Május 24, 2009
| Magyar Krónika, május 24. |
|
| Montreál |
Kármán Tódor
(Bp., 1881. máj. 11. - Aachen, 1963. máj. 7.):
gépészmérnök, az aerodinamika világhírű művelője. ~ Mór fia. Oklevelét 1902-ben szerezte a bp.-i műegyetemen. tanársegéd, 1906-tól Göttingenben Prandtl hallgatója, később tanársegéde. Felfedezte a mozgó hajó mögött keletkező, később róla elnevezett örvénysor törvényét. 1912-ben Aachenbe hívták meg tanárnak, egyben megbízták az Aeronautikai Kutató Intézet megszervezésével, majd vezetésével. Az I. világháború idején a fischamendi repülőtelepen szerkesztette meg. Petróczy Istvánnal és Zurovecz Vilmossal együttesen (PKZ helikopter) a könnyen sebezhető kötött léggömbök helyettesítésére kötéllel rögzített helikopterét. A Műegyetem. meghívott előadója volt, s az Oktatásügyi Népbiztosság felsőoktatási osztályán a mérnökképzés reformjának előkészítésén dolgozott, erőteljesen szorgalmazta a műszaki felsőoktatás korszerű matematikai megalapozását. 1919-ben visszatért Aachenbe. 1926-ban a California Institute of Technology a Pasadenában létesítendő Guggenheim Aeronautical Laboratory megszervezésére hívta meg. 1930-ban Németországot elhagyta, s a pasadenai intézet igazgatója lett. Tudományos munkásságát több mint száz tanulmánya és könyve őrzi. Megalkotta a határfelület elméletét, ezzel kapcsolatban a szárnyfelület alakítása és méretezése elméletét hangsebességen felüli repüléshez. Eredményei miatt Kármánt a hangsebességen felüli repülés atyjának nevezik. Fontos eredményeket ért el a szilárdságtan, képlékeny alakítás, kristályrács-szerkezet, súrlódási áramlási ellenállás, a szilárd rakétahajtóanyagok, a hőátadás és áramlási ellenállás összefüggése vizsgálatában, valamint a magnetohidrodinamikában. A NATO repülőügyi kutatási és fejlesztési elnöke volt. Számos amerikai, európai és ázsiai egyetem. és műszaki egyetem., 1962-ben a bp.-i Műszaki Egyetem. is tb. doktorává avatta: 1963-ban megkapta az USA legnagyobb tudományos kitüntetését, a First National Medal of Science-t. Tulajdonosa a Prandtl-emlékgyűrűnek, a Watt International Medalnak és a Gauss-éremnek. Főbb művei valamennyi világnyelven megjelentek.
Telcs Ede,
Telsch (Baja, 1872. máj. 12. - Bp., 1948. júl. 18.):
szobrász. Bécsben végezte tanulmányait K. Zumbusch mellett. Kezdetben jellegzetes magyar típusokat bemutató életképekkel szerepelt kiállításokon, majd architektonikus műveket, díszítőszobrokat mintázott (Zeneakadémia) és síremlékeket (Munkácsy, Barabás ) készített. Emlékművei közül kiválik a kecskeméti Kossuth-szobor, a telepesi Szilágyi Dezső-emlék, a Kallós Edével közösen készített budapesti Vörösmarty-szobor (1908), Alpár Ignác szobra a Városligetben (1931), a Millenniumi emlékművön Szent László és III. Károly szobra (III. Károly szobrát kicserélték). 1928-ban gyűjteményes kiállítást rendezett az Ernst Múzeumban. Számos plakettet is készített. Több hazai és nemzetközi kitüntetés birtokosa. Marcsa, Kis szégyenlős, Góliát c. műveit az Magyar Nemzeti Galléria őrzi. Emlékkiállítása 1963-ban volt az MNG-ben.
Elek Ilona
(asszonynevein Schacherer Károlyné, majd Hepp Lászlóné) (Budapest, 1907. május 17. - Budapest, 1988. július 24.):
magyar vivo, olimpiai bajnok . A Zeneművészeti Főiskolán végzett. Eredetileg zongoraművész szeretett volna lenni, de a vívás érdekében erről lemondott. Testvére, Elek Margit is vívó volt. Nem szakadt el teljesen a muzsikától, sok táncdalnak volt a zeneszerzője. Ő írta az 1959. évi budapesti vívó világbajnokság indulóját, majd az ún. labdarúgó-indulót.
Olimpiai érmei Az 1936. évi berlini, majd az 1948. évi és londoni olimpián aranyérmet szerzett. 1952-ben Helsinkiben is csak az első helyen kialakult holtversenyt eldöntő találkozón szenvedett minimális vereséget.Egyéb sikerei 1937 és 1956 között hat világbajnokságot (ebből öt csapatarany), öt EB-elsőséget és kilenc magyar bajnoki címet nyert, emellett számtalan más érem birtokosa volt. Összesen 63 alkalommal volt válogatott. Sportpályafutásának befejezése után az Óra és Ékszer Kereskedelmi Vállalat igazgatóhelyettese volt. Testvérével együtt írt önéletrajzi műve Így vívtunk mi címen jelent meg 1968-ban.1984-ben megkapta a NOB Olimpiai Érdemrend ezüst fokozatát.
Irinyi János
Nagyléta, 1817. máj. 17. - Vértes, 1895. dec. 17.):
vegyész, feltaláló, ~ János mezőgazda fia. A bécsi műegyetemen kémiai tanulmányokat folytatott, majd a hohenheimi gazdasági főisk.-t végezte el. 1836-ban bécsi tanárának, Meissnernek egy sikertelen kísérlete nyomán jutott arra az ötletre, hogy a káliumklorátot ólomperoxiddal helyettesítse a foszforos gyufa fejében, s evvel feltalálta a zajtalanul gyúló gyufát. E találmányát Rómer István 60 forintért vásárolta meg. Része volt a reformkor iparfejlesztési mozgalmában. 1840-ben Pesten gyújtógyárat alapított, mely 1848-ig működött. 1848-ban Kossuth Lajos az állami gyárak főfelügyelőjévé nevezte ki, majd 1849-ben a nagyváradi lőporgyárnál és ágyúöntésnél alkalmazta. A szabadságharc bukása után bujdosott, néhány hónapig Pesten az Ujépület foglya volt, később a debreceni István Gőzmalomnál kapott alkalmazást, közben szüleinél Nagylétán kísérletezett. 1868-tól 1872-ig szolgabíró Bihar vm.-ben, majd egy ideig az István Malom igazgatója. Utána kataszteri biztos, a debreceni cukorgyár és a Tisza Biztosító Társ. ellenőre. A mezőgazdasági gép- és vegytan területein is említésre méltó tevékenységet fejtett ki, először alkalmazta a vetést, szántást és boronálást együttesen végző gépszerelvényt, és eredményesen kísérletezett talajjavítási módszerekkel. Kémiai tárgyú cikkeket írt. - Főműve:. Über die Theorie der Chemie im allgemeinen und die der Schwefelsäure insbesondere (Berlin, 1838); A vegytan elemei (Nagyvárad, 1847).
Titkos Ilona
Kolozsvár, 1898. máj. 21. - Bp., 1963. máj. 21.):
színésznő. Az Országos. Színészegyesület Színészképző Iskolájának elvégzése után a Belvárosi Színházhoz szerződött, innen az Andrássy úti Színházhoz, majd a Magyar Színházhoz került, végül a Vígszínház tagja lett. Nagy sikere volt Strindberg, Maugham drámáiban, francia vígjátékokban, Molnár Ferenc és Szomory Dezső darabjaiban. A Nemzeti Színház 1935-ben szerződtette először, innen visszaszerződött a Vígszínházhoz. 1945 után egy ideig Miskolcon játszott. 1947-ben a Nemzeti Színház ismét szerződtette; nyugalomba vonulásáig (1959) a színház tagja maradt. Filmen is játszott. - Főszerepei:. Madam Budhevics (Visnyevszki: Feledhetetlen 1919); Warrenné (Shaw); Pearce-né (Shaw: Pygmalion); Halál (G. Lorca: Vérnász); Prudencia (G. Lorca: Bernarda háza). - Filmekben:. Ida regénye (1934), Európa nem válaszol (1941); Cigalépcső (1957), Fapados szerelem (1957).
Edvi Illés Aladár
(Pest, 1870. máj. 25. - Bp., 1958. jún. 1.):
festő, grafikus, főiskolai tanár, Munkácsy-díjas (1952), érdemes művész (1958). 1888-tól 1893-ig a bp.-i mintarajziskolában Székely Bertalan tanítványa volt, 1893-95 között a párizsi Julian Akadémián tanult, majd Londonban az angol vízfestészetet tanulmányozta. 1903-tól 1935-ig a Képzőművészeti Főiskola. tanára. 1891-től sűrűn szerepelt a Műcsarnok kiállításain. Főként gondosan kidolgozott akvarelljeivel aratott itthon és külföldön sikereket. 1916-ban a Műcsarnokban kis állami aranyérmet, 1925-ben pedig Delelő ökrök c. festményével Pállik-díjat nyert. Számos műve tükrözi angliai, olaszo.-i, töröko.-i, erdélyi és hollandiai élményeinek hatását. Illusztrálta Malonyay Dezső A magyar nép művészete c. művének I. kötetét (1903-04) és Mikes leveleinek díszkiadását (1905-6). Őszutó; Vihar előtt, Tehén az istállóban, Igás lovak, Pihenő c. képeit az MNG őrzi.