a M., 1962). - Irodalom:. Somogyi Vilmos: Emlékezés F. F.-re (Muzsika, 1963. 4. sz.);
Szakasits Antal
Bp., 1893. aug. 17. - Bp., 1981. júl. 15.
szociáldemokrata politikus. Szakasits Árpád testvére, Szakasits Antalné Boros Izabella férje. Nyomdászmesterséget tanult. 1907-től vett részt a munkásmozgalomban. 1910-től az MSZDP tagja, 1911-ben belépett a nyomdász szakszervezetbe. 1911-ben megszervezte az első ifjúmunkás sztrájkot Magyarországon. Az 1919. évi kommunista uralom idején a kommunista párttitkárság ill. különböző lapok munkatársa volt. A proletárdiktatúra bukása után feleségével Bécsbe emigrált, ahol megalapították a Népszava Könyvkereskedés fiókját. 1922-ben hazatért, és a Szakszervezeti Tanács munkatársa és a szociáldemokrata ifjúsági mozgalom egyik vezetője lett. Szerkeszti. az Ifjúmunkás, majd a Munkásifjúság c. lapokat. 1945-49-ben iparügyi miniszteri államtitkár, 1949-50-ben az Orsz. Nyugdíjintézet elnöke. 1950-ben koholt vádak alapján letartóztatták, elítélték és bebörtönözték. 1956-ban rehabilitálták. - Főmüvei:. Ipari munkásvédelem. Iparegészségügyi vezérfonal munkavállalók részére (Bp., 1946); Gyakorlati iparegészségtan (Pályi Mártonnal, Bp., 1948).
Cathry Szaléz Ferenc (Andermatt, 1834. aug. 18. - Bp., 1901. szept. 13.): svájci származású mérnök, a Bp.-svábhegyi (ma Szabadsághegy) fogaskerekű vasút építője. A bázeli Internationale Gesellschaft für Bergbahnen cég megbízásából jött hazánkba. A Riggenbach-rendszerű gőzvontatású vasutat - harmadikként a világon - 1874. júl. 24-én helyezték üzembe, Svábhegy végállomásig. Vonalát 1890-ben hosszabbították meg a Széchenyi-hegyig. ~ C:Szaléz Ferenc volt egyik építője a pozsonyi Duna-hídnak is. - Főművei:. A fogaskerekű vasutakról általában és ismertetése a Riggenbach rendszere szerint Budapest mellett a Svábhegyen épült vasútnak (Magy. Mérnök és Építész Egyl. Közl., 1875. 1. sz.).
Szabó Ervin
Szlanica, 1877. aug. 22. - Bp., 1918. szept. 30.
szociológus, könyvtárigazgató. Elszegényedett polgári családból származott. Egyetemi. tanulmányait a budapesti egy. jogi karán kezdte, majd két alapvizsga letétele után a bécsi egyetemen folytatta. A bp.-i egyetemen. államtudományi fakultásán doktorált 1899-ben. Már egyetemi hallgató korában nemzetközi hírnévre tett szert statisztikai és könyvtárosi munkáival. Egy évig a képviselőház könyvtárában gyakornok, 1900-tól 1904-ig a budapesti Kereskedelmi és Iparkamara könyvtárosa, majd a Fővárosi Könyvtárhoz került, 1911-től ennek igazgatója, s vezetése alatt elérte a korszerű társadalomtudományi könyvtár színvonalát. Széles körű művelődési hálózatot tervezett, a könyvtárt a széles néprétegek számára igyekezett hozzáférhetővé tenni. . Társadalomtudományi munkásságát - tudományos szinten - 1903-ban kezdte meg, elsősorban a Társadalomtudományi Társaságban és a Huszadik Században; az utóbbiban rendszeres tájékoztatást adott a nemzetközi munkásmozgalom kérdéseiről. Cikkeket írt a Neue Zeit c. német és francia folyóiratba is. Írásaival támogatta a Szabadgondolat c. folyóiratot és a Világ c. napilapot. Az I. világháború éveiben tevékenysége új lendületet kapott, súlyos betegsége ellenére az antimilitarista mozgalom szellemi vezérévé vált. Részt vett háborúellenes röpcédulák írásában is. Lakásán gyakorta tanácskoztak az antimilitaristák Betegágyában fejezte be nagy történelmi művét az 1848 - 49-i forradalomról.
Lechner Ödön
Pest, 1845. aug. 27. - Bp., 1914, jún. 10.
építész. A berlini építész akadémián. végzett (1866 - 1868). Rövid itáliai tanulmányút után, tanulótársával, Pártos Gyulával társulva tervezőirodát nyitott. Ekkor tervezett bérházaik még a német akadémizmus stílusát képviselték. 1874-től 1878-ig Franciaországban C. Parent műtermében dolgozott, s itt számos francia műemlék restauráló munkáiban vett részt. Hazatérve ismét Pártossal együtt nyitotta meg irodáját, s nagyszabású alkotások sorozatát építette (a szegedi városháza, 1882; a budapesti volt MÁV Nyugdíjintézeti bérház Andrássy út 25. 1883 - 1884; a szegedi Milkó-ház. Ezek még a historizáló stílust képviselik, de megjelenik már későbbi művészetének több jellemvonása, a népi ornamentika használata. Stílusának első terméke a Tura melletti zsámbokréti Beniczky-Odescalchi-kastély. Érett korszakában a népi formajegyeket mind egyénibb módon használta, előszeretettel alkalmazta a szecessziós-népies majolikadíszítést. De épületeinek alaprajzi megoldása, térkompozíciója is újszerű volt. Felhasználta a keleti, különösen az indiai építészeti formákat. Stílustörekvéseit elméleti dolgozatban is kifejtette (Magyar formanyelv nem volt, hanem lesz, Művészet, 1906; Önéletrajzi vázlat. A HÁZ. 1911). Ennek, valamint épületcinek nagy hatása volt, a szecesszió építészetének nemzetközileg is jelentős képviselője. A fiatal építésznemzedék seregestől vette körül és követte építészeti elveit, Ismertebb építészeti alkotásai: Kecskeméti városháza (1892 - 94),Budapesti Iparművészeti Múzeum (1891 - 96), Kőbányai plébániatemplom (1894 - 96), Földtani Intézet (1898 - 99), Postatakarékpénztár (1899 - 1901). -
Békeffi István, Békeffy
Szeged, 1901. aug. 31. - Bp., 1977. jún. 9.
színműíró, kabarészerző, József Attila-díjas (1950, 1953), Békeffi László konferanszié unokaöccse. Katonai középiskolában tanult Nagyváradon és Sopronban, utána Bp.-en bölcsészhallgató volt. 1926-ban tűnt fel sikeres bohózatával a Sziget Színpadon, Hol jártál az éjszaka? ; ezt követte több operettje, vígjátéka és kabaréjelenete. Állandó szerzőtársa volt Kellér Dezső, Stella Adorján, Vadnai László, zeneszerzője Lajtai Lajos. 1934-ben írta első filmforgatókönyvét. 1942-ig 22 forgatókönyvnek volt szerzője vagy társszerzője (Jöjjön elsején, Gyurkovics fiúk, Magdolna stb.). Számos művét megfilmesítették. 1926-ban kötött házasságot Turay Ida színésznővel, aki sok filmjében és színdarabjában szerepelt. . Számtalan filmforgatókönyv készítésében működött közre, vígjátékokban és életrajzi filmekben is Több száz kabaréjelenetet írt, a legjobban sikerült bennük Pomócsinak, a jószándékú, de ügyetlen kispolgárnak a figurája, amelyet Salamon Béla játszott sok esztendeig a színpadon. 1957-ben külföldre távozott, Svájcban élt és főleg az NSZK filmiparának írt forgatókönyveket (Baleset, 1957; A hazug, 1961; Egy majdnem tisztességes lány, 1963 stb.) Legnagyobb sikere az Egy angyal szállt le Brooklynban (olasz-spanyol film, 1957) könyv alakban is megjelent. 1971-ben Turay Idával együtt hazatért Budapestre.. A Fővárosi Operettszínházban 1977. febr. 27-én mutatták be musicaljét: A kutya, akit Bozzi úrnak hívtak. -