Október 11. 2009
| Magyar Krónika, október 11. |
|
| Montreál |
Házy Erzsébet
1929. október 1-én született Pozsonyban. Az 1939-es áttelepítések során került Budapestre, ahol először a Mária Terézia Gimnáziumban, majd a Nemzeti Zenede zongora szakán tanult. A Zenede énekszakán a kor neves pedagógusához, László Gézához került, aki rendkívül tehetségesnek tartotta, s már a negyvenes évek végén bemutatta a Magyar Állami Operaház akkori igazgatójának, Tóth Aladárnak. Pályafutását a Magyar Rádió énekkarában kezdte. 1951-ben debütált az Operaházban Verdi Rigolettójának apródjaként. Kezdetben lírai szerepeket énekelt, majd az 1960-as évektől drámaibb szerepeket is. Jelentős részt vállalt új magyar operák bemutatásában. Legnagyobb sikere a Manon Lescaut (Puccini) címszerepe volt, Ilosfalvy Róbert partnereként, alakítását még ma is az évszázad Manonjaként emlegetik. A premiert követő évben több mint negyven, telt házas Manon-előadást tartottak, amire csak ritkán akadt példa az Operaház történetében. Az Erkel Színházban nagyoperettekben is fellépett.
A mozivásznon is emlékezeteset alakított a Gerolsteini kaland (1957), a Felfelé a lejtőn (1958) és az Új Gilgames (1963) című filmekben.
Élete utolsó éveiben énektechnikai problémákkal, memóriazavarokkal, alkoholfüggőséggel és depresszióval is küzdött. 1982. november 24-én halt meg Budapesten. A Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra.
Fő szerpei: Csajkovszkij: Anyegin - Tatjána Csajkovszkij: A Pikk dáma - Liza
Debussy: Pelléas és Mélisande - Mélisande ,Donizetti: Don Pasquale - Norina
Gershwin: Porgy és Bess - Bess ,Janáček: Katja Kabanova - Katja Kabanova
Kacsóh Pongrác: János vitéz - Iluska ,Kodály: Háry János - Örzse
Lehár: A víg özvegy - Glavary Hanna ,Leoncavallo: Bajazzók - Nedda
Mihály András: Együtt és egyedül - Lány ,Monteverdi: Poppea megkoronázása - Poppea
Mozart: Szöktetés a szerájból - Blonde , Mozart: Figaro házassága - Cherubino
Mozart: A varázsfuvola - Papagena, Pamina, Offenbach: Hoffmann meséi - Antonia
Poldini: Farsangi lakodalom - Zsuzsika , Puccini: Manon Lescaut - Manon Puccini: Bohémélet - Mimi ,Puccini: Pillangókisasszony - Cso-cso-szán
Puccini: A Nyugat lánya - Minnie ,Puccini: Turandot - Liu
Ránki György: Az ember tragédiája - Éva ,Ifj. Johann Strauss: A cigánybáró - Szafií
Ifj. Johann Strauss: A denevér - Adél, Rosalinda ,Richard Strauss: Salome - Salome
Richard Strauss: Ariadne Naxosban - Komponista ,Richard Strauss: A rózsalovag - Octavian ,Suchoň: Örvény - Katrena , Szokolay Sándor: Vérnász - Menyasszony
Díjai :Liszt Ferenc-díj - 1963 Érdemes művész - 1968 Kossuth-díj - 1970
Kiváló művész - 1976
Csűrös Emília, Bérczes Istvánné (Dája, 1897. okt. 5. - Bp., 1970. szept. 9.): ifjúsági író, tanítónő. A nagyenyedi kollégiumban szerzett oklevelet, majd Benedek Elek Cimbora c. gyermeklapja, később a Kolozsvárott kiadott Új Cimbora munkatársa volt. Cikkeket írt kolozsvári lapokba, majd a Nagyváradi Erdélyi Lapok c. kat. szellemű újságba. 1930-tól jelentek meg gyermek- és ifjúsági könyvei: színdarabok, jelenetek, elbeszélések és regények. 1937-ben Bp.-re költözött és férjhez ment. Háború után könyveit betiltották és összetörték , ellenforradalminak itélték. Antikvéiusoknál viszont, ma is találhatók népszerű művei.- Főművei:. Gyermekszíndarabok és köszöntők (Kolozsvár, 1930); "Fű kizőldül ó sírhanton." (elb., Kolozsvár, 1930); Csillagszállás (színdarabok és köszöntők, Nagyvárad, 1932); Szeretnék szántani (ifjúsági r., Bp. 1936); Kalotay Margit esküvője (r., Bp., 1941); Erdélyi legenda (r., Bp., 1942); Eltűnt egy kislány (r., Bp., 1942); Kislányból nagylány (r., Bp., 1943); Lexi és a Vöröskereszt (r., Bp., 1943); Andrisék új világa (r., Bp., 1944); Áldás vagy átok (r., Veszprém,
 |
 |
| |
Buday Dénes
(Bp., 1890. okt. 8. - Bp., 1963. okt. 19.): operettszerző és sanzonkomponista. Valóban elmondhatjuk róla, hogy már gyermekkorában él benne a cél és az elszánt hivatástudat: zeneszerző akar lenni. Iskolai használatra már tizennégy éves korában daljátékot fabrikál. Azon túl is állandóan csak a zene tölti be életét, az irodalmi színvonalú kabarékban éppen úgy otthonosan mozog, mint a Várszínházban vagy a Budai Színkörben, vagyis a budai Horváth-kertben, ahol Buday Dénes egyike a legnépszerűbb komponistáknak akkoriban, valószínűleg sejtelmük sincs, hogy a népszerű melódiák alkotója a Zeneakadémián egykor a kiemelt favoritok közé tartozott. Az Akadémián Koessler János (zeneszerzés) és Mambriny Gyula (hegedű) tanítványa. Koessler János professzor egyébként igen sokat tartott róla. Buday az Akadémián még a hegedűtanszakot is elvégzi.
Pályafutását mégis a könnyű múzsa oltalma alatt kezdi. Nagy Endre felfedezettjeként a Modern Színpadon működő Nagy Endre Kabaréjában indul karrierje, . 1911-ben. Szép Ernő versére írott dala, a "Törődj velem" című kerül be elsőként szerzeményei közül az 1911. április 3-án induló műsorba, amelyet nem kisebb személyiség, mint Medgyaszay Vilma, az ünnepelt díva énekel. Nagy Endre Kabaréjában kezdeni nagy megtiszteltetés, és rang az ifjú zeneszerzőnek. Ekkor ismerkedik össze későbbi segítőjével és jótevőjével Hetényi-Heidelberg Alberttel is, aki Nagy Endre műsorainak a zenei irányítója már Dalai hamar igen népszerűekké válnak, szakmai elismertségét pedig a Nagy Endrénél töltött évek alapozzák meg a továbbiakban. Valószínű, hogy a megélhetés kényszere vagy a szélesebb nyilvánosság meghódításának a vágya hajtja az operett felé, megírja "Fogadunk" című első operettjét, amely az első világháború idején, 1916. július 21-én kerül bemutatásra a Budai Színkörben. Az Apolló Kabaré zenei igazgatója lesz két ízben is, másodjára annak megszűntéig, utána öt évig Bécsben él. Legszívesebben azonban irodalmi sanzonokat írt. Több Ady-versre írt zenét már korábban is, és a kiváló magyar költők bizalmát élvezi; Juhász Gyula, Heltai Jenő, Kosztolányi Dezső, Somlyó Zoltán szívesen adják át verseiket Buday Dénesnek, úgy érzik: méltó poétatársra leltek benne. Buday-sanzon született egyébként József Attila "Mama" című verséből, Juhász Gyula "Testamentum"-ából. Dizőzök döntő sikert arattak a Szép Ernő-versre írt sanzonjával: a "Tőrődj velem..."-mel.
1919. október 10-én megnyílik a Nagymező utca 17. szám alatt a Fővárosi Kabaré. Heidi lesz a zenei vezetője, Harmath Imre pedig a művészeti irányítója ennek a Kabarénak. A kabaré mindhárom műsora számára ír dalokat Bécsből, és postai úton juttatja el Heidihez, pontosabban szólva Harmath Imréhez, aki szöveggel látja el dalait. . 1918 és 1920 között számos dala szerepel a Fasor Kabaré műsorán is, A Fasor Kabaré két szezonon keresztül működik, korántsem mindig nyári könnyű műsorokkal
Majd öt évig Bécsben él, és ott alapos tanulmányokat folytat. vezetője, 1923. január és márciusa között. 1919-ben bemutatják "Loreley" címmel egyfelvonásos vígoperáját, amelynek későbbi sorsáról nincsenek információink. Öt esztendőn keresztül a bécsi Scala Verlagnál zenedramaturg. Hazatérte után kizárólag zeneszerzéssel foglalkozik. Számos sanzonja hangzik el a kabarészínpadokon, legismertebb például a "Haragszik a tenger...", "Szeretnék egyszer nagyon boldog lenni..." "Ezzel a kis dallal üzenem" stb. Élete során több mint ezer zeneművet ír, dalokat és számos sanzont, műdalt szerez
Az 1930-as években tagja a Magyar Rádióban működő Hetényi - Buday Dénes - Sebő Miklós alkotta művésztriónak. Játszik a rádión kívül kávéházakban is afféle szalonzenekari hangversenyeket adva.
A Magyar Rádió többször is közvetíti élő, egyenes adásban - különböző helyszínekről jelentkezve - ezeket a hangversenyeket, amelyeken saját szerzeményeik mellett rendszeresen kollégáik muzsikáját is népszerűsítik.
Pályájának egyik kimagaslóan fényes időszaka, amikor a Bristol bár zenei direktoraként működik. Valóságos irodalmi kávéházat alakít itt ki, a rendszeresen jelentkező Bristolbeli irodalmi esteken. Sólyom Janka például a Bristol bár dizőzeként, Buday Dénes megzenésítésében, "A két világháború között - olvashatjuk a cikkben - Sólyom Janka a Bristol szálloda halljában lépett fel. Irodalmi estjei vonzották a közönséget.
"Elkövetkezett a Bristol szállóbeli új műsor bemutatásának ideje. József Attila költő kíváncsi volt Mama című versének énekes változatára, el is ment a Bristolba, de nem ült be a közönség közé, csak a bejárati függöny mögül leste a hatást. A megzenésített versek igen nagy sikert arattak." (Kristóf 1976. 2.).
Talán az egyik legismertebb, és nemzetközi sikert is elért színpadi operettje az 1936. június 16-án a Budai Színkörben bemutatott "Csárdás", amely Szilágyi László szövegére készült, s amely főszerepében Honthy Hannát láthatják a nézők. A "Csárdás" egyik lelkes méltatója azt írta akkoriban kritikaként, hogy "a budai romantikát tartalmazó, revüfilmekre emlékeztető operett zenéje szép és hangulatos ... angol keringője, tangója, rumbája és foxtrottjai valósággal művésziesek, feledhetetlen kedves emlékkel távozik, aki megnézi".
"Im Sonnenschein" című filmoperettjét 1936. június 17-én mutatják be Berlinben. Rengeteg hanglemezt készítenek vele, mind idehaza, mind külföldön.
Németországi filmoperettsikere egyszeriben megnyitja a hazai filmgyár kapuit is. 1936-tól fogva összesen 34 film kísérőzenéjét írja, szerzi (Napsütésben - német film; Varjú a toronyórán; Áll a bál; Férfihűség; Kalotaszegi Madonna; Szerelmi láz; Valahol Európában; Ünnepi vacsora stb.)
"A három huszár", "a Fittyfiritty" című operetteket és a "Csodatükör" című zenés magyar mesejátékot 1940-ben és 1941-ben mutatják be a Fővárosi Operettszínházban, az "Egy boldog pesti nyár" ugyanitt kerül színre 1943. április 14-én, és az évad egyik legnagyobb fővárosi sikerét aratja.
Az utolsó évtized
A felszabadulás után is sok komoly siker vár rá. Kezdetben a Mensa Britannicában zongorázik. 1946-ban Vaszary Gábor szövegkönyvére megírja a "Meztelen lány" című nagy sikerű zenés vígjátékot. Zenét komponál Babay Józseffel "Három szegény szabólegény" címmel négyfelvonásos zenés vígjátékot ír.
Letűnt operettjeinek egyes számai ma is felhangzanak, mint például a "Fittyfiritty" slágere, a "Szép hely, jó hely Teherán..." Korábbi hazafias érzelmű dalai miatt azonban 1949-től fogva fokozatosan "korlátozzák" művészi mozgásterét. Ha komponál, elsősorban a rádió zenei osztálya számára dolgozik, ezt is korábbi ismeretségének és szakmai megbecsülésének köszönheti. A nehéz 50-es évek elején megélhetésből a vendéglátóiparban zongorázik esténként. 1957-től fogva a ránehezedő nyomás enyhül.
Szimonov "Várj reám"(1960) című verséből írott sanzonjának sikerét azonban már nem érhette igazán meg. Darvas Iván előadásában évtizedeken keresztül a rádió és a televízió egyik legtöbbször kért közönségdarabjává érett, s ma már talán kevesen tudják, Buday zenéjével hallhatják mindezt ,műdalok (Goethe, Heine, Szép Ernő, Juhász Gyula, Heltai Jenő, Kosztolányi Dezső, József Attila stb. verseire), Magyar operettek (Diákszerelem, Kék postakocsi, Szeretlek Ágnes, Csodatükör, Három szegény szabólegény, Csárdás Ünnepi vacsora stb.).
|
 |
| |
Bethlen István,
bethleni, gróf (Gernyeszeg, 1874. okt. 8. - Moszkva, 1946. okt. 5.): miniszterelnök. Az MTA t. tagja (1928-1945). A budapesti egyetemen jogot, Magyaróváron mezőgazdasági akadémiát végzett. 1901-től 1903-ig szabadelvű párti, 1904-től 1913-ig függetlenségi párti, 1913-tól 1918-ig alkotmánypárti képviselő. A király valóságos belső titkos tanácsossá nevezte ki. 1919. februárban kezdeményezésére alakult meg az ellenforradalmi Nemzeti Egyesülés Pártja. A Tanácsköztársaság kikiáltása után Bécsbe emigrált, ahol a szegedi kormány képviselőjeként az ellenforradalmi kommité egyik vezetője lett, 1920-ban tagja a m. békedelegációnak. A Simonyi-Semadam-kormány lemondása után létrehozta az egységes kormányzópártot, de az új kormányt nem sikerült megalakítania. A Teleki-kormány bukása után, 1921. ápr. 14-én miniszterelnök lett. IV. Károly második puccskísérletének leverése után benyújtotta és a parlamenttel elfogadtatta a Habsburg-ház detronizációjáról szóló törvényjavaslatot (1921. nov.). Titkos politikai egyezséget kötött a szociáldemokrata párttal (1921, dec.), majd miután a Kisgazda Párt felszámolására irányuló több kísérlete sikertelen maradt, híveivel együtt belépett a pártba (1922. febr.), amelynek Nagyatádi Szabó István mellett egyik vezetője lett. E pártból és a hozzá csatlakozott konzervatív pártokból létrehozta a Keresztény Kisgazda Földműves és Polgári Pártot (Egységes Párt), amely magva volt a későbbi kormánypártnak. 1922-ben rendeletileg szűkítette a választói jogot, s a városok kivételével visszaállította a nyílt szavazás rendszerét. Az ún. népszövetségi kölcsön megszerzésével és a súlyos adóemelésekkel elősegítette az ország gazdasági konszolidálódását, amit 1929-ig további nagy összegű külföldi kölcsönök felvételével tartott fenn, jelentős mértékben elősegítve ezáltal az ország gazdasági függésének kialakítását. 1926-ban a személyét is érintő frankhamisítási botrány kül- és belföldi visszhangját kellett leküzdenie. 1927-ben barátsági és döntőbírósági szerződést kötött a Olaszországgal. 1931. aug. 24-én lemondott, de továbbra is jelentős szerepet játszott mint a kormányzó egyik tanácsadója. 1935-ben, Gömbös Gyula miniszterelnökkel támadt ellentéte miatt kilépett az Egységes Pártból és ellenzékbe vonult. Az 1939-i választások után Horthy a felsőház örökös tagjává nevezte ki. 1943-44-ben egyik vezetője az angolszászok felé orientálódó politikai áramlatnak. Szerepet játszott a különböző különbéke-kísérletekben. 1944 őszétől szovjet háziőrizetben volt, majd Moszkvába vitték. Ott halt meg egy rabkórházban. - Főművei. A Mezőség és az erdélyi magyarság (Marosvásárhely, 1907); A magyar birtokpolitika jeladatai Erdélyben (Bp., 1913); Beszédei és írásai (I-II, Bp., 1933); Angliai előadásai (Bp., 1933). - Surányi Miklós: Bethlen (Bp., 1927); Fenyő Miksa: Bethlen István; Emlékalbum. Gróf Bethlen István miniszterelnöksége tizedik évfordulójára (szerk. Berecz Sándor, Bp., 1931); Klebelsberg Kúnó, gróf, Bud János, Zsitvay Tibor, Gömbös Gyula, Károlyi Gyula gróf, Almásy László, Hegedűs Lóránt, Scitovszky Tibor, Schandl Károly írásai; Romsics Ignác: B. I. politikai pályaképe 1901-1944 (in: B. I. Emlékirata 1944); Bolza Ilona: A bujdodó gróf Bethlen István (in: Bethlen István Emlékirata 1944); Bethlen István Emlékirata. Sajtó alá rendezte és a jegyzeteket írta Romsics Ignác: B. I. konzervativizmusa (Népszabadság, 1994. fún. 17.).