Október 10. 2008.

Magyar Krónika, október 10.

Bencsics Klára

Montreál

 

Dálnoki Veress Lajos

Sepsiszentgyörgy, 1889. okt. 4. - London, 1976. márc. 29.: vezérezredes. Ludovika Aakadémiát végzett (1914). 1927-ben vezérkari iskolát végzett, majd 1933-ig a Ludovika Akadémián tanulmányvezető volt. 1933-35-ben lovashadosztály vezérkari főnöke, 1935-38-ban katonai attasé Bécsben. 1938-40-ben a 15. gyalogdandár parancsnoka, 1940-ben vezérőrnagy és a 2. lovasdandár parancsnoka. 1942-ben az 1. páncéloshadosztály parancsnoka a doni arcvonalon, altábornagy. 1942-44-ben a IX. hadtest parancsnoka, 1944. aug. 28. - okt. 15. vezérezredes, a 2. hadsereg parancsnoka. 1944. okt. 16-tól német és nyilas fogságban volt Sopronkőhidán. 1946-ban nyugdíjazták. Jobboldali, államellenes összeesküvés koholt vádjával 1947. ápr. 16-án kötél általi halálra ítélték, ítéletét a Népbíróságok Orsz. Tanácsa életfogytiglani börtönbüntetésre változtatta. 1956-ban szabadult, majd külföldre távozott, Londonban élt.  

Csathó Kálmán

Bp., 1881. okt. 13. - Bp., 1964. febr. 14. író, az MTA l. tagja (1933-49). Budapesten elvégezte a jogi egyetemet, aztán Berlinben színházi tanulmányokat folytatott. 1906-ban, hazatérése után tisztviselő lett a Kultuszminisztériumban. Állami ösztöndíjjal hosszabb tanulmányútra ment Párizsba, 1909-től Bp.-en a Nemzeti Színháznál működött: előbb mint rendező, majd 1919-től mint főrendező. 1940-ben a Magyar Színház és az Andrássy úti Színház igazgatója volt. 1936-tól a Kisfaludy Társ. másodelnöke. A felszabadulás után kizárólag írói tevékenységet folytatott. Könnyed, szórakoztató elbeszélései és regényei a maga korában igen népszerűek voltak, melyeket számos idegen nyelvre fordítottak le. Felesége Aczél Ilona színésznő. - Főművei.:. A varjú a toronyórán (r., Bp., 1916); Te csak pipálj Ladányi (r., Bp., 1916, ebből színművet is írt, melyet 1927-ben mutattak be); Mikor az öregek fiatalok voltak (r., Bp., 1921); Földiekkel játszó égi tünemény (r., Bp., 1924); A szép Juhászné (r., Bp., 1936); Az új rokon (vígjáték, 1922); A házasságok az égben köttetnek (vígjáték, 1925); Az én lányom nem olyan (vígjáték, 1936). Írt néhány színháztörténeti könyvet is: Mi van a kulisszák mögött (Bp., 1928); Ilyeneknek láttam őket (Bp., 1957); A régi Nemzeti Színház (Bp., 1960); Tavasztól tavaszig (vadásztörténetek, Bp., 1962). 

Földi Mihály

Bp., 1894. okt. 14. - Bp., 1943. okt. 16.: író, újságíró. Még középiskolás diák korában jelent meg Peterzilka bácsi c. novellája. Az I. világháborúban előbb közkatona, 1917-ben Budapesten orvosi diplomát szerzett és katonaorvosként szolgált tovább. Sötétség (1918) c. novelláskötetének és Szahara (1920) c. regényének sikere után végleg írói pályára lépett. 1918-39 között a Pesti Napló munkatársa, 1924-től szerkesztője. A Szahara és a Mámorosak c. regényei a nagy orosz elbeszélők hatását mutatja. -  . Novellák: Valakit szeretni kell (Bp.; 1925); Orvosok (Bp., 1926); Urak és szolgák (Bp., 1936). Regények: Az élet tolvaja (Bp., 1925); Mámorosak (Bp., 1925); Kádár Anna lelke (Bp., 1931). Vígjátéka: Engem szeress (bem. Magyar Színház, Bp., 1925). 

Déry Tibor

Bp., 1894. okt. 18. - Bp., 1977. aug. 18.): író, Baumgarten-díjas (1947), Kossuth-díjas (1948). Apja ügyvéd volt. Gyermekkora jólétben telt, de egy elhúzódó betegség évekig ágyhoz kötötte. A Kereskedelmi Akadémia elvégzése (1911) után egy évet töltött nyelvtanulással St. Gallenben. 1913-tól 1918-ig tisztviselő, először az erdélyi Galócáson, majd Bp.-en. Verseket és elbeszéléseket kezdett írni; Lia (1917) c. kisregénye az Érdekes Újság pályázatán keltett feltűnést. 1917-1919 között számos verse és novellája jelent meg a Nyugatban. 1918-1919 fordulóján tagja lett a KMP-nek, majd a Tanácsköztársaság ideje alatt az Írói Direktóriumnak. A Tanácsköztársaság bukását követően letartóztatták; szabadulása után 1920-ban emigrációba ment. Bécsben a Bécsi Magyar Újság munkatársa lett. 1923-ban Párizsba, 1926-ban az olaszországi Perugiába költözött, itt írta meg Az óriáscsecsemő c. művét   . 1926-ban visszatért Budapestre,     s elkezdte írni A befejezetlen mondat c. háromkötetes regényét, amelyet 1937-ben fejezett be, de kiadására csak egy évtizeddel később kerülhetett sor. A bécsi munkásfelkelés leverése (1934) után el kellett hagynia Bécset. Spanyolo.-ba ment egy évre, majd visszatért Budapestre, a német megszállása után (1944. márc. 19.) bujkálni kényszerült. A befejezetlen mondat kéziratát Illés Endre gondjaira bízta. 1945 után ismét belépett a kommunista pártba, és beválasztották az Irószövetség vezetőségébe. Sorban megjelentek régebbi prózai művei (Alvilági játékok, elbeszélés, Bp., 1946; Jókedv és buzgalom, elb., Bp., 1948; Szemtől-szembe, r. Bp., 1945). A Nemzeti Színház bemutatta a Tükör c. színművét (1947. márc. 21.), A tanúk (1948) és az Itthon c. darabját (1948. jan. 9.). 1950-ben és 1952-ben jelent meg a Felelet c. eredetileg tetralógiának tervezett regényének I. és II. kötete. A II. kötet megjelenése után kialakult vita a dogmatikus kultúrpolitika hibáit tükrözte.     Egy kutya története, elbeszlések, Bp., 1956). 1956 jún.-ban a Petőfi-köri sajtóvitában a pártvezetést egyoldalúan bíráló felszólalása után kizárták a pártból. 1956-57 telén a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány ellen lépett föl, ezért 1957-ben kilencévi börtönbüntetésre ítélték. Büntetését 1961-ben felfüggesztették, majd teljes amnesztiát kapott. 1963-ban novellagyűjteménnyel (Szerelem, Bp., 1963) tért vissza az irodalmi életbe.    Több külföldi akadémia választotta dísztagjává (Berlin, Hamburg, Mainz stb.). -   Ítélet nincs (önéletleírás, Bp., 1969); Képzelt riport egy amerikai pop-fesztiválról (r., 1971, drámai változat 1972); Kedves bóper. (r., 1973); A napok hordaléka (publicisztika, 1972); Újabb napok hordaléka (publicisztika, 1975). 

Fedák Sári

Beregszász, 1879. okt. 26. - Bp., 1955. máj 5.: színésznő. Rákosi Szidi színiskoláját végezte, 1899-ben a Magyar Színház színpadán a Gésák (Jones) c. operettben lépett fel először. 1902-ben a pozsonyi társulattól szerződtette a Népszínház. A Bob herceg (Huszka) címszerepében aratott siker után a következő évadban a Király Színházban nagy sikert aratott a János vitéz Kukorica Jancsijának alakításával. Négy évig Berlinben, Londonban, Párizsban lépett fel, gyakran varieték, music-hallok színpadán. Hazatérése után ismét a Király Színház tagja és legnépszerűbb primadonnája. 1917-től gyakran alakított prózai szerepeket. Vendégszerepelt Bécsben, Berlinben és az USA-ban is. 1922-ben, 1925-ben, 1934-ben részben maga szervezte társulattal, részben egyedül bejárta az USA magyarlakta városait. Molnár Ferenccel kötött házassága néhány év múlva felbomlott. Az 1940-es években az Új Magyar Színház vezetője.   
A II. világháború idején mindinkább az irredenta-nacionalista nézeteket hirdette, rokonszenvezett a nemzeti szocializmussal, végül a Donausender német fasiszta rádióban a háború folytatására uszított. Ezért 1945 után a budapesti népbíróság jogerősen egyévi börtönre ítélte, amelynek letöltése után a Pest megyei Nyáregyházán élt teljes visszavonultságban.
Ellentétben az addigi érzelgős, édeskés operetthősnőkkel, az új típusú, merész és talpraesett leány- és asszonyalakokat állította színpadra egyéniségének vonzó és kifejező erejével. - Főszerepei:. Bob herceg (Huszka); János vitéz (Kacsóh); Szibill (Jacobi); Antónia (Lengyel Menyhért); továbbá Borcsa Amerikában, Pompadour, Mágnás Miska, Vihar az egyenlítőn stb. c. darabokban.
Mint filmszínésznő is sikert aratott.  -Film:. Márta (1913); Rab lélek (1913); Három hét (1917); A szerető (1918); A nőstény farkas (1918); Iza néni (1933); Mámi (1937); Az örök titok (1938); Érik a búzakalász (1938); Hazafelé (1940); Tokaji aszú (1940).