Június 2010.
| Magyar Krónika, június 1. |
|
| Montreál |
Gábor Dénes, Denis Gabor
Bp., 1900. jún. 5. - London, 1979. febr. 9:
magyar származású angol villamosmérnök, Nobel-díjas, az MTA tiszteletbeli tagja (1969). 1934-ben alkalmazta Londonban a British Thomson Houston Corporation. Itt volt mérnök 1948-ig. Itt kezdett foglalkozni az elekrommikroszkópiával, majd az optika és az információelmélet területén végzett kutatásokat. A II. világháború után a technikai megvalósítást mintegy 20 évvel megelőzve megalkotta a holográfia elméletét. 1949-től a Londoni Imperial College of Science and Technology tanára volt 1979-ig. Több mint száz szabadalma fémjelzi tudományos rangját. 1971-ben kapta meg a fizikai Nobel-díjat. - Irod. Budoncsevics A.: Magyarok a természettudomány és technika történetében (Bp., 1986.)
Bánki Donát
Bánk, 1859. jún. 6. - Bp., 1922. aug. 1.
gépészmérnök, egyetemi tanár, az MTA l. tagja (1911), kiváló feltaláló. A bp.-i műegy. elvégzése után 1879-80-ban a műszaki mechanika tanszéken tanársegéd. Utána a MÁV gépgyár, majd a Ganz és Tsa cég szerkesztőmérnöke. 1899-től haláláig a bp.-i műegy.-en a hidrogépek, kompresszorok és gőzturbinák szerkezettanának ny. r. tanára.Bánki és munkatársa, Csonka János nevéhez fűződik a motorgyártás hazai bevezetése. Közös alkotásuk volt a m. motoripar első s a nemzetközi piacokon is versenyképes terméke, a Ganz-gyár által előállított Bánki-Csonka-motor, melynek legjelentősebb újítása az 1893-ban szabadalmaztatott porlasztó (karburátor). 1894-ben szabadalmaztatta az első nagynyomású robbanómotort, a korában világhírű Bánki-motort, melynél a robbanókeveréket a hengerbe porlasztott vízzel hűtötte le, s ezzel a motor hatásfokát korábban nem remélt mértékben sikerült fokoznia. (Bár a Bánki-motor elterjedését a néhány évvel később megjelent Diesel-motor megakadályozta, mind a kompressziónövelés, mind a vízbefecskendezés elvét később is alkalmazták.) Vízturbinája (1917), melyet halála után (1926) az MTA nagyjutalmával tüntetett ki, új utakat nyitott a törpe vízierőművek fejlesztésében. 1918-ban nagyszabású tervet dolgozott ki a Vaskapu vízierejének hasznosítására. Kiterjedt irodalmi munkásságában főként a gázmotorok elméletével, a gőzturbinák és hidrogépek szerkesztési alapelveivel foglalkozott. Emlékezetére a Gépipari Tudományos Egyesület 1955-ben ~-Emlékérem néven 3 fokozatú, díjazással egybekötött, évenként kiosztásra kerülő műszaki kitüntetést alapított. - Főművei:. Gyakorlati hydraulika és hydrogépek (jegyzet, I-II., Bp., 1901-02); Gőzturbinák. Légsűrítőgépek (kőnyomat, Bp., 1903); Energiaátalakulások folyadékokban (Bp., 1916, németül: Berlin: 1921); Neue Wasserturbine (Berlin, 1917); A Vaskapu-vízierőmű tervezete (I-II., Bp., 1918); Dugattyús szivattyúk és kompresszorok gépszerkezettana (Bp., 1932).
Bajcsy-Zsilinszky Endre
Szarvas, 1886. jún. 6. - Sopronkőhida, 1944. dec. 24.
publicista és politikus, a II. világháború idején a magyar függetlenségért folytatott harc kiemelkedő vezető egyénisége . Zsilinszky Gábor öccse. Jogi tanulmányait Kolozsvárott, Lipcsében és Heidelbergben végezte, majd hazatérve ügyvédjelölt lett. Békéscsabán családja és a demokrata parasztvezér, Áchim L. András között politikai és családi okokból kiéleződött a viszony. Ennek következtében 1911. máj. 14-én egy vita során - Gábor bátyja védelmében - Áchimot lelőtte. A fiatal jogász közigazgatási pályára ment és Árva vm.-ben főispáni titkári állást töltött be. Az I. világháborúba huszár hadnagyként vonult be és 1916-ban súlyosan megsebesült. 1918. nov.-ben a Magyar Országos Véderő Egylet (MOVE) egyik megalapítója. A Tanácsköztársaság kikiáltása után Bécsbe emigrált, majd visszatérve Szegeden csatlakozott az ellenforradalmi erőkhöz. A proletárdiktatúra megdöntése után a Gömbös vezetése alatti nacionalista és fajvédő csoport (Eckhardt, Kozma stb.) tagjaként a Szózat c. fajvédő lap főszerkesztője lett. Derecskén 1922-ben egységes párti programmal képviselővé választották, de 1923-ban Gömbössel együtt kilépett Bethlen pártjából és részt vett a Fajvédő Párt megalapításában. 1925-ben vitézzé avatták és ettől kezdve anyja nevét felvéve, a Bajcsy-Zsilinszky kettős vezetéknevet használta. 1926-tól a Magyarság vezércikkírója, 1928-ban megindította Előőrs c. lapját, amely fórumot adott József Attillának, Féja Gézának, Szabó Dezsőnek, Szabó Pálnak stb. Ettől kezdve lassanként eltávolodott Gömbös Gyulától és megkezdődött fordulata a demokratikus ellenzéki politika felé. 1930-31-ben megszervezte a Nemzeti Radikális Pártot, és 1932. márc. 15-től kezdve az Előőrs utódaként megindította a Szabadság c. hetilapot, amely a náciellenes szellemi és politikai ellenállás orgánuma volt. Politikai fejlődésében jelentős fordulatot hozott az 1935-ös év, amikor az ogy.-i választások idején pártszövetségre lépett az októbristákkal és a polgári radikálisokkal. Gömbös megakadályozta, hogy a tarpai választókerület képviselője legyen. Válaszul leköszönt vitézi rangjáról, és a demokratikus ellenzéki erők tömörítése érdekében 1936-ban pártja fuzionált a Független Kisgazdapárttal és 1939-ben Tarpán már ennek a pártnak lett ogy.-i képviselője. Publicisztikai tevékenységét akkor a Független Magyarország c. hétfői lap főszerk.-i tisztében, valamint a Magyarország c. napilap hasábjain végzi. Idejében felismerte, hogy a német veszéllyel szemben szükség van a Dunamenti kis népek összefogására. Ezért 1940 febr.-jában Belgrádba utazott és vezető jugoszláv államférfiakkal tárgyalt a baráti együttműködésről. A II. világháború időszakában parlamenti felszólalásaiban, cikkeiben és memorandumaiban támadta a m. kormányt .Harcolt Mo.-nak a háborúból való kilépése érdekében és követelte a délvidéki tömegmészárlásért felelősök szigorú megbüntetését. 1941 karácsonyán cikket írt a Népszavába, főszerkesztője lett a Szabad Szó c. hetilapnak, 1942-ben bekapcsolódott a Történelmi Emlékbizottság munkájába és részt vett a márc. 15- háborúellenes tömegtüntetés megszervezésében. Kapcsolatba került a szociáldemokrata és kommunista párt képviselőivel, kiállt a politikai és faji okokból üldözöttek védelmében, tanúvallomást tett Schönherz Zoltán és a kommunisták hazafisága mellett. 1943. júl.-ban megszerk. a kisgazdapárt háborúellenes és demokratikus újjászületést valló programját. Végül a polgári politikusok közül egyedül ő jutott el a németellenes fegyveres ellenállási harc vállalásáig. 1944. márc. 19-én fegyverrel fogadta a lakásába hatoló Gestapo embereit, akik csak heves tűzharc után tudták sebesülten őrizetbe venni. Lakatos Géza kormánya 1944. okt. 11-én kikérte a Gestapótól és okt. 15-én szabadon bocsátotta. 1944. nov. elején a németellenes fegyveres ellenállási mozgalom megszervezésére hivatott Magyar Nemzeti Felkelés Felszabadító Bizottságának elnökévé választották és részt vett a fegyveres felkelés tervezetének kidolgozásában. Nov. 23-án reggel árulás következtében a nyilas számonkérő szék emberei illegális lakhelyén elfogták és Kiss Jánosékkal együtt a Margit körúti fegyházban katonai bíróság elé állították. Mentelmi joga miatt Bp.-en kénytelenek voltak ügyét elkülöníteni és dec. 24-én Sopronkőhidára szállították. Miután kiadták őt a katonai bíróságnak, dec. 23-án kötél általi halálra ítélték és dec. 24-ének reggelén a három kommunista ifjú (Kreutz Róbert, Pataki István, Pesti Barnabás) agyonlövetése után kivégezték. 1945. máj. 27-én ünnepélyes gyászpompával temették el a majd végakaratának megfelelően hamvait Tarpán helyezték el. - Művei:. Nemzeti újjászületés és sajtó (Bp., 1920); Újévi nyílt levele a derecskei választókerület polgáraihoz (Bp., 1924); Nemzeti Radikalizmus (Bp., 1930); A Nemzeti Radikális Párt gazdasági és szociálpolitikai programja és szervezete (Bp., 1931); Német világ Magyarországon (Korunk Szava Kvtára 12/3. c. sorozatban, Bp., 1936); Egyetlen út a magyar paraszt (Bp., 1938); Mátyás király (Bp., 1939); Helyünk és sorsunk Európában (Bp., 1941); Transsylvania Past and Future (Genova, 1944).
Stróbl Alajos
Liptóújvár, 1856. jún. 21. - Bp., 1926. dec. 13.
szobrász, a századforduló magyar szobrászatának vezető egyénisége. Szobrászatát érzékeny realisztikus mintázás jellemezte. Bécsben K. Zumbuschnál tanult 1876 - 80 között. Már egész fiatalon feltűnt Perseus (1882). c. szobrával. Az újonnan épült Operaház épületére két homlokzati szobrot és bejáratánál két ülőszobrot (Erkel, Liszt) mintázott. Ettől kezdve a kor legkedveltebb emlékműszobrásza volt. 1893-ban mintázta Arany János emlékszobrát (az MNM kertjében). 1904-ben mintázta a Várban felállított Mátyás-kutat. 1906-ban a bp.-i Halászbástyán levő Szt. István lovas szobrot. 1906-ban állították fel az Erzsébet téren a Rókus Kórház Semmelweis-emlékművét (a MÁVAUT pályaudvar építésekor a Rókus Kórház elé helyezték). Kossuth-mauzóleum szobordísze (Kerepesi temető, 1909). Az említettek mellett művei közül Bp. közterein áll még Jókai szobra (1921), Olvasó lányok (1921) c. kompozíciója, Károlyi Sándor emlékműve, Eötvös József, Arany János mellszobra stb. ~ Gerster Kálmánnal közösen készítette a Kossuth-mauzóleum szobordíszét (1907) és az Erzsébet-emlékművet. Nagykőrösön van Arany Jánost ábrázoló szobra (1910), Szegeden Széchenyi-emlékműve (1914). Az angliai Stanstedben áll hadiemléke, amelyet eredetileg Lotz Károly apoteózisaként mintázott. A 19. sz.-i jellegzetes emlékműstílusban fogant művei mellett számos impresszionisztikus, friss formázású portrét készített (Fiatalkori önportré 1878, Fiatal nő 1916-18, Szinyei Merse 1918 - 19 stb.). Számos külföldi és m. kitüntetést kapott. Egyik fő művét, az 1900-as keletű Anyánk c. szobrát a párizsi világkiállításon nagydíjjal jutalmazták. Évtizedeken át a Képzőművészeti Főiskola. tanára, pedagógiai tevékenységének mardványai úgyszólván fetmérhetetlen. Mellszobra a Margit-szigeti Művészsétányon található (Segesdy György alkotása).
Gyóni Géza, Áchim
Gyón, 1884. jún. 25. - Krasznojarszk, 1917. jún. 25.
költő. Szarvason és Békéscsabán, 1902-től a soproni ev. teológián tanult. Tanulmányait abbahagyva 1903-tól a Nyugat-magyarországi Híradó munkatársa. 1904-ben öngyilkossági kísérletet követett el, felépülése után Gyónon jegyzőgyakornok. 1906-tól 1908-ig Bp.-en közigazgatási tanfolyamot végzett, 1910-től újságírással foglalkozott, a Soproni Napló, majd a szabadkai Bácskai Hírlap munkatársa. 1914-ben bevonult katonának, Przemyslnél orosz fogságba esett és a hadifogságban halt meg .Leghíresebb verse: Csak egy éjszakára küldjétek el őket. A háború alatt Rákosi Jenő és köre mint hazafias költőt állította példaképnek a háború ellen erélyesen állást foglaló Adyval szemben. - Főművei:. Versek (Pozsony, 1904); Szomorú szemmel (Bp., 1909); Lengyel mezőkön, tábortűz mellett (versek, Przemysl, 1914); Levelek a kálváriáról (versek, Bp., 1916); Az élet szeretője (Bp., 1917); Rabságban (versek, Bp., 1919); Versek (Bp., 1926); Összes versei (Bp., 1941); "Repülj már levelem". (levelei a fogságból, Bp., 1942); Ismeretlen versei (Összes versei I-II. Bp., 1943); Csak egy éjszakára (Szalai Sándor bevezetésével, Bp., 1959); Válogatott versei (Békéscsaba, 1964).
Herman Ottó
Breznóbánya, 1835. jún. 26. - Bp., 1914. dec. 27.
természettudós, néprajzkutató, polihisztor, politikus. Tanulmányait Miskolcon, majd 1853-ban a bécsi politechnikumban végezte. Érdeklődése a természettudományok felé vezette és sorsdöntő volt számára Bécsben K. Brunner von Wattenwyll irányítása, aki az entomológiában adott neki első indítást. 1863-ban a lengyel szabadságharcosok sorába állt, majd visszatérve hazájába, Kőszegen fényképészműtermet nyitott. 1864-ben került kapcsolatba a muzeológiával: ekkor lett Brassai Sámuel keze alatt konzervátor Kolozsvárott és lerakta a később híressé vált állattani gyűjtemény alapját. Közben részt vállalt politikai mozgalmakban, 1871-ben a Magyar Polgár hasábjain állást foglalt a párizsi kommün mellett. A Természettudományi Társaság felfigyelt tudományos munkásságára és megbízást adott a hazai pókfauna megírására. Ez indította alapvető tudományos művek megírására. 1875-ben az MNM Állattárában kapott állást, és 1877-ben megindította s tíz évig szerk. a Természetrajzi Füzeteket. 1879-86-ban Szeged, majd Miskolc és Törökszentmiklós függetlenségi párti képviselője. 1885-ben megrendezte az országos kiállítás híressé vált halászati anyagát, 1888-ban madártani tanulmányutat tett Norvégiában. Utoljára képviselőséget 1888-91-ben vállalt. Ezután írta nagy jelentőségű műveinek egész sorát és érdeklődési területét kiterjesztette a m. ősfoglalkozások, a néprajzi és nyelvészet, a régészet területén pedig a paleolitikum körében, nevéhez fűződik hazánkban az ősemberkutatás megkezdése. Kossuth Lajost két alkalommal is meglátogatta Turinban (1887, 1892), levelezését az MTA 1960-ban kiállításon mutatta be. Nevéhez fűződik a Magyar Ornitológiai Központ létrehozása (1893), az Aquila megindítása s a millenniumi kiállítás néprajzi anyagának rendezése. Munkásságát a m. tudományos kutatásban először jelentkező harcos materialista világnézete, eredeti szempontú, gazdag ismeretanyaga, előadásmódjának árnyalt és lebilincselő módja jellemzi. Néprajzi, zoológiai, őstörténeti művei, természetleírásai egyúttal gondos tudománynépszerűsítő munkák is. Miskolc város tanácsa a nagy tudós emlékét őrizve, 1965-ben hamvait a hámori temetőben helyezte el. - Főművei:. Erdély bőr- és egyenesröptűi (Kolozsvár, 1871); Reliquia Petényiana (1879); Magyarország pókfaunája (I-III. Bp., 1876-79); A magyar halászat könyve (I-II. Bp., 1887-8S); A halgazdaság rövid foglalatja (Bp., 1888); Petényi János Salamon (Bp., 1891); A miskolci palaeolith lelet (Bp., 1893); Az északi madárhegyek tájáról (Bp., 1894); A madárvonulás elemei Magyarországon (Bp., 1895); Az ősfoglalkozások: Halászat és pásztorélet (Bp., 1898); A magyar ősfoglalkozások köréből (Bp., 1899); A madarak hasznáról és káráról (Bp.; 1901); Az 1902. évi nemzetközi madárvédelmi egyezmény és Magyarország (Bp., 1907); A magyar pásztorok nyelvkincse (Bp., 1914); Természeti képek (Bp., 1959).