Május 2010.
| Magyar Krónika, május 1. |
|
| Montreál |
Rybár István
(Bp., 1886. máj. 7. - Bp., 1971. nov. 18.): fizikus, geofizikus, egyetemi tanár, az MTA tagja, a fizikai tudományok doktora (1957).
A bp.-i tudományegyetemen 1909-ben nyert tanári oklevelet. 1909-10-ben a göttingai egyetemen Waldemar Voigt intézetében képezte tovább magát, s 1911-ben doktorált. 1908-ban bekapcsolódott Eötvös Loránd munkálataiba; eleinte az Eötvös-ingával végzett terepmérésekben vett részt. 1912-től Eötvös tanársegéde, később adjunktusa, 1915-től a bp.-i egyetem. magántanára. Eötvös betegsége idején, majd halála után mint megbízott folytatta Eötvös egyetemi előadásait. 1922-ben nevezték ki a tudományegyetemre a gyakorlati fizika tanszék ny. r. tanárává, 1940-1949 között a kísérleti fizika tanszék ny. r. tanára. 1950-től nyugalomba vonulásáig (1962) a M. Áll. Eötvös Loránd Geofizikai Intézet tudományos munkatársa. Az MTA Geofizikai Főbizottságának hosszú időn át tagja, a Magy. Geofizikusok Egyesületének alapító és t. tagja volt. - Tudományos munkássága nagy területet ölel fel. Kezdetben a spektrálanalízis és a fényvisszaverődés terén végzett vizsgálatokat, később Eötvös hagyományait követve főként a torziós inga korszerűsítése és továbbfejlesztése foglalkoztatta. Kitűnő torziós szálakat készített, lényegesen lecsökkentve a gyors hőmérsékletváltozás által okozott zavarokat, a vizuális észlelés helyett bevezette a fotografikus regisztrálást és megvalósította - az észlelés egymás után következő azimutjaiba a műszer automatikus továbbforgatását. Az általa szerkesztett Auterbal elnevezésű, kisméretű, könnyen kezelhető torziós inga a két világháború között külföldön is elterjedt. Műszerfejlesztői munkáját az Eötvös Loránd Geofizikai Intézetben tovább folytatta. Vizsgálta az észlelési idő csökkentésének lehetőségét. Erre vonatkozó felismeréseit 1952-ben közölte. Az intézetben kifejlesztett E 54 jelzésű torziós ingáját 1958-ban a brüsszeli világkiállításon Grand Prix-vel tüntették ki. Elnyerte az Eötvös-emlékérmet (1957). - Főművei:. Eötvös Loránd tudományos működése (Eötvös L. Emlékkv, Bp., 1930); Fizikai mérések (Bp., 1931); Eötvös vizsgálatainak jelentősége (Műszaki Nagyjaink, III., Bp., 1967).
Székely Bertalan
Kolozsvár, 1835. máj. 8. - Bp., 1910. aug. 21.: festő.
A romantikát és az akadémizmust elegyítő magyar történelmi festészet legnagyobb képviselője. Kiváló pedagógus volt. Kezdetben mérnöknek készült és a bécsi műegyetemen tanult, majd 1851 - 55-ben Bécsben J. N. Geiger és K. Rahl növendéke volt. 1855-ben visszatért Erdélybe, ahol éveken át cégtáblafestéssel, rajz-óraadással tartotta fenn magát. 1858-ban az Aichelburg grófi család cseho.-i birtokán, Marchendorfban dolgozott, ahol megnősült. 1859 telén Münchenbe ment Pilotyhoz tanulmányai folytatására. Itt festette ifjúkori Önarcképét, a realista m. portréfestészet egyik remekművét. Ugyancsak itt készült első jelentős történelmi kompozíciója, a II. Lajos király holttestének megtalálása. 1861-ben festette Dobozy és hitvese c. történelmi képét. Ettől kezdve mindjobban kibontakozott egyéni stílusa, amelyet az akadémikus komponálás, pszichikai jellemzés és a naturalisztikus anyagábrázolás jellemzett. 1862-ben készítette Greguss János arcképét, s ez évben Pestre költözött. 1863-ban VII. Károly császár menekülése c. falképével (München, Bayerisches Nationalmusem) nyert ösztöndíjjal Hollandiába és Párizsba utazott, ahonnan 1864-ben tért haza. 1866-ban alkotta a Mohácsi vész, a következő évben pedig az Egri nők c. nagy sikert aratott történelmi képeit. 1869-ben Olaszo.-ban járt tanulmányúton. Ez idő tájt sok illusztrációt is készített Eötvös József, Petőfi stb. költeményeihez. 1870-ben készült V. László c. történelmi kompozíciója és 1871-ben a Nő élete c. 12 darabból álló ciklusa. 1875-ben alkotta egyik fő művét, a Thököly búcsúját. Utolsó nagyszabású történelmi munkáját, a Zrínyi kirohanását 1879-ben fejezte be. Ez időtől kezdve elsősorban a monumentális festészet problémái foglalkoztatták, a század utolsó évtizedeiben több nagyobb freskó-megbízásnak tett eléget. 1887 - 89-ben festette a pécsi székesegyházba két freskóját és uo. a Szt. Mór-kápolna faliképeit, 1889 - 90-ben Lotz Károllyal és Deák Ébner Lajossal a tihanyi apátság freskóit, 1890 - 96-ban a Mátyás-templom több freskóját, 1896/97-ben a kecskeméti városi tanács dísztermének freskóit. A Vajdahunyad vár részére tervezett Csodaszarvas regéjét bemutató freskósorozat (1900 - 1902) nem került kivitelezésre. Ugyanúgy nem realizálódtak a Zeneak., a Halászbástya, a Szépművészeti Múz. számára tervezett freskósorozatai sem betegeskedése miatt. E korszak freskófeladatai mellett főként portrékat, női figurákat, ismert Léda-kompozíciókat festett. A 80 - 90-es években készültek legszebb tájképei. Élete vége felé mindjobban lekötötték festőpedagógiai munkái. Nemcsak technikailag, de elméletileg, esztétikailag is a kor legműveltebb mestere volt, aki a tanításhoz szükséges minden adottsággal rendelkezett. 1871-től a Mintarajzisk. tanára, 1902- től pedig igazgatója volt, majd 1905-ben a II. mesterisk. ig.-jává nevezték ki. A Műcsarnok 1911-ben és 1956-ban nagyszabású emlékkiállitást rendezett műveiből. Szadai házában emlékmúz.-ot rendeztek be. - M. Székely Bertalan válogatott művészeti írásai (Bp., 1962 )
Batsányi János
Tapolca, 1763, máj. 9. - Linz, 1845. máj. 12.): a magyar felvilágosodás korának jelentős költője; a nagy francia polgári forradalom eszméinek követője.
Az MTA r. tagja (1843). Falusi varga fia. Iskoláit Keszthelyen, Veszprémben, Sopronban végezte. Pesti joghallgató korában, 1784-től 1786-ig Orczy Lőrinc családjánál nevelő, itt alakultak ki írói kapcsolatai. 1787-től Kassán kamarai tisztviselő. Kazinczy Ferenccel és Baróti Szabó Dáviddal megalapította első irodalmi folyóiratunkat, a Magyar Museumot (1788-92). Ebben adta ki 1789-ben A fianciaországi változásokra c. forradalmi versét. Haladó magatartása miatt 1793-ban állását vesztette. 1794 őszéig Forgách Miklós nyitrai főispán titkára, ekkor (1794. nov. 11) a m. jakobinus mozgalomban való részvételéért letartóztatták, és noha a szervezkedésben való részvételét nem tudták bizonyítani, egyévi börtönre ítélték. Kufsteinből 1796. ápr. 23-án szabadult, Bécsbe költözött, ahol szerény pénzügyi hivatalt vállalt. Megindította a Magyar Minerva sorozatot. 1805-ben nőül vette Baumberg Gabriella osztrák költőnőt. 1809-ben részt vett a Bécset megszálló Napóleon kiáltványának magyar. szövegezésében. 1809-től Párizsban élt, évdíjat kapott Napóleontól. Napóleon bukása után, 1815-ben az osztrák rendőrség letartóztatta. Előbb Spielbergben raboskodott, majd 1816-ban élete fogytáig Linzbe internálták feleségével együtt. A harcos plebejusköltő, a politikai líra első jelentős képviselője hazájától és a m. irodalmi élettől elszakadva élte le életének jelentős részét. Amikor az MTA 1843-ban értesítette, hogy rendes. tagjává felvették, nem válaszolt. Azt a plebejus értelmiséget képviselte, amely a nemesi-nemzeti mozgalom, a nemesi reformizmus ügyét támogatta 1790 körül, akkor is, ha francia forradalmi szimpátiájával túl is mutatott a mozgalmon. - M. B. J. versei (Buda, 1827); B. J. poétai munkái (Buda, 1835); B. J. költeményei válogatott prózai írásaival egyetemben (Toldy Ferenc kiadása, Pest, 1835); B. összes művei (Sajtó alá rendezte Keresztury Dezső és Tarnai Andor I-II.; Versek, 1953, Prózai művek, 1960-61); B. J. válogatott művei (Bp., 1956).
Kármán Tódor
Bp., 1881. máj. 11. - Aachen, 1963. máj. 7.): gépészmérnök, az aerodinamika világhírű művelője.
Oklevelét 1902-ben szerezte a budapesti műegyetemen. Schimanek Emil és Bánki Donát mellett tanársegéd, 1906-tól Göttingenben Prandtl hallgatója, később tanársegéde. Felfedezte a mozgó hajó mögött keletkező, később róla elnevezett örvénysor törvényét. 1912-ben Aachenbe hívták meg tanárnak, egyben megbízták az Aeronautikai Kutató Intézet megszervezésével, majd vezetésével. Az I. világháború idején a fischamendi repülőtelepen szerkesztette meg. Petróczy Istvánnal és Zurovecz Vilmossal együttesen (PKZ helikopter) a könnyen sebezhető kötött léggömbök helyettesítésére kötéllel rögzített helikopterét. A Tanácsköztársaság idején a Műegy. meghívott előadója volt, s az Oktatásügyi Népbiztosság felsőoktatási osztályán a mérnökképzés reformjának előkészítésén dolgozott, erőteljesen szorgalmazta a műszaki felsőoktatás korszerű matematikai megalapozását. 1919-ben visszatért Aachenbe. 1926-ban a California Institute of Technology a Pasadenában létesítendő Guggenheim Aeronautical Laboratory megszervezésére hívta meg. 1930-ban a fasizálódó Németországot elhagyta, s a pasadenai intézet igazgatója lett. Tudományos munkásságát több mint száz tanulmánya és könyve őrzi. Megalkotta a határfelület elméletét, ezzel kapcsolatban a szárnyfelület alakítása és méretezése elméletét hangsebességen felüli repüléshez. Eredményei miatt Kármánt a hangsebességen felüli repülés atyjának nevezik. Fontos eredményeket ért el a szilárdságtan, képlékeny alakítás, kristályrács-szerkezet, súrlódási áramlási ellenállás, a szilárd rakéta-hajtóanyagok, a hőátadás és áramlási ellenállás összefüggése vizsgálatában, valamint a magnetohidrodinamikában. A NATO repülőügyi kutatási és fejlesztési elnöke volt. Számos amerikai, európai és ázsiai egy. és műszaki egy., 1962-ben a bp.-i Műszaki Egy. is tb. doktorává avatta: 1963-ban megkapta az USA legnagyobb tudományos kitüntetését, a First National Medal of Science-t. Tulajdonosa a Prandtl-emlékgyűrűnek, a Watt International Medalnak és a Gauss-éremnek. Főbb művei valamennyi világnyelven megjelentek. - . Advances in Applied Mechanics (K. T. szerkesztésében); Mathematical Methods in Engineering (M. A. Biot-val közösen, New York-London, 1939); Colletted Works of Theodore von Kármán (New York, 1956); Matematikai módszerek műszaki feladatok megoldására (Bp., 1963).
Jendrassik György (Bp., 1898. máj. 13. - London, 1954. febr. 8.): gépészmérnök, feltaláló, az MTA l. tagja (1943). Tanulmányait a charlottenburgi és a budapesti műegyetem.en végezte 1922-ben. A Ganz-gyár tanulmányi osztályába lépett, s itt alkotta meg első találmányát, a gyors járatú, négyütemű, sűrítő nélküli kis Diesel-motort, amelyet Ganz-Jendrassik-motor néven gyártottak. Velük indult meg a hazai vasutak (elsőként egy DSA sínautó, 1927) és a Duna-tengerhajózás dieselesítése. Motorjait több országban is gyártották, s nemzetközileg is ismertekké váltak. 1927-ben a Ganz-gyár motorszerkesztési osztályának vezetője, 1942-ben a gyár vezérigazgatója lett. 1937-ben jelent meg másik nagy jelentőségű találmánya, a világ első kis gázturbinája (100 LE), melyet három más gázturbina-találmánya követett. Gázturbináinak gyártására Ganz-gyári állását megtartva, megalapította a Találmány Kifejlesztő és Értékesítő KFT-t. Motor- és gázturbinákra vonatkozó m. szabadalmainak száma megközelíti a 80-at. 1947-ben megvált a Ganz-gyártól és Londonba költözött. Itt előbb a Metropolitan Vickers, majd a Power Jets vállalatoknál tovább dolgozott a gázturbina fejlesztésén. Utolsó találmánya egy, a turbinával kapcsolatos nyomáscserélő volt. - Főművei:. Verfahren zum Anlassen kleiner Diesel-motoren (Zeitschrift des Vereins für Deutsche Ingenieure, 1929); Egy új rendszerű gyorsforgású Dieselmotor (Technika, 1930); Egy új gázturbina (Magy. Mérnök és Építész Egyl. Közl., 1939); Diesel engines for traction purposes (Engineering, 1951); Practice and trend in development of Diesel engines (Locomotive Engineering, 1951).
Mária Terézia
Bécs, 1717, máj. 13. - Bécs, 1780. nov. 29.): Magyarország és Csehország királynője és Ausztria főhercegnője (1740-től), német-római császárné (1745-től).
III. Károly leánya. Apja az osztrák tartományokban, Cseho.-ban és Mo.-on (1723) is elismertette örökösödési jogát. 1736. febr. 12-én Lotharingiai Ferenccel kötött házasságából 16 gyermeke született. Trónra lépése után (1740. okt.) a bajor választó, II. Frigyes porosz kir., Franciao. és Spanyolo. nem ismerte el a nőági öröklést, a porosz hadsereg betört Sziléziába, a bajorok francia segítséggel Cseho.-ba és Felső-Ausztriába, a nápolyi és spanyol hadak pedig az itáliai osztrák birtokokat támadták meg. Mária Terézia a Magyar . rendektől várva segítséget 1741. jún. 25-én Pozsonyban megkoronáztatta magát, majd szept. 11-én elérte, hogy a m. országgyűlésen kimondják a nemesi felkelést. Az osztrák örökösödési háború (1740 - 48) folyamán meg tudta védeni tartományait és csak az 1742 végén Poroszo.-gal kötött békében kényszerült arra, hogy Poroszo. javára Sziléziáról lemondjon. 1745-ben férjét német-római császárrá választották. A háború befejezése után megkezdett állami centralizálás, az adók emelése és a hadsereg fejlesztése alapján 1756-ban Poroszo. ellen Szilézia visszaszerzése végett újabb háborút indított, a hétéves háború végén azonban minden területi nyereség nélkül volt kénytelen megkötni a hubertusburgi békét (1763). Férje halála után, 1765-ben fia, József társuralkodó (Mitregent) és német-római császár is lett, akinek a felvilágosodott abszolutizmus szellemében sürgetett reformtörekvéseivel ~Mária Terézia sok vonatkozásban szembeszegült. 1772-ben, Lengyelo. felosztásakor bekebelezte birodalmába Galíciát, majd 1774-ben megszerezte a töröktől Bukovinát. A bajor örökösödési háborúban (1778 - 79) nem sikerült területi gyarapodást elérnie. Az államhatalom centralizálása során megvonta az osztrák és cseh rendek kiváltságainak java részét; az 1760-ban általa felállított legfőbb közigazgatási szervből, az államtanácsból teljesen kihagyta a magyarokat. A magyar rendek előjogainak megnyirbálására, az adó emelésére és a jobbágyi terhek valamelyes könnyítésére, valamint a nemesi felkelés korszerűsítésére irányuló törekvései az 1764 - 65-i ogy.-en a rendek heves ellenállásán meghiúsultak. A háborúit messzemenően támogató m. rendek előjogaihoz ezután nem nyúlt, sőt különféle lényegtelen, külsőségekre irányuló kedvezések révén igyekezett őket szorosan magához kapcsolni. Megalapította a bécsi magyar. nemesi testőrséget, a katonai Mária Terézia-rendet, a Szt. István-rendet, bőkezűen osztogatta a főnemesi címeket, felépítette a budai királyi. palotát. Az úrbériség rendezésére irányuló rendeleteit a nemesi tiltakozás ellenére 1767-től életbe léptette, amelyekkel nagyjából a fennálló helyzetet rögzítve bizonyos korlátok közé szorította a jobbágyok kizsákmányolását és gátat vetett a nemesi földrablásnak. A számára sikertelen országgyűlés. után teljesen mellőzte a törvényhozási szerveket és 15 évig rendeletekkel kormányzott. Gazdaságpolitikáját, amelynek révén az osztrák tartományok ipari fejlődését igyekezett támogatni, a Magyarország. számára hátrányos vámrendszer, a m. iparfejlődést korlátozó és a mezőgazdasági kivitelt Ausztriába terelő intézkedések jellemzik. Uralkodása második felében hozott néhány intézkedése a felvilágosult abszolutizmus térhódítását jelezte. 1775-ben szabályozta a szegényügyet, a szegényházak, dologházak és árvaházak felállításával a munkanélküliek ipari munkára kényszerítését tűzte ki célul. Megteremtette az egészségügyi igazgatás alapjait, elrendelte, hogy minden megyében és városban diplomás orvos és járásonként vizsgázott bába működjék; megszüntette a kínvallatást. Vallási kérdésekben csak igen csekély mértékben engedett a felvilágosodás követelményének, a protestánsok közigazgatási elnyomását mégis némiképpen korlátozta, fokozottan érvényesítette a kat. egyházzal szemben az állami jogokat és 1773-ban hozzájárult a jezsuita rend feloszlatásához. A nevelésügy terén általa tett lépéseket 1777-ben a Ratio Educationis kiadása tetőzte be. A tanügy felső irányítását az egyház kezéből elvéve állami feladattá tette, bizonyos mértékben korszerűsítette az oktatás anyagát, érintetlenül hagyva ugyanakkor a nevelés vallásos és fokozva az állam szempontjából tekintett hasznosság szellemét.
Irinyi János
Nagyléta, 1817. máj. 17. - Vértes, 1895. dec. 17.): vegyész, feltaláló,
~ János mezőgazda fia. A bécsi műegyetemen kémiai tanulmányokat folytatott, majd a hohenheimi gazdasági főiskolát végezte el. 1836-ban bécsi tanárának, Meissnernek egy sikertelen kísérlete nyomán jutott arra az ötletre, hogy a káliumklorátot ólomperoxiddal helyettesítse a foszforos gyufa fejében, s evvel feltalálta a zajtalanul gyúló gyufát. E találmányát Rómer István 60 forintért vásárolta meg. Része volt a reformkor iparfejlesztési mozgalmában. 1840-ben Pesten gyújtógyárat alapított, mely 1848-ig működött. 1848-ban Kossuth Lajos az állami gyárak főfelügyelőjévé nevezte ki, majd 1849-ben a nagyváradi lőporgyárnál és ágyúöntésnél alkalmazta. A szabadságharc bukása után bujdosott, néhány hónapig Pesten az Ujépület foglya volt, később a debreceni István Gőzmalomnál kapott alkalmazást, közben szüleinél Nagylétán kísérletezett. 1868-tól 1872-ig szolgabíró Bihar vm.-ben, majd egy ideig az István Malom igazgatója. Utána kataszteri biztos, a debreceni cukorgyár és a Tisza Biztosító Társ. ellenőre. A mezőgazdasági gép- és vegytan területein is említésre méltó tevékenységet fejtett ki, először alkalmazta a vetést, szántást és boronálást együttesen végző gépszerelvényt, és eredményesen kísérletezett talajjavítási módszerekkel. Kémiai tárgyú cikkeket írt. - Főművei:. Über die Theorie der Chemie im allgemeinen und die der Schwefelsäure insbesondere (Berlin, 1838); A vegytan elemei (Nagyvárad, 1847).
Rákosi Szidi, Kremsner (Ötvös, 1852. máj. 28. - Bp., 1935. okt. 20.): drámai színésznő. ~ Jenő és ~ Viktor testvére, Beöthy László színigazgató anyja. Először 1867-ben lépett fel a budai Népszínházban, 1868-ban beiratkozott a színitanodába, 1870-ben a Nemzeti Színház tagja lett. 1872-ben férjhez ment Beöthy Zsolthoz és megvált a színpadtól. 1877-ben elvált férjétől és a Népszínházhoz szerződött. 1885-től ismét a Nemzeti Színház tagja. 1892-ben színiiskolát nyitott, 1909-ben a Nemzeti Színház örökös tagja lett. Művészete öregkorában érte el a tetőfokát, mikor kellemetlen idős nőalakok ábrázolásában érvényesült ösztönös, egyszerű eszközökkel dolgozó játékmodora és nagy mesterségbeli tudása. Számos filmszerepet is alakított. - Főszerepei:. Luca (Kisfaludy: Csalódások), Perkálné (Harsányi: Vén gazember), Tóti Dorka (Gaál: A peleskei nótárius), Tóni mama (Csathó: Az új rokon), Pásztorné (Zilahy: A tábornok). - Szinhászi főszerepei: A szerető (1918), Barbárok (1919), A vén gazember (1924), Csárdáskirálynő (1927), Szép Pongráczné krinolinja (1929), Rabmadár (1929), Élet, halál, szerelem (1929).
Fáy András
Kohány, 1786. máj. 30. - Pest, 1864. júl. 26.): író, politikus, az MTA tagja (t. 1831, ig. 1845).
A reformkorban Szemere Pál szerint "a haza mindenese". Sárospatakon, Pozsonyban tanult, 1805-08 között Pesten jurátus, 1808-tól Jobbágyiban gazdálkodott, 1810-től 1818-ig szolgabíró Pest vm.-ben. 1818-ban adta ki Friss bokréta c. művét s ebben a m. prózai víg elbeszélés kezdetét jelentő novelláját A különös testamentom címmel. Legnagyobb írói sikereit meséivel aratta (F. A. eredeti meséi és aforizmái, Pest, 1818; F. A. újabb eredeti meséi és aforizmái, Pest, 1824). E mesék szinte kivétel nélkül célzatosak, valamilyen politikai v. erkölcsi nézetet fejtenek ki. 1822-től Pesten élt, sok íróbarátja volt (Fóti szőlőjében írta Vörösmarty a Fóti dalt). 1825-től tevékenyen részt vett a politikában, Széchenyi eszméinek támogatója. 1832-ben jelent meg A Bélteky-ház c. műve, az első eredeti m. társadalmi regény. 1835-ben ogy.-i követ, 1837-40-ben a Kisfaludy Társ. első ig.-ja. A 40-es évek elején az ellenzéki kör egyik vezéralakja. 1840-ben kezdeményezésére alakult a Hazai Első Takarékpénztár Egyesület néven az első mo.-i takarékpénztár. Jelentős érdemeket szerzett a Nemzeti Színház felépítése körül, sürgette egy nevelőnőképző intézet felállítását, elkészítette a Pesten felállítandó protestáns főiskola tervét. Pedagógiai gondolatait számos írásában is kifejezésre juttatta és népszerűsítette. Sokat buzgólkodott az Iparegylet, Védegylet, a kisdednevelés érdekében. 1845-ben az MTA helyettes elnöke. A szabadságharc után visszavonult a közéleti tevékenységtől és csak az írásnak élt. Kéziratai az OSZK-ban vannak. - Magyar Kedvcsapongások (I-II., Pest, 1824); Hasznos házi jegyzetek (Pest, 1826); A két Báthory (dráma, Pest, 1827); Terve a pestmegyei köznép számára felállítandó takarék-pénztárnak (Buda, 1839); Kelet népe nyugaton (Buda, 1841); Nőnevelés. (Pest, 1841); Szépirodalmi összes munkái (I-VIII., Pest, 1843-44); Jávor orvos és szolgája Bakator Ambrus (Pest, 1855).
Orbán Viktor
Székesfehérvár, 1963. május 31.) magyar politikus, a Fidesz elnöke, országgyűlési képviselő, 1998-2002 között Magyarország miniszterelnöke volt.
Tanulmányai és családja
Székesfehérváron született, gyermekkorát Alcsútdobozon és Felcsúton töltötte. 1977-ben Székesfehérvárra költözött családjával, itt végezte középiskolai tanulmányait a Teleki Blanka Gimnázium angol nyelvi tagozatos osztályában.
Katonaként Zalaegerszegen szolgált, majd jogot tanult az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, ahol 1987-ben diplomázott. 1983-tól diplomájának megszerzéséig volt tagja a Bibó István Szakkollégiumnak. Ezután két évig Szolnokon lakott, de Budapesten dolgozott a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Vezetőképző Intézetében.
Nős, felesége Lévai Anikó jogász. Öt gyermekük van.
Politikai pályafutását gimnáziumi alapszervezeti KISZ-titkárként kezdte Debreczeni József könyve szerint. Politikai hozzáállása saját elmondása alapján a honvédségben eltöltött idő alatt változott meg gyökeresen, ahonnan teljesen más emberként távozott. Korábban a szocialista rendszer naiv és elkötelezett híve volt.Alapító tagja és 1989-ig szóvivője lett az 1988. március 30-án megalakult Fidesznek. 1988 októberétől 1989 októberéig a párt országos választmányának tagja volt. 1989 nyarán az Ellenzéki Kerekasztal tárgyalócsoportjában képviselte pártját. 1989. június 16-án a budapesti Hősök terén tartott beszédében szabad választásokat és a szovjet hadsereg kivonulását követelte, ezzel országosan ismertté vált.
1989-1990-ben a Soros Alapítvány ösztöndíjával Oxfordban tanult. 1990-től országgyűlési képviselő. 1992-ben a Liberális Internacionálé alelnökévé, 1993-ban a szervezet végrehajtó bizottságának tagjává választották. 1993 májusáig a Fidesz országgyűlési frakcióvezetője volt.
Orbán 1992-ig liberális elveket vallott, a pártja is ebben az időben szorosan együttműködött az SZDSZ-szel. Azonban ettől az évtől számolva a konzervativizmus felé fordult, és ezzel párhuzamosan pártja strukturális átalakítását, centralizálását és a Fidesz eredeti liberális jellegének megőrzését szorgalmazó Fodor Gábor és társai nehezményezését váltva ki ezzel. Ez, és az egyéb ellentétek végül Fodor Gábor és társainak (többek között Ungár Klára és Molnár Péter) távozásához vezettek. Az új elnöki pozícióba 1993-ban őt választotta a Fidesz kongresszusa, amely 1995-ben a párt nevét Fidesz-Magyar Polgári Pártra változtatta. A párt foglalta el az 1994-es választási veresége után egyre inkább széteső MDF helyét a magyarországi politikai jobboldalon.
Az 1994. évi országgyűlési választások után az Országgyűlés Európai Integrációs Ügyek állandó bizottságának elnöke volt, majd az 1996 áprilisában megalakult Új Atlanti Kezdeményezés (New Atlantic Initiative) magyar nemzeti bizottságának elnöke lett.
Az 1998-as választásokkor koalíciós szövetséget kötött a Magyar Demokrata Fórummal és a választások első fordulója után, az eredmények ismeretében, koalícióra lépett a - Torgyán József által vezetett - FKgP-vel, mivel az MDF-fel együtt nem tudott volna többségi kormányt alakítani.
Első Orbán-kormány
A Fidesz által vezetett koalíció 1998-as választási győzelmét követően miniszterelnök lett. 1999-ben aláírta Magyarország csatlakozási jegyzőkönyvét a NATO-hoz. 2000-ben lemondott Fidesz-elnöki pozíciójáról. 2000 őszén lemondott a Liberális Internacionálé alelnöki tisztségéről és egyéb vállalt posztjairól, mikortól is pártja hivatalosan is átlépett a konzervatív szemléletű Európai Néppártba. A vezetése alatt álló kormányhoz kötődik számos nagy horderejű intézkedés, mint a családi adókedvezmény bevezetése, a diákhitel, a fiatalok otthonteremtésének támogatása, a hazai vállalkozásokat segítő Széchenyi Terv megalkotása, jó néhány szimbolikus beruházás, mint a Magyarországot és Szlovákiát összekötő Mária Valéria híd második világháborús romjaiból való újjáépítése, vagy a Nemzeti Színház felépítése. A sikeres gazdaságpolitikának köszönhetően a növekvő jövedelmek mellett jelentősen csökkent a pénzromlás, a költségvetési hiány[forrás?] és az államadósság is, az ország akkoriban készen állt arra, hogy négy éven belül az euró-övezet része legyen.
Az Orbán-kormány erőteljesen javított a költségvetés és az egész gazdaság helyzetén, csökkentette a költségvetés GDP-arányos adósságát, a költségvetés hiányát és az inflációt[forrás?], továbbá mind a megelőző, mind az őt követő időszaknál nagyobb GDP-növekedést és alacsonyabb munkanélküliséget produkált. Tette ezt egyebek között annak árán, hogy kisebb reálbér-növekedést valósított meg, mint az őt követő MSZP-SZDSZ kormány. Mindennek köszönhetően az ország adósságának minősítése az Orbán-kormány időszakában lényegesen jobb volt, mint akár az előző, akár a rá következő kormányok idején. 2002-ben pártja a parlamenti választásokon ellenzékbe szorult az MSZP-SZDSZ koalícióval szemben.
2002-2010, ellenzéki vezetőként
Orbán Viktor a Parlamentben 1997-ben
A választási vereséget követően hívta életre a polgári körök mozgalmát, ugyanakkor több mint három éven át nem szólalt fel az országgyűlésben.
2002 októbere óta az Európai Néppárt tíz alelnökének egyike. 2003-ban a Fidesz más konzervatív-jobboldali pártok és szervezetek bevonásával szövetséggé alakult, új neve Fidesz-Magyar Polgári Szövetség, amelynek alapszabálya tovább központosította a párt működését, a korábbinál sokkal nagyobb befolyást adva a mindenkori elnök kezébe. A pártkongresszuson Orbán Viktort ismét a párt elnökévé választották.
2006. március 19-én a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség miniszterelnök-jelöltjévé választotta, erről azonban pártja első fordulós választási vereségét követően, április 12-én lemondott, Bod Péter Ákos javára. Május 4-én a pártjával közös listán parlamentbe jutott, ám önálló frakciót alakító KDNP-vel létrehozott frakciószövetség elnökévé választották.
Orbán 2006. szeptember 17-én a nyilvánosságra került őszödi beszédre a zavargások és tüntetések megkezdődése után úgy reagált, hogy Gyurcsánynak és kormányának le kell mondania, és ideiglenes, "szakértői kormánynak" kell az ország irányítását átvennie. 2006. október 23-án a Fidesz nagygyűlésén bejelentette a KDNP-vel közös népszavazási kezdeményezést, melyben eredetileg hét kérdés szerepelt. 2007. május 20-án ismét a Fidesz elnökévé választották, így folytatta pártelnöki megbízatását.
2008. március 9-ei ügydöntő népszavazás után többször fogalmazta meg az előrehozott választások szükségességét, mert szerinte az ország és a gazdaság olyan rossz állapotban van, hogy minél hamarabb el kell kezdeni a szükséges intézkedések meghozatalát.
A 2010-es országgyűlési választásokon a Fidesz kétharmados többséget szerzett.
Kapcsolata a sporttal
Orbán Viktor egy labdarúgó-mérkőzésen
Több nyilatkozatában is kijelentette, hogy a kedvenc sportága a labdarúgás, amelyet nem csak néz, hanem játszik is. Gyerekkorában kisebb csapatokban játszott, 1999-ben lett a FC Felcsút igazolt játékosa, ahol ma is csapattag, de a 2005-2006-os szezon óta egyszer sem lépett pályára. Csatár poszton szerepel, mezszáma 2-es. Játéklehetőséget kapott NB II-es labdarúgó-mérkőzéseken is 20 évesen a Szegény Dzsoni és Árnika című filmben egy focistát alakított (a szereplő nem szólalt meg).
2007 őszén Molnár Csaba vállalkozót váltva ő lett az amatőr labdarúgókat és több más szakágat magába foglaló Felcsút SE elnöke. Programjában elsődlegesnek nevezte az utánpótlás-nevelés fellendítését. Ezen kívül megígérte, hogy a fiatal tehetségek mellett törődni fognak az öregfiúkkal, a lánycsapattal és a női kézilabda csapattal is. Az utánpótlás képzés megfelelő hátterének biztosítása érdekében nyitották meg a Puskás Ferenc Futball Akadémiát, a központot működtető Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítványban Orbán is tevékeny szerepet vállal. 2004-ben az ő 150 ezer forintos adományából alapították és egy hatezer négyzetméteres területet is felajánlott.