Augusztus 20. 2009

Magyar Krónika, augusztus 20.

Bencsics Klára

Montreál

Borsos Miklós

(Nagyszeben, 1906. aug. 13. - Bp., 1990. jan. 27.): szobrász, főiskolai tanár, Munkácsy-díjas (1954), Kossuth-díjas (1957), érdemes művész (1967), kiváló művész (1972). Iskoláit szülővárosában kezdte, 1922-től Győrött a bencés gimn.-ban folytatta. Itt kezdte el művészeti tanulmányait önképzés útján. Festőnek készült, első akvarelljét VI. gimnazista korában festette. A gimnáziumot nem fejezte be, aranyművességet és vésnökséget tanult. Sikertelen képzőművészeti főiskola felvételi után Firenzében készített rajzokat. Hazatérése után rövid ideig a Képzőművészeti Főiskolán anatómiai ismereteket szerzett. Ebből az időből származnak tanulmányfejrajzai. Utána újbóli olaszországi és Dél-franciaorzági gyalogos vándorútjáról több száz rajzzal tért haza. Első kiállítása a Fränkel Szalonban volt (1931), a Nemzeti Szalonban (1932) a rajzok mellett már rézdomborítások is szerepeltek. 1933-ban Győrben feleségül vette Kéry Ilonát. 1940-től nagyobb méretű domborműveket készített (Alvó lovasok, Emberpár, Ember, Siratóasszonyok). Szobrainak első kiállításán (Tamás Galéria, 1941) ötven darabból álló kollekcióval szerepelt, köztük csiszolt márványok, női fejek, csiszolt bazaltok, ezüst domborítások. Tagja lett a KÚT-nak, itt állította ki 1943-ban a bazaltból faragott-csiszolt Egry fejet. Az Ernst Múzemban 1943 telén rendezett csoportos kiállításon bazaltszobrokkal, fejekkel, rézdomborításokkal szerepelt. 1945-ben Győrből Bp.-re költözött. Tagja lett a Művészeti Tanácsnak. 1946-tól az Iparművészeti Főisk. tanára volt, 1960-ban tanárságát idealistának és nacionalistának bélyegezve megszüntették. 1960-tól kapott rendszeres illusztrátori megbízásokat Illés Endrétől, a Szépirodalmi Könyvkiadó igazgatójától. Illusztrálta Arany János, Ady Endre, Illyés Gyula műveit, Babits Mihály Jónás könyvét stb. Éremművészettel 1947 óta foglalkozott, neves kortársait örökítette meg. Utolsó műve a Barcsay Jenő érem volt. A nyarakat tihanyi házában töltötte. 1965-ben rendezték meg tihanyi kiállítását, életmű kiállítása a Nemzeti Galériában volt 1976-ban. Nyolcvanadik születésnapja tiszteletéreaz OSZK-ban kiállításon mutatták be illusztrációit. 1959-ben elnyerte Carrara város szobrászati díját, a Premio Carrarát. 1966-ban sikeres résztvevője volt a Velencei Biennálénak. - Köztéren álló művei: Balatoni szél (Balatonfüred, móló); Anya gyermekével (Orsz. Reuma és Fizioterápiás Intézet); Bartók mellszobor (Zalaegerszeg); 0 kilométerkő (Bp., Clark Ádám tér). - Önmagáról vallotta Visszatértem félutamból (Bp., 1971); A toronyból (Bp., 1973) c. műveiben. - 

Clark Ádám

(Edinburgh, Skócia, 1811. aug. 14. - Buda, 1866. jún. 23.): angol mérnök. 1834-ben Széchenyi Istvánnal jött Magyarországra a Duna szabályozásához szükséges gépek felállítása végett, majd visszatért hazájába. 1839-ben megbízást kapott      , a Lánchíd tervező főmérnökétől a híd felépítésének vezetésére, amit 1842-49 között hajtott végre. Mo.-on telepedett le. 1847-ben az országos közlekedési bizottság tanácsadója, 1848-ban Széchenyi mellett a közmunkák minisztériumának műszaki tanácsosa volt. A szabadságharc idején, mikor Hentzi osztrák tábornok szorult helyzetében fel akarta robbantani a Lánchidat, Clark kinyittatta a Duna és a Lánchíd lánckamrái közt levő zsilipeket, a szivattyúkat pedig összetörette. A lánckamrákhoz így nem lehetett hozzáférni, ezért Hentzi a puskaporos hordókat magára a hídra rakatta. Május  21-én a hordókat felrobbantották, de a hídban nem sok kárt tudtak tenni, 1852-ben megtervezte a budai alagutat, s azt 1857-re elkészítette. M. Einige Worte über den Bau der Ofner-Pesther Kettenbrücke (Pest, 1843). - Irod. Lipthay Sándor: Gr. Széchenyi István műszaki alkotásai (Bp., 1896

Báthori Gábor,

somlyói (1589. aug. 15. - Várad, 1613. okt. 27.): Erdély fejedelme, Báthori  István és Bebek Zsuzsanna fia,   Anna bátyja. 1608. márc. 5-én a hajdúk segítségével megszerezte az erdélyi fejedelmi trónt. Erőszakos kormányzásával azonban maga ellen ingerelte az erdélyi arisztokráciát és a szász polgárságot, melynek önkormányzatát megszüntette, fővárosát, Szebent megszállotta. Erkölcstelen magánéletével elidegenítette legjobb híveit is. Havasalföldi hódító hadjáratával kihívta a Porta haragját. Az arisztokrácia 1610-ben összeesküdött ellene, de szándékuk kitudódott és a szervezkedés elbukott. A szászok 1611-ben behívták ellene Radul havasalföldi vajdát, de Báthori kiverte országából. A bécsi udvar ekkor Forgách Zsigmondot haddal küldte ellene; a kísérlet azonban kudarcba fulladt, s ezután kiegyezett a császárral, a Portát viszont nem sikerült kiengesztelnie, 1613-ban hadat indított ~ ellen. A fejedelem, hogy trónját megmentse,  hajlandó lett volna Váradot török kézre adni, mire a hajdúk meggyilkolták. Irod. Szilágyi Sándor: B. G. fejedelem története (Bp., 1882); Szépirodalom: Jósika Miklós: Az utolsó Bátori (r., Pest, 1837); Makkai Sándor: Ördögszekér (r., Bp., 1928); Móricz Zsigmond: Erdély (I-III., Bp., 1935)

Varsányi Irén

(Győr, 1880. aug. 16. - Bp., 1932. okt. 17.): színésznő. 1894-ben beiratkozott a Színművészeti Akadémiára, s két év múlva Ditrói Mór szerződtette az újonnan megnyíló Vígszínházhoz, amelynek kötelékébe tartozott haláláig. 1904-ben férjhez ment Szécsi Illés gyároshoz. Kezdetben divatos párizsi vígjátékok és bohózatok főszerepét alakította könnyed, világvárosias eleganciával. Kiforrott művészete különösen a 20-as években, Csehov nőalakjaiban nyilvánult meg. - Főszerepei:. Erzsi (Bródy: Dada); címszerep (Bródy: Tanítónő); Julika (Molnár Ferenc: Liliom); Ella (Ibsen: John Gabriel Borkmann); Candida (Shaw).; Anna (Hauptmann: A takácsok); Katalin (Shakespeare: A makrancos hölgy); Elisa (Shaw: Pygmalion). Néhány némafilmben is játszott. -  Filmszerepei: A tánc (1901), Cox és Box (1915), Karenina Anna (1918), Sappho (1920).   

Ascher Oszkár

(Bp., 1897. aug. 20. - Bp., 1965. okt. 25.): színész, szavalóművész, Kossuth-díjas (1956), kiváló művész (1957). Tanulmányait a műegyetem mérnöki karán végezte, közben Ódry Árpád színiiskolájának hallgatója, 1923-ban megszerezte a mérnöki diplomát. Mialatt mérnök az egyik bp.-i gépgyárban, 1926-28 közt mint szavalóművész fellépett Nagy Endre kabaréjában. 1927-ben vette át a nyomdászok és építőmunkások szavalókórusának vezetését. 1933-ban a Színészképző Iskola tanára 1944-ben munkaszolgálatra hívták be 1945 áprilisában, hazatérése után egy ideig a Pódium Kabaré tagja, majd igazgatója. Ezután a Rádióhoz került mint rendező. 1950-ben az Úttörő Színház színművésze, 1951-től a Déryné Színház dramaturgja, 1957-től igazgatója. - M.űvei: Beszédművészet (Bp., 1937); A versmondás művészete és a színpadi beszéd (Bp., 1953); Minden versek titkai (Bp., 1964).  

Békeffi István,

Békeffy (Szeged, 1901. aug. 31. - Bp., 1977. jún. 9.): színműíró, kabarészerző, József Attila-díjas (1950, 1953), ~Békeffi László konferanszié unokaöccse. Katonai középiskolában tanult Nagyváradon és Sopronban, utána Bp.-en bölcsészhallgató volt. 1926-ban tűnt fel sikeres bohózatával a Sziget Színpadon, Hol jártál az éjszaka? ; ezt követte több operettje, vígjátéka és kabaréjelenete. Állandó szerzőtársa volt Kellér Dezső, Stella Adorján, Vadnai László, zeneszerzője Lajtai Lajos. 1934-ben írta első filmforgatókönyvét. 1942-ig 22 forgatókönyvnek volt szerzője vagy társszerzője (Jöjjön elsején, Gyurkovics fiúk, Magdolna stb.). Számos művét megfilmesítették. 1926-ban kötött házasságot Turay Ida színésznővel, aki sok filmjében és színdarabjában szerepelt. 1945-46-ban szerk. Balázs Béla lapját a Fényszórót. Számtalan filmforgatókönyv készítésében működött közre, vígjátékokban és életrajzi filmekben is (pl. A tanítónő, 1945; Beszterce ostroma, 1948; Janika, 1949; Déryné, 1951; Erkel, 1952; Mese a 12 találatról, 1956). Több száz kabaréjelenetet írt, a legjobban sikerült bennük Pomócsinak, a jószándékú, de ügyetlen kispolgárnak a figurája, amelyet Salamon Béla játszott sok esztendeig a színpadon. 1957-ben külföldre távozott, Svájcban élt és főleg az NSZK filmiparának írt forgatókönyveket (Baleset, 1957; A hazug, 1961; Egy majdnem tisztességes lány, 1963 stb.) Legnagyobb sikere az Egy angyal szállt le Brooklynban (olasz-spanyol film, 1957) könyv alakban is megjelent. 1971-ben Turay Idával együtt hazatért Bp.-re. A Fővárosi Operettszínházban 1977. febr. 27-én mutatták be musicaljét: A kutya, akit Bozzi úrnak hívtak. - M. Latyi Matyi mint Robinson (Pintér Zoltán színdarabjából versbe írta, Bp., 1946); Latyi Matyi, a furfangos cukrászinas (Pintér Zoltán: Latyi Matyi, a furfangos cukrászinas c. darabjából versbe írta, Bp., 1947); Déryné (forgatókönyv, Bp., 1951); Pomócsi kalandjai (tréfák, kuplék, sanzonok, Kellér Dezsővel, Bp.,); Angyal szállt el Brooklyn felett . (r., München, 1958); Der Hund der Bozzi hiess (r., Berlin, 1965).