Május 7, 2009
| Magyar Krónika, május 7. |
|
| Montreál |
Zrínyi Miklós, gróf
(Ozaly, 1620. máj. 1. - Csáktornya, 1664. nov. 18.):
költő, hadvezér és politikus. ~ György horvát bán és Széchy Magdolna fia. A grazi jezsuita kollégiumban, majd Bécsben és Nagyszombatban tanult. 1636-ban itáliai tanulmányútján megismerkedett az itáliai művészettel és az olasz irodalommal. Hazatérve dunántúli és horváto.-i családi birtokainak védelmében, családja hagyományait követve állandó és kérlelhetetlen harcot folytatott a török ellen. 1646-ban Horváto. kapitánya. Zala vm. főispánja 1664-ig. 1647-ben a törökök elleni légrádi győzelme jutalmaként horvát bán. De Zrinyi látta, hogy a Habsburg uralom a törökök elleni harcot akadályozza, ezért szembefordult a bécsi udvarral, nemzeti pártot szervezett, melyet a Habsburg kormányzat és m. hívei egyre nagyobb ellenszenvvel figyeltek, s 1655-ben megakadályozták nádorrá választását. 1661-ben ~ a bécsi udvar tiltakozása ellenére a Muraköz védelmére felépítette Új Zrínyivárat (Új-Zerinvár), s visszaverte a török támadásokat.
1663 - 64-ben átmenetileg elfoglalta Berzencét, Babócsát, Szigetvárat, bevette
Pécset és felgyújtotta az eszéki török hadihidat. A nagyvezér seregével ÚjZrtnyivár ellen vonult, s miközben Montecuccoli seregével tétlenül nézte, a várat elfoglalta és levegőbe röpítette. A háború a lehangoló vasvári békével végződött. Pusztán f
eltételezés tárgya lehet, hogy az elkeseredett Zrinyi valóban gondolt-e Habsburg-ellenes szervezkedésre, mint ahogy öccse, ~ Péter és társai az ún. Wesselényi-féle összeesküvést hozták létre a továbbiakban; Zrinyit ugyanis egy vadászat alkalmával egy vadkan megölte. A 17. sz.-i magyarirodalom legnagyobb alakja, a központosított nemzeti királyság híve és megvalósításának harcosa volt.
Életének fő célja, politikai elgondolása az volt, hogy a török kiűzését fegyverrel magának a magyar népnek kell kezdeményeznie, ugyanakkor erőt kell képviselnie a Habsburgok ellen is. Politikai elképzeléseinek megfogalmazását adja az 1645 - 46 telén írt Szigeti Veszedelem c. nagy eposza, amelyben hősi halált halt dédapja emlékét örökítette meg. Úgy ábrázolja a m. történelemnek ezt az elmúlt nagy eseményét, hogy a jelennek szóljon, sőt a jövő útjait is egyengesse. A kitűnően szerkesztett hőskölteményt felező tizenkettősökben, ún. Zrínyi-versszakokban írta. Az eposz és Zrinyi lírai költeményei Adriai tengernek Syrenaia. címmel (Bécs, 1651) jelentek meg nyomtatásban. Hadtudományi munkáiban (Tábori kis trakta, 1646 - 48, Vitéz hadnagy, 1650 - 53) a korszerű hadviselés elveit fektette le. Amikor végérvényesen csalódott a bécsi udvarban, a Mátyás király életéről való elmélkedések (1656 - 57) c. munkájában a nemzeti uralkodó eszményt állította példaképül kortársai elé. Legnagyobb hatású politikai röpiratában Az török áfium ellen való orvosságban (1661 - 62 telén írta) az állandó m. hadsereg felállítását sürgette. Prózai művei kéziratban terjedtek és már a maguk korában is nagy hatásúak voltak. - . Zrínyi Miklós költő művei (szerk. Négyesy László, Bp., 1914); Zrínyi Miklós prózai művei (szerk. Markó Árpád, Bp., 1939); Zrínyi Miklós levelei (Bp., 1950); Zrínyi Miklós válogatott művei (Magy. Klasszikusok szerk. Bán Imre, Bp., 1952); Zrínyi Miklós hadtudományi munkái (Bp., 1957); Zrínyi Miklós összes művei (I - II., szerk. Csapodi Csaba és Klaniczay Tibor, Bp., 1958
Greguss Zoltán
(Bp., 1904. máj. 5. - Bp., 1986. dec. 20.):
színész, érdemes művész (1956), kiváló művész (1972). Pályáját 17 éves korában sógora, Palágyi Lajos szegedi színtársulatánál kezdte. 1928-ban a Nemzeti Színház ösztöndíjasként szerződtette. A következő évben próba közben súlyos baleset érte, gyógyulása négy évet vett igénybe. Utána ismét vidéken játszott, többnyire bonviván szerepeket. 1936-ban Jób Dániel a Vígszínházhoz szerződtette. 1940-ben a Pünkösti Andor vezette Madách Színházban játszott, s itt legemlékezetesebb szerepe Felkai Ferenc Nerójának címszerepe volt.
A darab és az előadás tiltakozás volt a fasizmus ellen. 1945 után több fővárosi színházban játszott (Művész Színház, Belvárosi Színház). 1947-ben a Madách Színházban 400-szor játszotta Lennie-t Steinbeck:Egerek és emberek c. darabjában. 1948 elején a Modern Színház ig.-ja volt. 1949-ben a Madách Színház tagja, itt játszott nyugdíjba vonulásáig (1972). Utána a Pesti Színházban lépett fel vendégként Örkény István Macskajáték c. darabjában. Rádiószereplését még a Rákóczi úti stúdióban kezdte, sok filmben és tv-játékban is szerepelt. - Fősz.erepei: Ferenc reichstadti herceg (Rostand: A sasfiók); Belcredi báró (Pirandello: IV. Henrik); Nero (Felkai Ferenc: címszerep); Kazinczy Ferenc (Kisbán Miklós: Martinovics); Budai Nagy Antal (Kós Károly: címszerep); Horváth Mihály (Darvas József Szakadék); Lennie (Steinbeck: Egerek és emberek); Az ördög (Molnár Ferenc: címszerep); Sári bíró (Móricz Zsigmond: címszerep); Szatyin (Gorkij: Éjjeli menedékhely); Puntila (Brecht: Puntila úr és szolgája, Matti); Claudius (Shakespeare: Hamlet); Csermlényi Viktor (Örkény István: Macskajálék). -Filmsz.:. Az én lányom nem olyan (1937); Fekete gyémántok (1938); Elnémult harangok (1940); Erdélyi kastély (1940); Éjféli gyors (1942); Ópiumkeringő (1943); Gábor diák (1955); Hannibál tanár úr (1956); Édes Anna (1958); Az aranyember. - Tv-filmjei: Sellő a pecsétgyűrűn (1-2. rész, 1966); Az Aranykesztyű lovagjai (1968); A kormányzó (1969); Egyszerű kis ügy (1969); Házassági évforduló (1970); Házasodj, Ausztria! (1970). Tv-portréfilm készült róla (1980
Károlyi Gyula , gróf
(Nyírbakta, 1871. máj. 7. - Bp., 1947. ápr. 23.):
politikus, miniszterelnök, nagybirtokos, az MTA ig. tagja (1915). Tanulmányait a bp.-i, bonni és berlini egyetemeken végezte. Utána birtokán gazdálkodott, majd 1905-től főrendiházi tag, 1906-ban Arad vm. és város főispánja. 1919. máj. 5-én Aradon ellenforradalmi kormányt alakított, ennek székhelyét máj. 29-én Szegedre helyezték át, júl. 12-én lemondott, 1927-től a felsőház tagja. 1928-tól koronaőr. 1930. dec. 9-től 1931. aug. 24-ig külügyminiszter a Bethlen-kormányban; 1931. aug. 24-től 1932. okt. 1-ig miniszterelnök. A gazdasági válság mélypontján Horthy személyes bizalmasaként került a kormányra.
A válságon az állami gazdasági beavatkozás fokozására tett intézkedések (pl. transzfer moratórium 1931. dec.-ben a valutakiáramlás megakadályozására) mellett elsősorban szigorú költségvetési takarékossággal igyekezett úrrá lenni. Ezek elsősorban a kisembereket sújtották (köztisztviselők létszámának csökkentése, fizetések leszállítása, adóemelések) s fokozták az amúgy is hatalmas méretű elégedetlenséget. Ennek, különösen a munkásosztály fokozódó osztályharcának elfojtására 1931. szept.-ben statáriális bíráskodást léptetett életbe. Külföldi kölcsön reményében külpolitikájában közeledő lépéseket tett Franciaország. felé. A II. világháború idején mint Horthy legszorosabb személyi és tanácsadói körének tagja a Kállay-féle "kiugrási vonalat" támogatta. -
Zita Mária Adelgunda Mikaéla Rafaéla Gabriella Jozefa Antónia Lujza Ágnes (Pianore kastély, Olaszo., 1892. máj. 9. - Zizers, Svájc, 1989. márc. 14.): bourbon-pármai hercegnő, magyar királyné és osztrák császárné, IV. Károly király felesége. Gyermekéveit atyjának, Róbert pármai hercegnek schwarzaui kastélyában töltötte. 1902-1908-ban a szaléziánus apácák zangbergi (Bajorország) intézetében nevelkedett, magasabb tanulmányait a Wight-szigeten levő bencés apácák kolostorában folytatta. 1911. okt. 21-én lépett házasságra Károly Ferenc József főherceggel. Ferenc Ferdinánd trónörökös meggyilkolása után (1914. jún. 28.) trónörökösné lett; Ferenc József császár és király halála után (1916. nov. 21.) Ausztria császárnéja és Magyarország. királynéja. Magyar királynévá a budavári Boldogasszony-templomban koronázták (1916. dec. 30). A Monarchia összeomlása után Svájcba költözött családjával.
1921-ben volt utoljára Magyarországon . IV. Károly királlyal Tihanyban, a "budaörsi csata" után fogságban (okt. 21.-nov. 1). Az antant hatalmak férjével Madeira szigetére száműzték. IV. Károly halála után Spanyolországban talált menedéket. Nyolc gyermekét magyar. környezetben nevelte. A II. világháború alatt az USA-ban élt. 1982-től otthona a svájci Chur melletti Zizers kolostor volt. Itt érte a halál. 1989. ápr. 1-jén a bécsi kapucinus kriptában temették el. Legidősebb fia, Ottó Ferenc József trónigényéről lemondott (1961), Németországban él, Habsburg Ottó az Európa Parlament tagja. -